Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
Érmellék, 1914-05-09 / 19. szám
II. évfolyam. Melléklet a ..Közérdek.,-hez 19. szám. Érmihályfalva—Székelyhid, 1914 május 9. Felelős szerkesztő SIMKÓ ALADÁR. Főmunkatársak: Érmihályfalva : JAKAB KÁLMÁN. Értarcsa : SZOBOSZLAY SÁNDOR. Bagamér: MOLNÁR ANTAL. f Emellek TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik Érmihályfalván és Szé- kelyhidon minden szombaton délután, a ..Közérdek“ melléklete gyanánt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Gróf Károlyi György-tár 20. szám Kéziratok nem adatnak vissza Nyilttér sora 50 fillér. Érmihályfalva. r «, ICMltU. r 3L j Sits) Ezekban a napokban, mikor a nap melege, zölddé, virágossá tette az erdőt, mezőt, érdemes gondolkozni affelő), hogy vati-e kultúra a határon ? Igenis van. Sőt nincs is szédületesebb haladás ebben a kulturátlan, kissé keletre hajló országban egyéb tereken, mint a határon. De miben mutatkozik ez a kultúra? Abban a hatalmas előnyomulásban, melyet a mezőgazdálkodás évről évre elér. Nincsen az az eldugott helye az országnak, amely kisebb-nagyobb mértékben ennek a haladásnak ellentállana. Ha utazunk és rohanó teherkocsisort látunk, alig van olyan, amelyen különféle mezőgazdasági gépek ne mennének minden világtáj felé. Ha érdeklődünk, hogy kiknek mennek ezek a mezőgazdasági gépek és eszközök, azt a csodálatrakeltő felvilágosítást kapjuk, hogy ezeknek nagy részét a falusi kisgazdák rendelik. Ugylátszik, hogy soha a miniszteri padokról elhangzó jelszó vagy programm annyira nem ment át a gyakorlatba, mint a földmivelésiigyi miniszternek a „termeljünk többet“ cimü jelszava. Valóban boldogulásunknak más útja, módja, sem titka nincsen. Mi nem okupálhatunk újabb területeket; mi nem vándorolhatunk ki; nekünk itt élnünk, halnunk kell. Nekünk az őseink által véren szerzett földön kell boldogulásunk minden tényezőjét | megszereznünk. De még azok az országok is, amelyek gyarmatosító politikát űznek és hatalmas milliókat tudnak az öt világrész minden tája felé a nemzeti vagyonosodás i érdekében megmozgatni, még azok az országok is. a szülőhaza minden talpalatnyi földjén a legintenzivebb mezőgazdasági'kultúrával fokozzák föl jövedelmeiket. Csak Németországra legyen szabad hivatkozni,ahol a jobb művelési módok elterjedésével háromszorosra szökött fel a föld jövedelme s. olyan.terme’ési átlagokkal dolgoznak, hogy olvastára kábul a fejünk és azt hisszük, hogy a statisztikai táblázatról Háry János beszél. Pedig azok a táblázatok a német alaposság olyan vaskalapos körültekintésével vannak megszerkesztve, hogy arra, amint mondani szokták, mérget vehetnek. Dehogy mérget! Hatalmas lelkesítő példát, melyen sürgősen el kell indulnunk, hogy nemzeti nagyságunkat szolgáljuk. Mert nincs különben. Ma még jobban igaz Széchényi Istvánnak az a mondása, hogy nemzeti aspirációinkat Személyi hir. Wilhe'ms Emil az Osztrák- Magyar Bank debreczeni fiókjának főnöke, kedden Érmihályfalván időzött, hogy a pénzintézeteknél szokásos évi látogatását megtegye. A lőnök meglátogatta a Kereskedelmi Bank és Egyesült Takarékpénztár és Hitelbank üzlethelyiséget, megvizsgálta az ügyvezetést és a tapasztaltak lelett teljes megelégedésének adott kifejezést. Az érmihályfalvai üzleti viszonyok szilárdságát illusztrálja az a körülmény, hogy a bankiönök látogatást tett a Gazdasági Népbank Rt.-nál is és megvizsgálván az intézet üzleti könyveit, teljes elismerésének kifejezése mellett kijelentette, hogy a Részvénytársasággal az üzleti összeköttetést megkezdi. Kinevezés. A Máv. igazgatósága Sessler Róbert forgalmi dijnokot, szolgálati helyén való meghagyása mellett hivatalnokká nevezte ki. Előléptetés. A Máv. igazgatósága Lajos Béla forgalmi tisztet magasabb fizetési fokozatba léptette elő. Végh József beköltözött. Az érmihályfalvai ref. egyház uj lelkésze, Vegh József esperes, hétfőn költözött be kedves családjával Ér- J mihályfalvára. Meleg szeretettel üdvözöljük az esperes urat, mint Érmihályfalva uj polgárát, szükebb körünkben és kívánjuk, hogy működését siker koronázza a haza, az egyház és Ér- mihályfalva. polgársága javára. Képviselőtestületi közgyűlés. Érmihályfalva képviselőtestülete f. hó 1-en gyűlést tartott P. Kovács Sándor főbíró elnöklete alatt, amelynek ! tárgya az építkezésekre felveendő kölcsön ügye 