Közérdek, 1913. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1913-08-16 / 33. szám
1913. augusztus 16. 33-ik szám. KÖZÉRDEK 3-ik öl dal-^3 ROTN LIPOT vaikC7ei!liedé§c lánykáróly Deák-tér. MLímmL. « A közelgő aratásra ajánlja a t. gazdálkodó uraknak I kévekötő zsinegeit, vízmentes ponyváit, uj zsákokat, valamint rudaló köteleket nagy választékban. o* Mentöszekrény, gépszijak, olajok és cséplőgépekhez S3 szükséges cikkek jutányos áron beszerezhetők. Telefon 105 Tanuló fizetéssel felvétetik. Telefon 105 & máknál, köszvénynél, csonttörések és fíca- modások után visszamaradt fájdalmaknál kiváló gyógytényezőnek mutatkozik. Ebbe a kies fürdőbe jöttem én gyógyu lást keresni csuzos bántál maim ellen, hogy majdan — az ugorka-szezon elmúltával — ujult és pihent erővel vegyem fel a tollal való küzdelmet a lap fején megjelölt igazi közérdek védelmében. Nem célja e levélnek magát e fürdőt is mertetni. Erre a célra a bérlő által kibocsátott értesítő hivatott. Inkább egy pár intimitást mondok el a Félixfürdői életről, habár előre is félek attól, hogy a szereplők egyike-másika görbe szemmel fog nézni rám, de az is lehet, hogy a bérlő egyszerűen felmondja a lakást. * * * Kezdjük a fürdő korlátlan urával: Kom- zsik Alajos bérlővel. Kedves, megnyerő úriember, rendkívül udvarias és előzékeny, de küiönösen azokkal szemben, akikről látja, hogy elvannak látva kellő számú dohánynyal. Mert mint minden hazai fürdő bérlőjének, neki is főtörekvése hazafias irányt szolgálni, hogy a magyar fürdőző közönség ne zarándokoljon külföldre és ne szidja a magyar fürdőket, hanem maradjon idehaza és látogassa hazajiságból a magyar fürdőket. Egyről azonban megfeledkezik, — de ezt is csupa hazafiságból teszi, — gondoskodni arról, hogy a hazai fürdőben akként szabja meg az árakat, hogy azt elviselni is lehessen. Sajnos, itt a hazafiasságnak tekintélyes áldozatokat kell hozni a hazai fürdő, — pardon 1 a bérlő — oltárára, mert mig bármely külföldi fürdőn a napi kiadás (szerény, egyszerű polgári élet) 10—12 korona között váltakozik, addig a Félixfürdőn csekély 20 korona mellett lehet elérni azt a gyógyulást, a melynek végén teljesen üres zsebbel mond búcsút az ember a magyarok ezen Mekkájának. Ettől eltekintve Komzsik igazi úriember, aki kellemes társalgó, folyton a vendégek között van s gyorsan, erélyesen és hatékonyan intézkedik a legcsekélyebb panasz felmerülése esetén is annak orvoslásai iránt. De Komzsik teljesen eltörpül a sziv- jóság és nemeslelküség példaképe: felesége, a ritka műveltségű úrasszony mellett. Igazi magyar asszony, aki lelkes segítő társa férjének. Egész nap a háztartás gondjai foglalják el, este három bájos leánya: Médi, Ida, Margit és két fia körében lelke és vezető szelleme annak a társaságnak, amely boldogan időzik körébe. A fürdő második potentátja Popovits alias Nikita Sándor, a szálloda szobafőpin- cérje. A fizimiskáját tekintve, lehetetlennek | tartom, hogy családi nexusban ne lenne j Nikitával, a fejedelemmel. Előtte éppen úgy meg kell hajolni a szálloda vendégeinek, mint a fejedelem előtt az alattvalóknak. Nikita bácsi egyszerűen — ha kedve úgy tartja — megtagadja a vendég előtt a szoba létezését s itt nem használ a fejedelmi borravaló, mert korlátlan nr lévén, teljesen belátására van bízva a szobák kiadása. Aki azonban a kegyeibe férkőzött, mint nekem sikerült, annak igazán jó dolga van. A legszebb szobát kapja mintaszerű kiszolgálással és fürdői eldorádóban van része. Róla nem is merek írni, pedig hát . . - deresedő haja dacára, nagj kujonnak tartják s érdekes dolgokat suttognak felőle az emberek, de félek, hogy a Viktoria 28. szám helyett valami kifogással az Amerikába kerülök s a park legszebb részére nyíló ablakomat nem szívesen cserélném fel azért, hogy Sándor bácsi kalandjait parlament publice letárgyaljam. A lakással meglennénk, tehát valahogy és most következnék a fürdő, de arról írni igazán nem érdemes, Éppen olyan, mint a többi gyógyfürdő. Az ember reggel meg fürdik, azután lefekszik, pihen egy órácskát és ismét felkel s jön a reggelizés. Ez már háladatosabb téma. Itt már elárulhatom, hogy ez a kezdete annak a bizonyos hazafias áldozatoknak, a melyet meg kell hozni a hazai fürdő kedvéért. Legelső sorban beszéljünk a művészekről. A cigányok és a pincérekről. Egyik vonóval szedi ki a koronákat az ember zsebéből, másik a kiszolgálással. Virágh Károly prímás művészi játéka nem szorul dicséretre. Oly világhírű ez a fekete arcú, átlag fiatal zenész, hogy az én toliam az ő művészi karierjét megírni gyenge. De annyival ügyesebbek