Közérdek, 1914. július-december (7. évfolyam, 27-37. szám)

1914-08-22 / 35. szám

1914. augusztus 22. 35-ik szám. KUZERDEK 5-ik oldal. ság, aki örömkönnyek között hozta el a maga tetemes ajándékát a hadba vonuló ka­tonák megvendégelésére, s megható zokogás között intett búcsút az elvonuló harcosok­nak, fájó szívvel gondolván fiára, s vejeire, akik már a harcok mezején forgatják a haza védelmére emelt fegyvereiket. Kisérje győzelem és dicsőség a vitéz har­cosokat ! M .. . Adományok a katonák családtagjainak. A háborúba érettünk küzdő véreink hátraha­gyott családtagjai számára eddig befolyt ado­mányok : Végh József ref.,esperes, dr. And- rássy Ernő 25—25 kor, Érmihályfalvai Te­metkezési Egylet 100 kor., Glück Benő ma­lomtulajdonos 1 q liszt. Ápolónői tanfolyam. Dr. Andrássy Ernő járásorvos áltat rendezendő ápolónői tanfo­lyam f. hó 25-én, vasárnap délután veszi kezdetét a ref. leányiskola nagytermében. A tanfolyamra idáig a következő lelkes hon­leányok jelentkeztek : Dr. Andrássy Ernőné, Meskó Györgynó, özv. Parlaghy Gyuláné, Andrássy Erzsiké, Glück Rózsika, Pollák Irma, Weisz Czili, R ibinstein Ilona, özv. Rácz Andrásné, Kassa/Ida, Rubinstein Her- min, Kocsis Lujza. Dajka Ágnes, Cservák Anna, Róth Sarolta, Schvarc Margit, Puskás Zsigmondné, Bothi Ilona, Stefán Demeterné, Grósz Etelka, Krizsán Györgyné, Beck Re­gina, Beck Rózsa, Perlmann Regina, Beck Ilona, Kertész Ida, Vilmányi Juliska, Maro­sán Dánielné, Sinkav Máli, Szabó Zsófia, Jakab Vilma, Nagy Lidia és Bálint Juliska. Egy ezredes adománya. Zsivanovits Vilmos a 64. cs. kir. gyalogezred ezredese 20 ko rónát adott át az érmihályfalvai vendéglátó bizottság elnökének, azzal a kéréssel, hogy azt az érmihályfalvai bevonult katonák csa­ládtagjai segélyezésére fordítsa. Egy hadtestparancsnok köszöneté. Kövessy Köves Kálmán hadtestparancsnok is szíve­sen látott vendége volt Érmihályfalva bájos úrnőinek, a kik ez alkalommal ebéddel lát­ták el az átvonuló 1000 katonát. A hadtest- parancsnok felkérte a bizottság tagjait, hogy fejezzék ki hálás köszönetét Érmihályfalva lelkes közönségének azért a páratlan jószí­vűségéért, a melyet a felvonulás egész ideje alatt tanusit a katonasággal szemben. Községi ápolónők. A járási tisztviselői kar Dobozy Kálmán főszolgabíró elnöklete alatt tartott legutóbbi értekezletén elfogadta dr. Andrássy Ernő járásorvos azon indítványát, hogy a kis községek egy, a nagyobb köz­ségek két nőt küldjenek be ápolónői tanfo­lyamra, a kiknek ellátásáról ezen idő alatt az illető községek fognak gondoskodni. Orvosok a sebesültek ápo ására. A m. kir. tudományos egyetem orvosi fakultása, dé­kánja, engedélyt adott arra, hogy ifj. And­rássy Ernő orvosnövendék az Érmihályfalva község által a Vörös-kereszt Egyesület cél­jaira felajánlott kórháznál mint alorvos köz­reműködjön. A^nemes szivü ifjú kijelentette, hogy alkalmaztatása idejére lemond az egye­sület által a községek terhére megállapított kezelési dijakról és díjtalan áll az egyesület rendelkezésére. A kórház vezetője dr. And­rássy Ernő, felkérte Glück Miklós orvosnö­vendéket is a közreműködésre, a ki kész­séggel jelentette ki, hogy az egyesület ren­delkezésére áll. Királysértő tanít ónö. Bagamérból Írják: Papp (Popa) Jánosné az ottani gör. kath. tanító felesége a háborúból kifolyólag többek előtt őfelségét gyalázó kifejezésekkel illette. Megtették ellene a feljelentést a nagyváradi kir. ügyészséghez. Lázitó tanító. Papp (Popa) János bagaméri gör. kath. tanító, tartalékos szabadságolt katona a korcsmában izgatott a háború el­len, természetesen szidta a magyar hadsere­get és a katonák éheztetésével vádolta meg a hadvezetőséget. Feljelentették a katonai parancsnokságnak, a mely bizonyára elveszi a kedvét a rágalmaktól. Napközi otthonok. Dobozy Kálmán főszol­gabíró elrendelte a község elöljáróságnak, hogy a harctérre bevonult katonák gyerme­keiről való gondoskodás céljából, az iskolák­ban napközi gyermek-otthonokat állítson fel. Az elöljáróság megteszi az