Közérdek, 1914. július-december (7. évfolyam, 27-37. szám)
Érmellék, 1914-08-01 / 31. szám
VII. évfolyam. Melléklet a „Közérdek" 31. száma Érmihalyfalva—Szekelyhid, 1914 augusztus I. Felelős szerkesztő SIHIKÓ ALADÁR. Főmunkatársak : Érmihalyfalva : JAKAB KÁLMÁN. Értarcsa : SZOBOSZLAY SÁNDOR. Bagamér: MOLNÁR ANTAL. Érmellék TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik Ermihályfalván és Szó- kelyhidon minden szombaton délután, a „K ö z é r d e k‘‘ mellékletté I Szerkesztőség es kiadóhivatal: Nagykároly, Gróf Károlyi György-tár 20. szám Kéziratok nem adatnak vissza Nyilttér sora 50 fillér. Ermlhályfalva. Csekély és mély szántás.*) (Tarló- és őszi szántás.) Földmiveléssel foglalkozó népünk előtt jól ismert dolog a tarló- és őszi szántás; nem is mulasztja el, ha őszi búza alá szánt. De tavaszi vetés alá földjét nem minden gazda szántja alá ősszel; innen van termésének silány volta, ez okozza, hogy a szárazságot jobban megszenvedi és hogy gyom lepi el. Ha jobban megfigyeljük kisgazda népünk szántását, azt tapasztaljuk, hogy úgy az őszi, mint a tarló-szántást az úgynevezett Vidacs-féle ekével végzi, már pedig ezzel csak csekély szántást végezhet s igy nem jó munkát teljesített. Ezért kell a Vidacs-féle ekék használatát kiküszöbölni és az u. n. gépekék használatára térni át, melyekkel tetszés szerint szánthatunk csekélyen, vagy mélyen, mivel a tarlószántást csekélyen, az őszi szántást pedig mélyebben kell végezni. Azzal az ellenvetéssel, hogy a közönséges, ma használatban levő eke 30 — 24 koronáért vehető meg, inig a gép eke körülbelül 90 koronába jő, könnyen számolhatunk, mert az egyszerű eke alig 1—2 évig használható, inig a gép-eke 12—15 évig, söl javítással tovább is eltart. Igaz ugyan, hogy a gyárosok főleg ilyen közönséges ekével árasztják el a piacot, de ha majd tapasztalni fogják, hogy a kereslet a mérce után igazítható gép-eke felé irányul, ők is a szükséglet szerint fognak igazodni. Fontos azonban az időjáráshoz való alkalmazkodás szempontjából is, hogy úgy a tarló-, mint az őszi szántást még a tavasziak alá is idejében végezzük el. így irthatjuk ki a földünkön mindinkább el- száporodó gyomot, amelyet ekkép trágyául értékesítünk és igy védekezhetünk a szárazság ellen is. Az az általánosan elterjedt vélekedés, hogy Magyarország éghajlata szárazabb, mint Németországé, felette téves, mert ott sincs több eső, mint az Alföld szárazabb vidékein. Nálunk általában júliusban és augusztusban, mig ott októberben és novemberben van kevesebb eső. Tehát nekünk arra kell törekednünk, hogy a nyári nagy melegben földünk jobban bírja ki a szárazságot. Arra kell törekednünk, hogy talajunkat úgy műveljük meg, hogy *) Csekély szántásnak nevezzük azt, mely 8—10—12 cm., mig mély szántás az, amely 20—25, esetleg 30 cm. mély. A mély szántásnál vigyáznunk kell, nehogy az eke 1—2 cm.-nél mélyebbre hatoljon be az eleven földbe.- Különben akár csekély, akár mély szántást eszközlünk, I . nagyon kell arra vigyáznunk, hogy az ekével 1—2 cm.- nél mélyebbre ne hatoljunk íe az eleven (terméketlen) j talajba. esetleg kevesebb csapadék mellett is nagyobb termést hozzon. Ha tehát talajunk felületét állandóan porhanyóan tartjuk és úgy lehetővé tesszük, hogy minden csepp esővíz behatoljon a talaj mélyébe, ezzel megakadályozzuk a viz elpárolgását és a talajnak állandóan annyi vizet biztosítunk, amennyi bőséges termések előállítására szükséges. Ezt azonban nem úgy érhetjük el, ha a tarlót a jövő tavaszig fel- szántatlanul hagyjuk, hanem csakis úgy, ha aratás után azonnal csekélyen alászántjuk és az őszi (mélyebb) szántásig ismételten is megboronáljuk, mert a gyakori boronálás segélyével megakadályozzuk a talajban levő viz elpárolgását. Azzal tehát, hogy talajunk szántva és felülete állandóan boronáivá van, megakadályozzuk egyrészt a talaj kiszikkadá- sát, másrészt pedig lehetségessé tesszük, hogy az ilyen talaj minden csepp vizet magába fogadjon és még a téli csapadékot is megtartsa szárazabb időkre. Az ily; módon müveit talajban egy-két havi szárazság után is van annyi vízmennyiség, amennyi segélyével 40—50°/0-kal is na-! gyobb termést ad, mint az, amelyikből ez a vízmennyiség hiányzik. Az ily módon