Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1914-05-23 / 21. szám
1914. május 23. 21-ik szám. KÖZÉRDEK 3-i& oldal. Nagy választék | Olcsó arak ■ s: A „Magyar Áruháziban Megérkeztek a legújabb nyári áruk: szalma- es könnyű nyúlszőr kalapok, nyakkendők, divat harisnyák, ínyek, kerti székek, úti kosarak. Gyermekkocsik és cikkek. Az iparos élet ezen baján kivan segíteni az inasotthon. A gyermeket kiveszi a családból,1 egyrészt azért, hogy mellékesen ne legyen cseléd is és hordár is, másrészt azért, hogy ve-' dett helyen fokozatos oktatással megfogantassa és érlelje benne az ipari művelődés és az ipari j ambíció szükségét. Ha elgondoljuk, hogy az! alkotásoknak szilárdsága es állandósága csak j akkor van, hogyha azokat fundamentumokban kezdik es onnan emelik föl, akkor az inasotthon intézményét ipari világunkra fölötte komoly, korszakos cselekvésnek kelt tekintenünk. László Gyula. Eternit-paia elárusitási hely. Belapátfalvai porlandcement főraktár. A legmodernebb gépikkel újonnan felszerelt es villanyeröre berendezett cementápu- és inúliőgiaraiban kaphatók beton-, kut-, hid-, csatornacsövek es vályúk mindenfele meretb n, cement- es márványmozaik-lapok a legdi-zesebb kivitelben. sirkövek es keresztek, valamint sirkeritéshez fedlapok, lépcsők, lábazatok .műkőből. Felvállalom mindenfele beton-, vasbeton-, műkő-, terrazzó-, szobrász eS rabitz-munkák elkészítés t, hid es csatornázási munkák keresztülvitelét. WEINBERGER FERENC Nagykárolya Széchenyi-u. 29. Magyarázó szavak a tömegbukáshoz. A Nagykároly és Vidéke megemlékezett legutóbbi számában a tömegbukásról a főgimnáziumban. Kutatja az okát, hol lehet a hiba ? Vájjon a hiba a rendszerben van-e, az ifjúság és lan ári kar közötti diszharmóniában e, az ifjuságban-e, amely nem kezelt'- kellő komolysággal a reá nézve igen foulos dolgokat stb., hogy megtörtént a váratlan tudási csőd. Kétségkívül lehangoltságot idéz elő az ilyesmi, de azt hiszem inlő példa a komolyabb munkára, mert lehetetlenséget az iskola nem kiván. Tudjuk jól, hogy a jó Isten nem adóit mindenkinek egyforma észt, képességet, de arról már magának a tanulónak kell lennie, hogy a minimális követelményeknek megfeleljen. A minimum minimorum elsajátításához kis lelki összeszedettség, egy kis szorgalom kell, s ha egy tanárlestület látja a gyengébb tehetségűnél a törekvést, a buzgóságot, a szorgalmat, ezt mindig méltányolja egy elégségessel! Hogy sokan feljutnak a nyolcadik osztályba és itt az tán megbuknak, kétségkívül gondolkodóba ejti a laikusokat, de nem a tanáreinbe- reket. Mi megmondhatjuk, hogy nyolcadikba sok oly vergődik fel tehetségtelenül, akiknek szülei annyira elvakultak, hogy nem látják be, nem akarják belátni gyermekük képtelenségét, de erőszakosan iskoláztatják. Az indokolatlan szeretet oda viszi a legtöbb szülőt, hogy évről-évre bukás szélén álló fiút átkönyörgi. És emberek vagyunk, bennünk is érzősziv van, meghatnak a könnyek s a vége az, hogy feljebb csúszik. Egy év sok pénzbe kerül, pedig egy-egy osztály ^megismétlése sokszor javítana a dolgon, főként az alsóbb osztályokban. Kis iskolában azzal érvvel a szülő, hogy a gyermek még nem tudja felfogni, mi a munka, még nagyon gyehangos dübörgés jelezte kocsi érkezését s a következő pillanatban feltárult az ajtó és belépet, rajta az első. Elfogultan, zavartan, mint aki tudja, hogy miért hivták és úgy tesz mégis, mintha tényleg csak egy konvencionális látogatásnak tenne eleget. Alig beszéltek még pár halk szót, a teát még nem volt ideje felszolgálni az inasnak, mikor újra fogat gördült a bejáró elé és a türelmetlen sietséggel berontó második bámulva találta Kata asszonyt bizalmas kettősben vetélytársával. A boszankodás nyílt betűkkel volt arcukra írva. A beszélgetés sehogysem akart megindulni, pedig az asszony csapongó jó kedvvel, dévaj pajzánsággal iparkodott jó példával előljárni, miközben minden külső neszre ügyelt. Végre-végre hallotta a park porondján a harmadik fogat lódobogását is és ártatlan arccal, mintha a világ legtermészetesebb dolgáról lenne a szó megszólalt: — Persze Dezső