Közérdek, 1913. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)

1913-07-19 / 29. szám

1913. Julius 19. 29-ik szám. KÖZÉRDEK 3-ik oldal HH Korai főzelékek Retek 1 Saláta I Borsó Zöld hagyma SAJTOK: Emenlháll rapista Rocfoit Imperiál és különféle csemege sajtok gróf Andrássy és teschéni tea vaj. SCHNELL INIRE FŰSZER ÉS CSEMEGE ÜZLETÉBEN NAGYKÁROLY. Főzelékek: Friss Carfiol, különféle Conservek u. m.: borsó, bab, kukorica, Spárga g mba stb. —------­Ku gler, bonbon és sütemény nagy raktára, zzzz HÍREK. Esküvő. Fényeo esküvő folyt le kedden délután Szaniszlón. Szilágyi György malom- tulajdonos és földbirtokos leányát vezette oltárhoz Paskutz Aurél gör. kath. lelkész és tanárjelölt. Az esküvőt, a melyen rendkívül díszes közönség jelent meg, este G órakor tartották meg a gyönyörűen feldíszített gö­rög katholikus templomban, a hova egész kocsisor kiséito el az uj párt. Az esketési szertartást Papp Elek szaniszlói esperes­plébános teljesítette, aki esküvő után gyö­nyörű beszédben kérte fel az uj párt a hit és a haza iránti szeretetre. Násznagyok vol­tak: Lukács László lacfalusi esperes és Dr. Mihályi Tivadar képviseletében — akit a vizáradás tartott vissza a megjelenéstől. — Marosán Aurél érdengelegi gör. kath. lel­kész. Esküvü után az örömapa házánál, te kintettel a családi gyászra, szűk családi kör­ben vacsora volt, a melyen 42-<n vettek részt. A fejedelmi lakoma alatt az első po- hárköszöntőt Lukács László mondotta, aki eszmékben gazdag beszédben az uj pár bol­dogságáért emelt poharat. Papp Elek esperes násznagyokért és az örömapáért, Dr. Pas­kutz Tivadar mérnök a távollevő Dr. Mihályi Tivadar násznagy és feleségéért, Lukács Konstantin a vendégek, a nyoszolyóleányok- ért, Marosán Aurél az uj pár boldogságáért emeltek poharat. A pohárköszöntőket befe­jezte Lukács Konstantin meleg üdvözlése, melylyel felelős szerkesztőnket, mint a pár­tatlan, szókimondó, de elfogulatlan magyar sajtó képviselőjét éltette. Az uj pár részére igen sok üdvözlő távirat érkezett, közöttük több országgyűlési képviselő, igazgatók, lel­készek fejezték ki jókivánataikat az uj pár előtt esküvőjük alkalmából. Dr. Radu Deme tér püspök levélben fejezte ki jókivánatait és tudatta, hogy gyengélkedése tartotta vissza a személyes megjelenéstől. Az eskü­mm MISZTRIK L. BIOSKOPJA NAGYKÁROLY, NAGYPIACZ-TÉR. vöt követő vacsora, benyúlt a szerdai késő Eljegyzés Boros György huszti kereskedő délutáni6órákba is. ' í eljegyezte Reszler György helybeli gazdál­Kinevezés. Am. kir. pénzügyminiszter i kodo leányát, Mariskát. Kimer János nyugdíjazásával megüresedett VizsgaheteL Rencz István varosunk szu- adópénztárnoki állásra Csépán Ferenc duna- lőtte, a jegyzői szakvizsgát a kolozsvári köz- vecsf pénztárnokot nevezte ki. W^shanfolyamon jo eredménnyel tette Megzavart fülemile. A Kossuth kertben hét­főn délelőtt 9 órakor vidáman csattogott egy fülemüle. Gyönyörű énekét; amely boldog­ságról ós szerelemről beszélt elbájolva hal- gatta egy falusi szerelmes pár, amely a bok­rok melletti pádon ábrándozott egy kunyhó­ról, a boldogság fészkéről. A fülemile hangja mind erősebb lett, amelyre visszafelelt a szomszéd bokorból hűséges párja is. Majer János kalonyi lakost teljesen hatalmába ke­rítette a szerelmi kettős. Özv. Igaz Lajosné börvelyi menyecskével, birni akarták a ma­darat, amely oly kellemes perceket szerzett számukra és keresni kezdték a bokorban. A fülemile tovább repült, csalogatta őket bokor­ról bokorra, mig a két üldöző teljesen kime­rült és egy helyen a hol dús pázsit kinálko- zott számukra leültek pihenni ... És a ha­mis fülemüle még vidámabban csattogott még pajzánabbul