Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1914-05-23 / 21. szám
KÖZÉRDEK 1914. május 23. 21-ik szám. 4-ik oldal. Ruhái fesl és vegyileg tiszlil Hantiéi Sámuel villany- és gőzerőre berendezett intézetében. = Nagykároly, Kölcsei-ut I. = a római kath. templom mellettAlapittatott 1902. Telep: Petöfi-ut 59 Ragaszkodik hozzánk az ilyen, mert csak itt érzi jól magát, ahol sokszor könyörültek rajta érdemtelenül. És ha egyszer nem vág be a számítás, akkor óh te sajtó tárd fel az igaztalanságot, üss egyet az iskolán, a rendszeren ha lebet nagyot, ha lehet csüggedés, reményvesz- tettség, elfojtott keserűség, lemondásos alakban. Oh sajtó, te nagyhatalmú sajtó, mért nem kérdezed meg a vezetőséget is interjuv alakjában, akkor az igazgató megmutatná a matrikulákat, bizonyítványokat s kitűnnék belőle, hogy a bukottak jó része már élvezte a bukást, sőt ismételt is (alán, nem újság előtte ez a dolog. Oh te sajtó miért nem trombitálod a szülőknek, hogy oktalanság naplopónak nevelni a gyermeket! Bűn a te szereteted oh szülő, ha érdekében olyasmit tész, amivel az igazságos mérték folyton hadilábon áll. Bűn erőszakolni a tanulást csak azért, hogy fiad becsületes iparos vagy kereskedő ne legyen. Urat, nyugdíjas beamtert kell nevelni belőle, mert a hivatalban a naplopó, a piszmogó, a tehetségtelen is tud kenyeret keresni, de ipari pályán, kereskedelmi pályán az ilyenek aligha boldogulnának, mert munkásság, energiára van szükség e pályákon, itt a sült galamb nem repül a szánkba. Az előmenetel biztosítva van a hivatalnoki pályán s egy kis beletanulással rendbe jő a dolog. Itt kiemelkedni csak a hozzáértő, munkás, lelkiismeretes, pontos hivatalnok képes. Istenem, hány rossz hivatalnokból lett volna jó iparos és jó kereskedő, ha annak idejében szülei nem erőszakolták volna az iskolák keserves keresztülgázolására. Lám, én az igazgató a tömegbukások esetében ily gondolatokkal foglalkozom. Oh ti anyák, higyjétek meg nekem, hogy nem fogtok elájulni, ha a Pubit — aki nem akar tanulni, aki nem képes szellemiekben előretörhetni a követelt mértéket tekintve — praktikus pályára adjátok és látni fogjátok őt a munkás fáradozásának szimbólumaival a köténnyel, vagy rőffel kezében. Sok felnőtt ember keserűségének, elégedetlenségének okozói saját szülei voltak. A helyes gyermekszeretet mérlegel. A fiú, leány életpályája megválasztásánál az okos szülő számításba veszi a képességet, kedvet, arravalóságot, tehetséget s ezek mérlegelése után irányítja gyermekét. Kedvesebb csalódás érné a szülőket, mint pl. most, mikor számba vétettek huszonnyolcán, megmérettek mindannyian, de könnyűnek találtatott nyolc. Vidákovich Dániel, főgimnáziumi igazgató. Kóser koszt. Szigorúan rituális kóser koszt abbo- nensek és kosztosok számára jutn yos áron kapható Hemi Hermann bodegá- jában Nagykároly, Széchenyi-utca. NAGYKÁROLYI KERESKEDELMI ÉS IPARBANK RESZVENYTARSASAC. Alaptőke: 1.200,000 korona. Tartalékalapok; 492.000 korona. Folyósít: váltókölcsönöket bekebelezés, értékpapír fedezet vagy kezesség mellett. Leszámítolja, jparoSok és kereskedők tárcaváltóit a legjutányo- sabb kamattétellel. Tőrlesztéses jelzálogkölcsönöket nyújt földbirtokokra a becsérték 500;o-a erejéig 20—50 éves időtartamra, a kölcsönkérvénnyel egyidejűleg beterjesztendő az ingatlan hiteles telekkönyvi kivonata és ka- taszteri birtokive. Vesz és elad . mindennemű tőzsdei értékpapírt, sorsjegyeket a legelőnyösebb napi árfolyamon. Takarék és folyószámlái bétátokét Végül változatosság kedvéért utoljára jön a disznócsürhe, elképzelhetetlen drámai hangokat hallatva és tavaszi üdítő szagot terjesztve, vonul el rozmaringos ablakom alatt. És hogy a.