Közérdek, 1914. július-december (7. évfolyam, 27-37. szám)
1914-08-15 / 34. szám
Nagykároly, I9J4, augusztus 15. 34 ik szám. Vlt évfolyam KÖZÉRDEK ERMELLÉK SZATMÁR-, BINÄR-, HAJDÚ- ÉS SZILÁáYVÁRMEóyÉRE TERJEDŐ TÁRSADALMI NETILAP. .v Megjelenik minden szombaton regre!. Nyilttér sora 50 fi ér. — Kéziratot nem adunk vissza. Előfizetési és hirdetési dijak felvételére csak felelős szerkesztő jogosult Szerkesztőséi és kiadóhivatal Gróf Károlyi Gycrgy-tér 36, Telefon 95. Előfizetési árak: Felelős szerkesztő és Kiadótulajdonos Helyben házhoz hordva egy évre 7'— kor. félévre 3‘50 kor SHWKÓ ALADÁR. Vidékre postán küldve egy évre 8'— kor. félévre 4.— ko 1 Egyes szám ára 20 fillér Á mi harcunk! „Szerelni az emberiséget : minden nemes szívnek elengedhetlen föltétele'' . . e szóban haza foglaltatik az emberi szeretet és óhajtás tárgyainak egész összesége.“ Világháhoru van tehát. Megtörtént ime az, hogy kultur államok a népek millióit viszik véres harcba egymás ellen, küzdenek a stratégia minden fegyverével egymás legyőzése végett. Kezd mindteljesebb igazságra jutni a halhatlan Petőfi mondása az emberiség történetéről, mely szerint az nem egyéb, mint vér folyam. Az az elvetemült összeesküvő golyója, mely leteritette a monarchia leendő urát, királyát s annak fenséges nejét, végre a monarchia vezetőségét erélyesebb lépésre, arra késztette, hogy az összeesküvésben részes Szerbiától elégtételt kérjen, ismeretes, hogy Szerbia, amely erre hajlandónak is mutatkozott orosz parancsra megtagadta az elégtételt s ezzel aztán kitört az osztrák-magyar-szerb háború, utánna pedig elkerülhetlenné vált németorosz, német-francia, osztrák-magyar- orosz, német-angol háború. Alig van Európának egy állama is, amely ebben a világháborúban érdekelve ne lenne. Franciaország a maga anyagi tőkéje egy részét kívánja megmenteni, inig másrészt elevenen él a némettel szemben az 1870-iki háhoruért: a revanche gondolata. Azonban a hármas entente elszámi- totta magát, ők mindenre számítottak csak arra nem, amire pedig basirozni kell egy háborút: katonái lelkesedésére. Az oroszt katona nem lelkesedhetik csak azért, mert egy reá idegen érdekért küldik harcba a francia hadsereg pedig egyáltalán nem lelkesedhetik, amely a köztársasági eszméknél fogva a szabadságot, egyenlőséget, testvériséget hirdette, egy kényur, egy zsarnok cár aljas harcáért, — az angol katona pedig-sf közönséges zsoldos, aki napszámot bip, de egyebet nem. A német és osztrák-magyar hadsereg máskép van, itt a lelkesedés tüze fennen ég, szítja ezt a hazaszeretet izzó parazsa. A német birodalmat azért támadja az orosz-francia- és angol, mert érzik, hogy a német szívós munkával hova-tovább a hegemóniát kezébe ragadja, bennünket pedig azért támad az orosz, mert rajtunk keresztül akarja megalakítani a nagy szláv birodalmat. Ezeket csakis úgy vihetnék keresztül, ha úgy a németeket, mint bennünket lei- gázhatnának, ‘ehát hazáikat elvehetnék. Ez a veszély tudata hatványozza erőinket, ez adja meg az impultust a hazaszeretet tüze lángra lobbanására, ez acélozza meg erőinket s csinál katonáinkból hősöket, félisteneket. Legendás idők járnak újra, legendás idők lengendás emberei teremnek, felujul a szabadságharc a maga teljes nagyszerűségével. — Csodák történnek, a 48-as idők lángja lobog a lelkekben, újra hangzik fel a szabadság nótája „Kossuth Lajos azt üzente . . .