müveit talajba a tél hidege inkább behatol, szétrepeszti, érleli a tavaszi kalászosok részére. Az ilyen talajban aztán az alászántott istálló-és mü- trágva is inkább jut érvényre, mert a benne foglalt nagyobb mennyiségű vízben könnyen oldódik fel és így a növények részére könnyen válik használhatóvá. De a gyomok irtását is csak ily módon lehet kellő eredménnyel végezni. Mert ha a tarlót nem szántjuk alá, a gyommagvak nem kapnak földtakarót, csírázásuk a következő tavaszra marad, amikor is újabb magvakat érlelnek és igy a gyom szaporodása állandó lesz. A szántás-vetés eszközlését nagyobb gazdaságokban gépekkel végzik, mint tudjuk, a szántásnál az u. n. tárcsázógépet használják, melynek az a nagy előnye van, hogy 4—6 eke szélességű nyomot fog fel egyszerre. Akár ekével, akár tárcsázógéppel szántunk azonban, nagyon kell igyekeznünk, hogy azonnal, még az nap járassuk a boronát, hogy teljesen elaprózza a szántás felületét. Ugyanez a szabály a vetésnél is, melyet sokkal helyesebb sorvetőgéppel végezni. Itt még nagyobb az eredmény, mert ha egyenlő mélyen vetünk, egyenlően kél és érik a szem es még a vetőmagnak legalább egy negyedrészét meg is takarítjuk. Gáti György. Legszebb ékszerek, órák, ezüst- és arany- nemUek LÖFK0VITS ARTHUR és TÁRSA cégnél kaphatók Debrecen, Piac-utca, Képviselőtestületi közyyülés. Egy főszolgabíró az állami iskola ellen. Érmihály falva képviselőtestülete julius 22-én rendkívüli közgyűlést tartott Dobozy Kálmán főszolgabíró elnöklete alatt, melynek első tárgya az üresedésben levő rendőrbiztosi és birtoknyilvántartói állások választás utján való betöltése volt. A közgyűlés elnöklő főszolgabíró indítványára kimondotta, hogy tekintettel arra, hogy a nyilvántartói állás oly nagy és fontos munkálatokra van szervezve, amely magasabb képzettséget kiván s tekintettel arra, hogy arra csak egy pályázat lett beadva, javasolja, hogy a gyűlés az állást ne töltse jelenleg be, de arra széles körben, újabb pályázatot hirdessen. A gyűlés az indítványt elfogadta és az ujabbi pályázat kiírását elrendelte. Rendőrbiztossá egyhangúlag Zoó Istvánt választották meg. Ezután elnöklő főszolgabíró átadta a gyűlés vezetését Kovács Sándor főbírónak. Következett az állami iskola ügye. A kir. tanfelügyelő ugyanis felhívást intézett az elöljárósághoz, hogy a szeptember hóban megnyitandó állami iskola részére 2 tanteremről gondoskodjék. Az elöljáróság, megfelelő helyiséget talált erre a célra az Érmelléki Hitelbank helyiségében, melynek évi bére 2700 korona. Az elöljáróság arra kéri a képviselőtestületet, hogy hozzon hatArozatot a bérlet ügyében. A tárgyhoz először Dobozy Kálmán főszolgabíró szólott hozzá, akinek kifogásai akadtak a helyiség ellen és az iskola kérdését más alakban véli gazdaságosabban meg- oldandónek, vagyis úgy, hogy ne állítsák fel az állami iskolát, de maradjanak meg a felekezeti iskolák. Ezzel szemben Jakab Rezső hasztalan érvelt a már eddig meghozott határozatokra s arra, hogy a vallás- és közoktatásügyi minisztériummal az iskola felállítása ügyében kötött szerződés fel nem bontható, az alig pár tagból álló képviselőtestület többsége, akik sorából az intelligentia teljesen hiányzott, a Dobozy főszolgabíró indítványát fogadta el és az iskola felállítása ellen felirat elkészítésére utasította az elöljáróságot. Itt jelezzük, hogy a tisztán felekezeti célokat szolgálni akaró határozat — értesülésünk szerint — a képviselőtestület többsége által meg lesz felebbezve. A gyűlés berekesztése előtt Jakab Rezső főjegyző bejelentette, hogy az elrendelt, mozgósítás folytán szükségessé fog válni egyes családok segélyezése. A bejelentést tudomásul vette a közgyűlés és köszönetét fejezte ki Orosz Béla vezérigazgatónak, aki — gyűlés keretében — az Egyesült Ermihályfalvai Takarékpénztár és Érmelléki Hitelbank nevében, erre a célra 200 koronát ajánlott fel. Próbaháborut rendezted. Fagdalkozás bicskákkal. Most, hogy ilyen mozgalmas időket élünk bőven akadnak, akikben nagyon korán ágaskodik a vitézség. Különösen faluhelyeken. A legények — úgy látszik — nem akarnak addig távozni hazulról, mig egy parázs kis próbaháborut nem rendeznek. Arról szépen elfeledkeznek ezekben a mámoros pillanatok-