intézkedéseket az otthonok felállítása iránt és azok vezetésére a tanító és tanítónői kart kéri fel, a kik a mindig tapasztalt, igaz, hazafias érzésükből kifolyólag, szívesen fogják vállalni ezen ma­gasztos teendők teljesítését. Kiutalták a hadsereq számára vásárolt lo­vak árát. A székelyhídi kir. .adóhivatal meg­keresést intézett Érmihályfalva község elöl­járóságához, melyben felkérte, hogy tudassa az érdekeltekkel, hogy a lóavató bizottságok által kiállított kékszinü lóállitási igazolaányai- lcat az összeg átvételét igazoló sajátkezű alá­írásokkal ellátva a kir. adóhivatalhoz mielőbb szolgáltassák be, ahol ezzel átvételi elismer­vényt adnak és a kiutalás iránt intézkednek. A háború önkéntesei. Érmihályfalván ed­dig Békessy János, Kiss Dezső, Weisz Izidor, Csokmai János, Ambrus György. Lefkovits Samu, Erdélyi Sándor, Szabó János és Ko­vács János jelentkeztek, mint önkéntesek a háborúba. Az elöljáróság igazolvánnyal látta el őket, a mellyel jelentkezi k a debreceni hadkiegészítő parancsnokságnál. Járványkórhazak felszerelése. Dobozy Kál­mán elrendelte, hogy a járásban levő összes járványkórházak haiadék nélkül felszereltes­senek és dr. Andrássy Ernő tb. főorvos, já­rásorvost rendeletének szigorú ellenőrzésére hivta fel. A fáradhatlan nemesszivüség. Érmihályfal- ván még mindig tart az átvonuló katonák magyaros vendégszeretettel való megvendé- gelése. A lelkes honleányok és honfiak fá- radhatlan tevékenységgel buzgólkodnak azon, hogy az a 3000—4000 ember, a mely nap nap után átvonul az állomáson, reggeli, ebéd, uzsonna, vacsorában részesüljön és ellássa az éléskamrát minden jóval, hogy gyako­rolja a legszentebb jótékonyságot a harcba induló katonák megvendégelését . . . Dr. Andrássy Ernőnek, a bizottság elnökének lapunkban közzétett lelkes felhívása élénk viszhangot keltett a járási községek lakos­ságánál, a kik sietlek élelmiszerekkel ellátni a bizottságot, nehogy az munkájában fenn­akadjon. Bagamér 16 szekér, Szalacs 14 sze­kér, Éradony 6 szekér élelmiszert küldött a kedves katonáknak és a többi községekből is érkeznek a haza oltárára szánt adományok. A hölgykoszoru ezen a héten egy lelkes csapattal gyarapodott. Több előkelő úrnő a kora reggeli 4 órától kezdve, kávé, pálinka és kalácsból álló reggelivel látja el a kato­nákat, a kik hálás szívvel mondanak köszö­netét a nemeslelküségért és szent fogadalmat tesznek arra, ha élnek, hogy még egyszer eljönnek megköszönni a hölgyek jóságát. Talán be is váltják szavukat ?! ! ! Úri szakácsnő. A érmihályfalvai katonai vendéglátás egyik legszebb jelenete volt az átvonuló katonáknak gulyás hússal való meg- vendégelése. Hatszáz emberre gulyást főzni, nem kis feladat. És ezt a nehéz feladatot Jakab Mórné úrnő végezte el, egyedül, min­den segítség nélkül. A nemes honleány ezen­kívül a háziasszony szerepet is betöltötte, mert ő osztotta ki az Ízléses ételt a kato­náknak. Ilyen lelkes honleányok az érmi­hályfalvai úrnők. Tanulhatnak tőlük áldozat- készséget az ország más asszonyai. Érselind ünnepe. Csütörtökön örömünne- pet ült Érselind hazafias közönsége. Az át­vonuló katonaságot vendégelte meg, oly pa­zarul, oly fényesen, hogy nem csak a tisz­tek, de a legénységnek is a legpompásabb falatok jutottak. Szárnyasok, különféle finom pecsenyék szekérszámra kerültek kiosztásra és a Selendiek hazafiassága nem ismert ha­tárt a vendégszeretet nyilvánításánál. Moh- danunk is felesleges, hogy a katonaság pa­rancsnoka meghatottan mondott köszönetét a Selendieknek és a katonák lelkes éljenzés sei vettek búcsút a derék, becsületes, nemes- szivü Érselindiektől. Székelyhid. Gyűjtés a katonák hozzátartozóinak. A szé­kelyhídi járásban a legerélyesebben indult meg a gyűjtési aktió a bevonult katonák hátrahagyott családtagjai részére, s már ed­dig is osztanak segélyeket több helyen a begyült adományokból. Hogy a gyűjtés in­tenzivebb legyen, Kovásznay Marcel főszol­gabíró szombaton tiszti értekezletet tartott, melyen kimerítően útmutatást adott arra