1 lett volna, de minthogy a tagok határozatképes számban nem jelentek meg, az május 15-ére lett halasztva. Ki lesz a jegyző ? Bagamér község elhagyatott állapotába,, szivszorongva várja a jegyző választást. Érdemes, buzgó jegyzője Végh István betegsége miatt, kénytelen volt nyugdíjba menni, s a község, mely sok nagy életbe vágó, s a község fejlődését óriási mértékben előmozdító kérdések megoldása előtt áll, aggódva néz a jövőbe és várva-várja, hogy egy erélyes, ügy buzgó jegyzőre szert tehessen. Orvos, gyógyszer- tár, országút, hetivásár stb. fontos ügyek várnak kedvező elintézésre, s mindezeknek megtörténtét csak egy erélyes s a község ügyeit szivén viselő községi jegyző fáradhatatlan működése biztosíthatja. Még eddig halvány sejtelme sincs a lakosságnak a felől, hogy kik aspirálnak e tekintélyes és jó jövedelmi állásra, hisszük azonban, hogy a közönség oly férfiút fog nyerni, akiben a közbizalom a fenti kérdések kellő megoldására, teljes biztosítékot nyer. Adja Isten, hogy úgy legyen! Bizottság képviselöválasztói jogosultság megállapítására. Biharvármegye közigazgatási bizottsága, a képviselőválasztói jogosultsághoz szükséges irás- és olvasni tudás megállapi- tásánál működő bizottság tagjaivá: elnökül Dobozy Kálmán főszolgabírót, alelnökül dr. Bujanovits Rudolf és dr. Andrássy Ernőt, tagokká „Szlávik István, Jakab Rezső, Berónyi Sándor, Üröghy Sándor, Derzsy Kálmán és Farkas Sándort nevezte ki. Megalakult a tüzoltóegyesület. Érmihályfalva egy rendkívül üdvös kultur intézménnyel lett gazdagabb. Molnár Albert kerületi tüzfelü- gyelő, fáradságát siker koronázta és megalakult az érmihályfalvai önkéntes tüzoltóegyesület. Az egyesület élén Lovass Dani földbirtokos áll, mint főparancsnok. Alparancsnok: Z.'iu István városi tisztviselő. Titkár: Tatos János. Szertáros :• Jakab Kálmán. Segédtisztek : Kovács Lajos és Fekete János. Csapattiszt : Kovács Sándor fizetéses tűzoltó szakaszparancsnok. Vizsgálatok. A ref. iskolában f. hb 12-én tartja me- Vasady Lajos kir. tanfelügyelő a VI. oszt. záróvizsgálatát. F. hó 17-én Szűcs János miniszteri szakfelügyelő tesz látogatást az érmihályfalvai iparos tanonc iskolában. ✓ Birtokváltozás. Szabó Gyula ottományi 1200 holdas birtokát, a hozzá tartozó épületek és kas'éllyal együtt szabadkézből megvette Jasz- trabszky Lónyay Sándor 850000 koronáért. Fagy. A május 3-iki fagy teljesen tönkretette az érmihályfalvai, de a környékbeli községek szőlősgazdáinak ez idei reménységét. A szép terméssel biztató szőlő nagy- nagyrósze lefagyott és a gyümölcsökben is kiszámíthatatlan a kár. Ha valami különös Isteni gondviselés nem segít, az idén nagyon szomorú szüret lesz Érmihályfalván és vidékén. Vörös kakas. Bagamérban f. hó 4-én az az hétfőn d. u. 2 órakor vészharang kon- gása riasztotta fel a lakosságot. Szilágyi Tisztelettel zbktt /X "K/TTTTIT ■ vizsgázott fogász Szilágysomlyóról. ' csak nemzeti anyagi erővel valósíthatjuk meg. Azért örülünk, ha látjuk a határ kultúráját; ha látjuk azt, hogy az érzéseiben, szokásaiban konzervatív magyar paraszt el tud távolodni a hátramaradottságnak attól a tradícióitól, mely évszázadokig nyügösködött rajtunk, amely miatt a Lajtán túl már meg is gyökeresedett rólunk az a vélemény, ' hogy a saját zsírunkban fogunk megfulni. A magyar kisgazdáknak a modern gaz- , dálkodási fogások megkedvelésére fel költött vágya sok tálról táplálkozik. , Sokfélül jött inger a haladásra! De kétségtelenül a legnagyobb siker a földmivelésiigyi minisztérium téli szociális munkája. Mikor arról tudunk,' hogy Magyar- I ország egyharmad részét bevonták ebbe a szociális munkába, ötezer községben rendeznek a tél folyamán gazdasági tanításokat, mikor arról tudunk, hogy ezeken a gazdasági kurzusokon őszbe csavarodott férfiak nem átalják beülni az iskolapadba és tanul- j nak, mikor azt olvassuk, hogy az öreg mes- I tergerendáról kikeresték a pókhálós, rozsdás tollat és valami százötvenezer Ízben kérnek I a földmivelésügyi miniszternek abból a kiadványából, amely a nép gazdasági kultúráját szolgálja, ez már olyan siker, amelyre j büszkék lehetünk. Mindenre inkább, de erre nem lehetett j számítani. Ezekből a jelenségekből állapíthatjuk meg, I hogy van kultúra a határon, ennek nyomában { a nemzeti vagyonosodás képe, habár még ma j ködfátyolszerüleg, de — látszik !