szokása szerint megint elkésett, pedig írtam neki, hogy pontban ötkor várom. Ezek ketten egymásra néztek ámulva, bámulva, de a harmadik belépőt, kinél a csodálkozásra csak most került a sor, harsány, vidám kacagással fogadták, mibe eleven trillával vegyült bele az asszony kacaja, mint aki boldog, hogy csinyje sikerrel járt. A jég meg volt törve. A boszankodás elült, mert hisz most már igazán belátták, hogy minden ostromuk hiába való s hogy egyformán járták a szép asszony bolondját. Semmit sem kértek mást a szép asszonytól, mint egy utolsó kegyet, a titoktartást. De mit lehet tudni, a hírnek szárnya van, mint a pillének, elviszi magával a tavaszi szellő, egy kóbor madár és száll-száll határról, ha tárra, faluról falura. Így szaladt hire a kosztolnai teának is. mig végre tréfás oldaláról fogva fel a dolgot, maguk a felsült gavallérok mesélték el. A szép asszony elérte célját. Szerették, ünnepelték, de kisértésbe többé senkinek sem volt bátorsága vinni, mert hisz a Don-Juan glóriát semmi sem tépázhatja meg jobban, mintha egy férfi nevetségessé válik. Eddig szól a mese Denghy Kata tréfájáról. Vájjon később, mifcor az első árnyvonalakat rajzolta az idő fekete szeme szögletébe, nem bánta-e meg hires tréfáját ? Eladó részvények. ^ 93 darab = Nagykároly és Vidéke Takarék- pénztár Részv.-társ.-i részvény kibocsátási áron alul kedvező fizetési feltételek mellett eladó. Cim a kiadóhivatalban. rekesen gondolkodik, igaz, hogy megér demli a bukást, de hát tessék átereszteni, majd jövőre talán megkomolyodik. Felmegy ! Következő években már odáig könyörögnek, hogy a drágalátos pubi legalább javítóra bukjék, majd gondoskodnak, hogy a szünidőben kifoltozza hiámos ismereteit. Még felljebb már azzal érvelnek, hogy hát a kereskedő tanonctól is egy-két iskolát kívánnak, hát ezért iskoláztatják, no meg azért, mert még tanköteles a gyerek. Negyedik osztálynál felhozzák, hogy csak ezt a négy osztályról akarják vele megszereztetni a bizonyítványt, aztán majd más pályára adják. Átkönyörgik oly Ígérettel, hogy más iskotába viszik, praktikus pályára adják. Mi pedig hiszük az Ígéretben, de azért az ötödikben ismét találkozunk! Felsőbb osztályban már azzal argumentálnak, hogy most már nem adhatjuk inasnak, tetszett volna megbuktatni az alsóbb osztályokban stb. El kell végeztetni az iskolát, mert hát ma mindenhez 8 osztályt kívánnak, azelőtt elég volt a hat osztályt. Újból revolverez a szülő, mi megint könyörületesek vagyunk. A íiu megint érdemtelenül csúszott fölfelé s tudatlansága szülői jóvoltából most már alaposan megnövekedett. Legfelső évnél pedig azzal állnak elő, hogy most már tisztára igazságtalanság, ielket- lenség elbuktatni a fiút, ha már ennyire felengedték. Hát csak most sül ki nem odav.dósága ? Hát ezt a tanárok nem tudták előbb? Aztán meg mire kell neki a latin, a történelem, a fizika, a meny- nyiségtan ? Ezek nélkül is lehet belőle jó nótárius, jó vasúti, posta, pénzügyi hivatalnok, aztán meg jó jogász is lehet belőle a koszinusz-tétel, törökhódoltság, transzformátorok, Tacitusz ismerete nél- kől is. A sokszoros kikönyörgés, a szülői leleményesség viszi feljebb a tehetségtelent a legtöbb esetben. Mikor aztán az ily elemek egy-egy intézet valamelyik osztályára ránehezednek s szinte hátráltatják a többivel való haladást a tanulmányokban és bekövetkezik a krach, akkor aztán feljajdulás az iskola ellen. Mily szép pld. ilyenkor azt mondani: Oh a szülők reménységét a májusi fagyok lefagyasztották, elhervasztották. Az a klasz- szifikáciő, az az érettségi de sok törekvést bénítottak meg. Dehogy is azok! A mostani 28 tanuló közül elbukott 8 nem mostoha szám. Hisz csak 4 uta- sittatott ismétlésre, a másik 4 javíthat s szeptemberben vizsgázhat Debrecenben. Szeptember közepén tehát ott lehetnek mint a többiek. Csüggedésre, lehangolt- ságra nincs ok. Hogy ettől a más helyen való vizsgázástól miért fél a tanuló, az más lapra tartozik. Ott ugyanis hamarabb rajtakapják a készületlenségen, ott nem lehet könnyekkel hatni, azok nem ismerik őt s szivüket megkeményithetik az 1 elbírálásnál.
