Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
Érmellék, 1914-01-10 / 2. szám
VII. évfolyam. Melléklet a „Közérdekéhez 2. szám. Érmihályfalva—Székelyhid, 1914. január 10. Felelős szerkesztő SIMKÓ ALADÁR. Főmunkatársak: Érmihályfalva : VAJDA RUDOLF. Értarcsa: SZOBOSZLAY SÁNDOR. Bagamér: MOLNÁR ANTAL. Ermellék TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik Érmihályfalván és Szó- kelyhidon minden szombaton délután, a „Közérdek“ melléklet« gyanánt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Gróf Károlyi György-tár 20. szám Kéziratok nem adatnak vissza Nyilttér sora 50 fillér. Érmihályfalva. A korcsmák vasár- és ünnepnapi zárvatartása. Lépten-nyomon felmerül a kérdés, vájjon miként volna szabályozható a korcsmák vasár- és ünnepnapi zárvatartása, amely kérdésre vonatkozólag igen sok községi elöljáróság sürgeti állandóan felettes hatóságainak útbaigazítását, ámde sajnos — ha itt-ott szórványosan sikerül is a kérdés megoldása — általánosságban mai napig is meddő maradt eme igen fontos szociális és erkölcsi szempontokból irányított törekvés. Pedig ez a kérdés igazán megért volna már a rendezésre. Bebizonyosodott tény ugyanis, hogy a közrendet sértő cselekmények legnagyobb tömegének gyökere a korcsmái iszákossá- gokra vezethető vissza. A büntető biróságok Ítélkezéseinek hatalmas percentje tesz tanúságot arról, hogy a büntető cselekmények igen sok esetben a koresmázással párosult iszákosságok következményei. Hiába a bíróság, hiába az elzárásbüntetés, az ily természetű vétkes cselekmények számát csökkentenie a hatóságoknak csak alig sikerült. Amig a szomorú tapasztalatok be nem bizonyították, hogy a bűncselekmények fő fészkei és menedékei a korcsmák: alig törődött valaki a korcsmarendészettel, csak talán, pénzügyi érdekeire tekintettel, maga az állam. Később már a törvényhozás is szükségesnek találta, hogy a korcsmák üzemébe megszorító rendelkezéseket iktasson s a záróra kérdését szabályozta. (K. B. T. K. 74. paragrafus.) De a törvény sem állított fel elég korlátokat a korcsmái dorbézolások okozta rendzavarásoknak, miért is felmerült a szüksége annak, hogy törvényhatósági szabályrendeletek állítsanak fel bizonyos és a helyi szükséghez mórt rendészeti intézkedéseket. Több, mint három évtized leforgása tesz tanúságot arról, hogy a fentebb említett szabályok ereje még mindig nem elegendő a közrend, közbiztonság, közegészség s általában a közérdek szükségleteinek biztosítására. Amióta a társadalmi rend és közérdek megsértését, — általában a bűnesetek rugóit kutató statisztika az adatait gyűjti s az alkoholizmus elleni nyílt küzdelem kifejlődött: kétségtelen beigazolást nyert, hogy a közrend megóvására hivatott hatóságok a jelenlegi szabályok keretein belül a kellő és megkívánt hatósági tevékenységet kifejteni képtelenek. Az emberi természetben rejlik, hogy munkaszünet idején, tehát főként vasár- és ünnepnapokon szórakozni kíván. A tapasztalat azt igazolja, hogy ez időre szórakozási helyéül a nép a korcsmát választja, hol — mert alacsonyabb műveltségi fokon állanak — nagy részük abban találja örömét, hogy a közérdekkel mit sem törődő korcs- máros javára magát az öntudatlanságig le igya. Amig az antialkoholizmus társadalmi utón küzd a korcsmákban rejlő veszély ellen és sok helyütt talán radikális tiltó rendelkezéseket sürget: addig közvetlen tapasztalat alapján a helyi hatóságok törvényes rendelkezés hijján szabályrendeletileg kívánnák keresztülvinni, hogy vasár- és ünnepnapokon a korcsmák zárva tartassanak. Nincs azonban módozat arra, hogy a községi szabályrendelettel vagy megfelelő törvényhatósági szabályrendelettel is eredményesen keresztülvihető legyen az, hogy a vasár- és ünnepnapon korcsmáját zárva nem tartó üzlettulajdonos ellen megtorló intézkedések legyenek alkalmazhatók s ha ily szabályrendeletek végrehajtásáról lenne is szó : a hatóságok büntető szankció hijján kötött kézzel állanának szemben az ellenszegülőkkel. Törvényhatósági szabályrendeletek keretén belül a záróra fogalma alatt nem vihető keresztül a korcsmák vasár- és ünnepnapi állandó zárvatartásának elrendelése, mert hisz a korcsmatartás ipari ág s ipari munkaszünetek tárgyában az intézkedés a kormányhatóság, illetve illetve a törvényhozás hatáskörébe