Plockl István és a pocakos Wimmer Lajos pincérek a borravaló művészi utón való előteremtésében. A ki valaha fürdőn volt, az tudla, hogy mi a felszolgáló pincér, j Egy kiskirály, akinek kegyét kell keresni, különösen azért, hogy meghallja, ha az ember a csengetés jelével valami alázatos kérelmet akar eléje terjeszteni. Alig egy nap, és a pincér tudja, hogy kit hogyan kell kiszolgálni. A ki nem fukar a borravalóban, az fejedelmi kiszolgálásban részesül, de aki megfeledkezik a sallariumról, annak jaj!! Idegei a végtelenségig próbára lesznek téve és nem egyszer megesik, hogy borjupecsenye helyett malacsültet tesz elébe a pocakos! Wimmer s midőn visszaküldi a konyhába várhat a kicserélés végett visszaküldött pe- csenye megérkeztére. Feltétlen tiszteletben tartandó még Merész Gfellért fürdői pék és Váry Dezső, a j „hölgyek öröme“, a gentlemann szobapincér, aki minden titkok birtokosa ugyan, de öntudatosan adva az előkelőt, mélyen hallgat az idegenek előtt s csak hamiskásan mosolyogva ad jól meggondolt feleletet a kérdésre. , Ezekben ismertettem a fürdő hatalmasságait. Most lássuk azokat a szegény halandókat, a kiket vendégeknek neveznek. A koronát — verseny nélkül — két bájos úrnő: Báró Ambrózy Andorne és Kenyeres Jánosné viselik. Legbájosabb udvar- j hölgyeik: Emerich Giziké, Debrecen. Frank Etuska, Beól. Biró Irén, Szombatság. End-! rődi Magda, Orosháza. Sütő Teruska, Budapest. Papp Jolán, Ungvár és Kolozsváry Margitka Nagyváradról. De ki tudná még felsorolni a szebbnél-szebb, bájosabbnál- bájosabb hölgykoszorut, a mely elevenné, mozgalmassá, kellemessé és elviselhetővé teszi a halálig unalmas fürdői életet. Férfiak vannak túlsúlyban. Annyi a kösz- vényes ember a Félixben, hogy össze lehetne I állítani belőlük egy képviselőház őrségét, a I Pavlik számára. Mint a világ összes társadalmában, úgy itt is kasztokra oszlanak az emberek. Egyes társaságok verődnek össze, akik az egész fürdőszezón alatt összetartanak. Egy ilyen kedves társaságba kerültem én is. Vezérünk Pongráez Imre a csenged nagy- I birtokos, bankigazgató, az ottani munkapárt vezére, egy rendkívül kedves bácsi, aki előrehaladott kora dacára, még mindig kacér tekinteteket vet a sétáló hölgyközönségre. A társaság lelke Sehvégler Alajos kraszna- sándorfalvai plébános. Jó szellemünk és örzőangyalunk Kubicza Pongrác bácskai I igazgató-tanitó, a kinek sasszemét nem kerüli ki a főpincér filléres, sőt koronás ösz- szeadási tévedése sem. Imre bácsival vagyunk egy koszton, helyesebben közös háztartásban élünk. Ne értsék félre, az abban áll, hogy egy porcióból eszünk és igy a polgári egyszerű három tál étel helyett hatot ebédelünk és este kétfélét vacsorázunk. Az étlapot rendesen Imre bácsi állítja elő s mondhatom, első mester ebben a kérdésben Nekem rendkívül bevált ez a meto- ! dús, mert rendesen nekem jut a nagyobb j adag ; ugyanis Imre bátyám mint munkapárti elnök, nagyon jól lakott sóval s így alig eszik valamit. A sóról jut eszembe, hogy ebéd és vacsora alatt alig esik szó a politikáról, de séta közben hallhatni oly szép politikai vitákat, hogy a lelked gyönyörködne benne. Mondanom is felesleges, hogy Imre bácsi Tisza Pista lelkes imádója, én pedig a radikális Justh tántorithatlan hive vagyok. És ez igy megy napról-napra, de este rendesen szeretettel köszöntjük egymást és úgy örvendünk, amikor reggel öt órakor viszontlátjuk egymást a fürdőben. Ezekben ismertettem a Félixfürdői életet. Unalom és egyhangúság. De hiszen nem mulatni, civakodni, de gyógyulni és pihenni jöttem én ide. Simkó Aladár. a ■' '1 1 —-------- a Ru hát fest és ffnilffßl SkÁlWlH = Nagykároly, Kölcsei-ut 1. = a római kath. templom mellett vegyileg tisztit H<Mülüi öíllllllul Alapiittatott 1902. Telep: Petöfi-ut 59. 1 villany- és gőzerőre berendezett intézetében a - - - —■■ • . - _—__—--• - --- ■ ■ . -—-—a A mozicsalád meg a gyermeke. (Ss.) Aki csak egy kicsit is mozilátogató, — igazán nem is nagy múlt kell hozzá a mozibajárás terén, — hamar észreveheti azt a sablont, ahogy a mozibeli családi tragédiák vagy komédiák készülnek. A családi komédiához mindenekelőtt kell egy család. Ez a moziban apából, anyából és egy gyermekből áll. Majdnem mindig egyből. Ha néha a több gyermekes család bajlódásai kerülnek a vászonra, az nem a normális családi állapotok feltüntetésére, hanem a történet kedvéért van úgy. A család, mint társadalmi alakulat, tipikusan „családi“ események lejátszására mindig egy gyermek kíséretében jelenik meg a vásznán. Nagyon megfigyelni való kép, mert ez a'mai család. Nálunk még nem általánosan, de éppen