-' csend még meghatóbb legyen, vezetőjük har-? sány hangon kommendéroz: „Ne te, ne, hogy a nyavaja a gazdádat, merre migy“. „Teg meg, te nebámulj, egye la fene a májad“ ez utóbbi már szeretett hitves társának szól. No kedves Szerkesztő ur! csináljon velünk valamit, mert ma holnap oda jutunk, hogy Gencsre, avagy Kismajtényba kell mennünk magunkat kialudni. Én már eleget tettem katonai kötelezettségemnek, tovább nem akarok hajnalban, kürt szó mellett felkelni. Magammal ugyan nem sokat törődnék, de hogy jön ahhoz nőm és édes anyám, akik (amint tetszik tudni) katonák nem voltak, hogy most, amikor a katona sorból már ki is nőttek, minden áldott reggel Zappenstreichra ébredjenek és keljenek fel ? ! . . . Hej! nem így volt ez Temesváron, ott tehenet sem láttunk, legfeljebb tejet áruló tejes kisasszonyokat, de azoknak is a sarkán Berson- fele gummisarok van s oly nesztelenül lépkednek, hogy „Csendesen babám, csendesen“ stb. Kedves Szerkesztő ur! legyen kegyes s tegyen valamit értem és szenvedő bajtársaim érdekében. Egyebekben maradtam kiváló tiszteletem nyilvánításával kész hive: Nagykároly, 1914. május 15. igen jutányos kamattétel mellett gyümöicsöztet; a tökekamatadöt az in- j P. Kovács Aladár, p. ü. számellenőr. tézet viseli, í ahnm/nlif 1 mindennemű bank- Leuu 11Ju,tl - szerű ügyletet. Közelebbi felvilágosítást készséggel nyújt az intézet Igazgatósága. Közönség köréből. i. Tekintetes Szerkesztő ur! Jó reggelt kívánok! ha ugyan kialudla magát Nagykároly városában ? . . . mert én nem. Jól megirta a múlt napokban Csics Lajos kir. járásbiró ur, hogy Nagykárolyban nincs az embernek nyugodalma, mert ezt a mélyen tisztelt tehén- és disznópásztor urak megzavarják. Csics Lajos járásbiró ur a Hajduvárosban lakik, én meg tekintettel a tisztviselők magas dotációjára, itt az úri negyedben Kiskárolyban nyaralok, üdülök — besziván az enyhet adó isteni malasztot, a port avagy Kneip bátyám utasitása szerint dagasztom a sárt. Hát ez borzasztó állapot, ha nem untatom, elmondom, hogy milyen a mi sorunk. A tehénpásztor ur hajnalban 3 óra után végigsétál egy magában az utcákon s kctta nélkül, egy Haynau korabeli réztrombitán fújja keservesen a Zappenstreichot, amelyet valószi- nüleg megboldogult katona korában tanult s oly erősen, andalitólag és méla búsan, hogy ágyunkban a ruganybetétek elérzékenyülve rezegnek és ezen rezgés pillanatról-pillanatra erősebb lesz, mig végre oly erős, hogy kiesünk az ágyból s ha kell, ha nem, felkelünk s megadjuk magunkat a kérlelhetetlen sorsnak. Egy óra múlva jön ismét a nagy ur, de már híveivel : a csordával. A csorda bögparancsnoka kürtjével tulharsogja a bőgést, melyet némi- j képpen enyhit a csordával járó kecskék meke- gése. Azután jön még egy — megint egy és az én jó Istenem tudja hány csorda, de ezek- { nek osztályfőnökük szivrehatóbban fújja az einzelmarsot, mert ennek hangszere csak szaruból készült. Szellemi hullámzások. II. Tárgyilagosan, minden rosszakaratú célzatosság és minden izgatási szándék nélkül megirt fenti cimü tárca-közleményem Gályenstein ur, vallásilag befejezett cégben komoly megüt- I közést keltett; miért is — mint igaz hívőhöz illik — acélt ragad, pegázusra kap s ócska fringiával, rozsdás és minden logikai alapot ; nélkülöző szablyával merész hatvágást teszen ; észak, kelet, dél és nyugat irányban mondván : I reszkessetek tőlem epikureusok. Erre a kiruccanásra csak azt mondhatom, amit Mózes prótétánk Koráchnak mondott : Káv lochem bné Lévi 1 merész beszédet kockáztat Lévi fia. Az én szavaimból csak a fanatikus rosszakarat képes kiolvasni azt, hogy a „helybeli orthodoxokról és chaszidemokról nem a legjobb véleménnyel példálódzik“, mert én jó véleménnyel voltam azok iránt már akkor is, midőn Ön még hátulgombolósban járt. Harminc éves tanítói pályára tekinthetek vissza, melyből 10 évet orthodox gyermekek nevelésére fordítottam, s ha eddig nem tudta, vegye tudomásul azt is, hogy a helybeli orthodox iskolának alapját én vetettem meg. Harminc éves hirlapirói pályára tekinthetek vissza, de ez idő alatt senkit nem gyanúsítottam, pellengére nem állítottam. Nem igy Ön! Ön támadta a mi intézményeinket, az Ön kenyere a támadás, a gyanúsítás, a ferdítés. Ráv lochem bné Lévi! Ön nem akarja, vagy nem tudja megérteni a tiszta szót. Ön az, aki támad olyan hitközséget, melynek papjai között egy Reb Icikly Charev, egy Perlsz Májer, egy Fürt Efrajim volt, akiknek a cipőtalpát megérinteni bné Lévi nem méltó. Ön az, aki kistajgerolja tőlünk a Sinai helyet. Ön az, aki fanatizmusában biztosítéki végrehajtást vezet az Ég ellen, hogy ne nekünk, hanem Önre hullassa a mannát. Ráv lochem bné Lévi 1 Ön nem az igazi, tradiciónális zsidó szellemet ápolja, hanem a Galíciából becsempészett ga- licizmust, mely undorodik minden felvilágosodott kultúrától