tartozik. (6727—1908. sz. B. M. rendelet) Ámde az autonóm hatóságok e tehetetlenségében mélyebb okok játszanak közre. Kétségtelen ugyanis, hogy akkor, amidőn szociális és erkölcsi célok érdekében a korcsmái szabad ipar gyakorlását megszorítjuk, — egyben csökkentjük az államnak mindama jövedelmeit, melyek a szesztermeléssel, forgalomba hozatallal és fogyasztással kapcsolatosak. Ezen kérdés tárgyalásánál tehát érdek- ellentétekkel állunk szemben és pedig az állam részéről, mert a mily mértékben szükséges jövedelem szerzés céljából a korcsmák megszakítás nélküli nyitvatartása, ugyanakkor és ugyanoly, sőt nagyobb mértékben káros az a bűnözés és közegészség szempontjából. így állott tehát elő a mai helyzet ebben a kérdésben. Mindkét érdek védelmét szem előtt tartotta az állami szabályozás, de egyiket a másik rovására radikálisan sohasem szabályozta. Mig egyrészt Istentiszteletek alkalmával, templomok közelében betiltatik a korcsmák üzeme, addig másrészt ily alkalmakkor, sőt máskor is megengedett dolog a szesznek és szeszes italoknak házhoz való kiszolgáltatása. Nyilvánvaló tehát, hogy ily körülmények között vagy egyik, vagy másik, de valamelyik érdek föltétlenül hátrányt szenved a másik javára. Hogy pedig melyik érdek nyerjen: azt a a közérdeket szolgáló közvélemény eléggé beigazolta akkor, midőn a korcsmák vasárés ünnepnapi zárvatartását sürgette és sürgeti. A nyugati államokban már korábban felismerték ezen kérdés rendkívüli fontosságát. Angliában például vasárnapon teljes korcsmaszünet van, a német államokban pedig maga a társadalom tartózkodik az ünnepnapi s a nagyobb alkohol tartalmú szeszes italok fogyasztásától. Nállunk azonban e téren óriási nehézségek vannak, melyek mindenike az állami jövedelemszerzés és az iparszabadság leple alá húzódik. Túlzott dolog volna a korcsmaüzemek teljes beszüntetését követelni, de föltétien szükséges azok üzérkedéseinek legerélyesebb, főként a pálinka fogyasztás tekintetében leendő megszorítása. Addig tehát, mig nincs megfelelő törvényhozó hatalmi szabályozás, társadalmi utón kell küzdeni, hogy a korcsmázás okozta közsérelmek száma és hatásai csökentes- senek. Közigazgatási szervezetünkhöz mérten legelső sorban a községi elöljáróságoknak és a rendőrhat'Ságoknak, azután pedig a törvényhatóságoknak kell a küzdelmet felvenniük. Népies felolvasások, látványos, szórakoztató és tanító előadások hathatós eszközök arra, hogy a népet a korcsmáktól lehetőleg távol tartsák. Már az italmérési engedély iránti kérelmek véleményezésénél előzetes nyilatkozatvétel, vagy később is az összes korcsmázá- soknak hatósági közbenjárás mellett létrehozható kölcsönös szerződésénél fogva is kivihető az, hogy a korcsmák vasár- és ünnepnapi zárvatartása biztosittassék. Olyformán volna ez lehetséges, hogy az italmérési engedélyért folyamodó kötelezze magát a rendőrhatóságnak, melyben helyi viszonyokhoz mért egyöntetűen megállapítandó magasabb összegű kötbér terhe mellett korcsmáját vasár- és ünnepnapokon zárva fogja tartani. Amennyiben pedig ezen önként vállalt magántermészetű kötelezettségét nem teljesítené, úgy a büntetés jellegét magán viselő kötbért közcélokra a helyi hatóságnál sommás utón perelhetőleg lefizetni tartozik. A törvényhatóságok által a kormányhatósághoz teendő felterjesztések pedig minden bizonnyal elérnék azt, hogy a kérdésben forgó közkívánat végleges és alapos rendezésére a törvényhozásnak megfelelő javaslat tétessék. Ha e törekvés s vele együtt a cél is megvalósul : bizonyos, hogy amennyit az állam a szeszfogyasztás csökkenése által egyéb módon pótolható jövedelmeiben veszíteni is fog : azt a közerkölcs javulásában, a jelen s a jövő generáció szellemi és egészségi fejlődésében hatványozva fogja visszanyerni. Horváth László. Az első fecske. Minden év elején beszoktunk számolni az Ermellék pénzintézeteinek év-végi zárlatairól, mert hiszen a bankok a mi közgazdasági életünk ütőerei s a mérleg és az osztalék a y-Ai j g-x a y * Liiiom-kenöcse éjjeli használatra ■ Cili/ Ilf* \7ß A fl VI Liliom-krmje nappali használatra vijUll Hl • kj/jVlvll \ 1 Liiiom-ssappana Liliompouderje a legjobb kozmetikai készítmények Főraktár Mr. S*eléuyi Árpád gyógyszerésznél líelirecCH, Piac-utca 30. „Kossuth-patika, Postai szállítások naponta bérmentve.