“ Csoda történt újra — a magyar megtalálta önmagát, hangzik a honvéd riadó: Előre csak előre. Nincs ellenségeskedés, nincs torzsalkodás, egyek lettünk újra, mert örök eszmény hevít bériünkét: a szabad, független Magyarország eszménye. Piros vérünk hullásával szenteljük meg a földet s kinyílik a szabadság örökké élő rózsája : a hazaszeretet, s igy igazsággal párosultál! ki lenne képes beliünket leigázni, mig magyar él a földön! Mert itt van, eljött a messiási idő, amikor megsemmisítjük a zsarnokságot s diadalra jut minden nép legfőbb vallása: a hazaszeretet. Dr. Merts László. Tinsiek é i Hsuknbun, Itt a háború, a hangulat nyomott és bizonytalan. Gondolkozásunk előterében a kilátástalan fövendő árnyékképei vibrálnak, amelyeket a jelen sötét perspektívája legkevésbé sem tesz reményteljessé. Misztikus és borongó érzésekkel járkálunk az éjszakában s az égen égő félhold izzó korongja mint egy mesebeli kérdőjel mered felénk, mintha egy titokzatos mondat végén állana s azt kérdezné : mi lesz % Mesz- sziröl dörgés hallszik, zivatar orchesterének hangszereplése bug fel a horizont alól s amint az első vakító villám, — ez a ragyogó dirigenspálca végigcikázik az egeken : már meg is ered az eső. már itt is a felhőszakadás. Misztikus előjelek, megborzongatóak. A Royal kávéhás terrasszán ezalatt Wagner Tannhäuseréből játszik harsogva a zenekar, majd könnyed keringő ütemeire tán- I col a vihart kergető szellő; a Deák-téren ragyogó szépségű aszzsonyolc fülében villog a gyémánt* s vilió tüze a szemeikkel lágol egybe ... s a tisztek, a fényes tiszturak elegáns diszkrécióval állják bűvös szemek pillantásait. A tiszturak! A fényes gáláns, örökké, szinte hivatalból vidám tiszturak I Most gyöngéd, szinte becéző pillantások röppennek feléjük, tán még a legelkeseredet- teb antimilitarista polgár szemeiből is. Most szinte szimbolikusan hatalmassá szélesülnek a vállaik, mintha a haza, a jövendő, a győzelem a jólét sorsa volna rájuk helyezve. Gáláns, fényes emberei a társaséletnek: ilyenkor háborús idők estéjén a legporgáribb. legbékesebb szív is megdobog értetek, mert ti vagytok a halál, a veszedelem bátor, rettegést nem ismerő választottjai, akiket reggelre már messzi vidékre pusztító tüzek viharában, Ivilálhörgések rettenetes chaorába kergethet a hadi parancs . . . S miért ? Magatokért ? Nem. Itt, a szalonok, a szépséges asszonyok közelében sokszor vidámsággal teli volt az élet, amelyet csak nagy ritkán zavart meg a kürt szava s miért harcba szálttok: -— nem a ti anyagi érdeketeket szolgálja az eszme; ti csak a becsület az eskü ideális parancsszavára mentek a halál zivatara elé. A portopé aranyszálai kissé elhalványulnak a sarkantyúk pengése, kissé meghalkul : minden díszt és minden pompát a rettentő halál sejtelme fog be sötét fátyólával. Cesor, morituri te salutart! — rebegi a tiszturak ajka a Történelem, fenséges arca felé és a Történelem, ez a népek végzetek és erők ura í enyhe, de lélektelen mosolygását szórja a tiszt Rí ■■ iAAAAAAAAAAÁ mm m m m m m mmmmmmmmm TTÍodéfn vegytisztitás Ifj. Steib Mainál Nagykároly, Kereskedelmi s Iparbank palota SS iAAAAAAAAAAÁ ■■ mm ■ ■ m ■ ■■■■■■■■ ■ ■■■■■■■ iAAAAAAAAAAÁ Mmf mmi Ittodern ruhafestés wk&biiÍm