nézve, hogy a gyűjtést milyen módozatok mellett folytassák. Székelyhidon már előzőleg megalakittatott a központi bizottság a főszol­gabíró által, melynek tagjaivá dr. Penkert Mihályné, dr. Stetner Jánosné, dr. Náday Jánosné urhölgyek, Hágen Ferenc plébános, Szabó Zoltán ref. lelkész, Fándly József fő­jegyző és Doby József főbíró választattak meg. Ugyancsak szombaton a főszolgabíró értekezletre felkérte a községben lakó úri és polgárnőket, valamint a leányokat, akik im­pozáns számban megjelenve lelkesedéssel vállalkoztak a gyűjtés eszközlésére. Csakha­mar 76 gyüjtőiv lett kibocsájtva és megin- I dúlt nemes útjára — a székelyhídi hon­leányok lelkes gárdája. katonák megvendégelese. Székelyhid haza­fias közönsége páratlan nemeslelküségében, még mindig magyaros vendégszeretettel fo­gadja az átvonuló katonaságot. Minden nap megjelennek az állomáson, virág, gyümölcs, sütemény, szivar, cigaretta, bor és sörrel ki- I nálgatják a lekes hadfiakat, akik éljenzések között hadják el a vendégszerető lakosságot. A magyaros vendégszeretet pazar nyilvánitá- ; sánái, dicséretreméltó tevékenységét fejtenek ki a székelyhídi zsidó asszonyok is. Leiketlenseg vagy müveletlenség ? A szé­gyen pirja ég az arcunkon, amikor e sorokat, papírra teszük. Előttünk lebeg a francia bru- tálitás, a belga nép lelketlensége, akik a se­besültvivőkre lövöldöztek, vagy a szerb ke­gyetlenség, akik megcsonkítják a sebesülte­ket és a hullákat. Ehhez hasonló az az eljárás, amelyet Székelyhidon egyesek elkö­vették, s hogy a szavakat, amellyel felhábo­rodásunknak kifejezést adunk megválogatjuk, az abban leli magyarázatát, hogy hölgyek is vannak azok között, akiket a közönség szi­gorú könyörtelen bírálata elé állítunk. Szé­kelyhid lelkes úrnői és honleányai gyűjtést indítottak a katonasághoz bevonultak hátra­hagyott családtagjai számára. A gyűjtők kö­zött különösen dr. Penkert Mihályné, Szu- nyogh Barnáné úrnők és Kovásznay Margit urleány tűntek ki, akik fáradságot nem is­merő tevékenységgel gyűjtötték a haza ol­tárára szánt filléreket. A nemeslelküségé- ről járásszerte ismert Penkert Mihályné bekopogtatott a Tunyoghy György házához is, ahol a gazda honn nem létében két ser­dülő leánya Zsuzsa és Marcsa előtt adta elő jövetele célját. A két leány durva szavakkal utasította el a nemeslelkü honleányt, aki pi­ruló arccal hagyta el a szívtelenség hajlékát. Kelemen Ádám nyugalmazott levélhordó a könyöradományt gyűjtő Szunyogh Barnáné úrnőt és Kovásznay Margit urleányt feljelen­téssel fenyegette zsarolásért, Gazda Gábor községi őr pedig kijelentette, hogy más célra szívesen áldozna, de katonáknak nem. Hát ezek az eljárások helyet kell foglaljanak a történelem lapjain, hogy a késő unokák is emlékezhessenek Kelemen Ádám, Gazda Gá­bor és különösen a két Tunyoghy leáuy lel­ketlen és hazafiatlan tettére. Reméljük Székelyhid hazafias közönsége tudni fogja kötelességét és kiközösíti köréből azokat, akik kifogásolni és elitélni merték a honle­ányok azon szép és magasztos eljárását, hogy gyűjteni merészeltek, a hazáért életüket ál­dozó katonák hátramaradott családtagjai számára. Helyettesítés. Váry aljegyzőnek bevonulá­sával a székelyhídi jegyzői hivatalban támadt űrt, egy mindenben erre termett jegyző Fü- löp Sándor tölti be, aki is mindég a nép ér­dekét viselte lelkén; csak gratulálhatunk Székelyhid közönségének, hogy egy erélyes és tehetséges utódra tett szert, aki ép a mai nehéz viszonyok közepete elfogadta Székely­hid meghívását s ott már agilisán műkö­dik fis. Őfelsége születésnapja évfordulóját szoká­sos kegyelettel ünnepelte meg Székelyhid hazafias közönsége. A róm. kath. templom­ban Hágen Ferenc plébános fényes Isten­tiszteletet tartott, amelyen megjelentek a hivatal főnökök élén az összes tisztviselők. Az évforduló napján nemcsak a hivatalos helyiségekre, de magán épületekre is kitűz­ték a nemzetiszinü zászlót. Nagylelkű adományozó. Gróf Pongrácz Ist­ván nagykágyai nagybirtokos, újabb tanuje*

Next

/
Oldalképek
Tartalom