énekelte a szerelmes dalokat. Egyszerre csak teljesen elnémult a kis ma­dár. Olyan valamit látott, amely előtt még a madárnak is le kell sütni a szemeit . . . Ma­jer és a menyecske csókolództak ... A csó­kok özönében megfeledkeztek arról, hogy nyilvános sétahelyen vannak és olyasmit csi­náltak, amit a szerelmi idil iránt véletlenül ér­deklődő közönség, tilosnak és az időközben a dologról értesített Bujdosó rendőr közer­kölcsbe ütközőnek tartott. Felkisérték a sze­relmes párt a rendőrségre ahol azzal véde­keztek, hogy a fülemüle éneke csábította őket a szerelemre ... De Demidor Náci akinek már aligha dalol a fülemüle, nem vette mentő oknak a fülemüle énekét és 30 koronára büntette meg a szerelmes párt azért, A jilenkor legtökéletesebb és leg­kényelmesebben berendezett mozgó- == fénykép színháza. == Előadások naponta este 8 és fél órakor. Vasár és ünnep­napokon 3 előadás, u. m.: dJután 3 5 és 812 órakor. UP T VADAIT • Számozott hely 1 K. I. ílüiL I fi fi fi it , hely 70 f, II. hely 50 f. 111. hely 30 f. — 10 éven aluli gyermekek­nek 1. hely 40 f. II. hely 30 f. III, hely 20 f. Vasár és ünnepnap este a gyermekek teljes dijat űzetnek. Előadás előtt az óriási rillany-orchestrion hangversenye­zik, mely megfelel egy teljes katonai zenekar játékácak. Ezen orchestrion a Párisban tartott hangszerkiállitáson aranyéremmel lett kitüntetve. Saját 12 lóerejü gőzgép == hajtással működik. = Minden második nap teljesen uj műsor!! 1 Ruhát fest és vegyileg liszlil Hantiéi Sámuel villany- és gőzerőre berendezett intézetében = Nagykároly, Kölcsei-ut !. = a római kath. templom mellett Alapiittatott 1902. Telep: Petöfi-ut 59, is csak mosolygott rajta. Dehogy is haragu­dott volna érte. Az eklézsiához pedig ekkép jutott hozzá: A fegyverletétel után szélnek eresztették a hazának és szabadságnak büszke hőseit; mint megalázott koldusok, piruló ábrázattal bandukoltak tovább. Gedeon is egy darabig járatlan utakon, céltalanul bujdosott, mig Szentes tájékán összeakadt egy vándorszí­nész csapattal. Lehet, hogy ők is csak álcázták e mes­terségüket, hogy eltereljék magukról a gya­nút, a zaklatást, mert a csavargó vig ko­médiásokkal nem igen törődtek a kutató csendőrök s a kémkedő fogdmegek. Hadd mókázzanak, hadd nevettessék meg a korcs­mák füstös zzobáiban s az üres csűrökben összegyűlt népséget Olyanok voltak ők, mint a mezők pacsirtái, ezeket senki sem fogja kalickába, csak csicseregjenek szabadon a szántóvető ember gyönyörűségére. E szürke­ruhás kis dalosok kinek is ártanának! Gedeon felcsapott a színészek közé társ­nak, mint kenyeres pajtásuk közöttük ma­radt, velük vándorolt, jó barát és vig cim­bora lett örömben, bánatban egyaránt. Hová is ment volna? Eddig is apátián anyátlan árva volt, maga sern tudta igazi otthonát. Az iskolában csak kegyelem ke­nyéren élt, kisebb korában kiszolgálta a nagyobbakat, nagyobb korában tanította a kisebbeket, a szünidőben pedig szuplikálva barangolt az országban és kéregette a kö- nyörület alamizsnáját, hogy aztán megint könyvei mellé ülhessen. Dacára a szinészkedés minden nyomo­rúságának, Ínségének, Gedeonnak tetszett e szabad, korlátlan élet, senkinek sem szol­gál, senkit sem süvegei meg ura gyanánt, senki sem parancsolja neki jösz te! Senki­től sem kér semmit, mert nem várhat; senki sem kér tőle valamit, mert nem ad­hat. Ha pár garast keres, vig napja van, ha éhezik, akkor sem koldul; koplalva, korgó gyomorral újra megkacagtatja közönségét s utána van megint lakodalom. S a vándorszínésznek akad mindig párt- ! fogója, barátja, csak egy szívtelen ellen sége van: a tél. Mikor ez beköszönt, szét­szóródik a szinészcsapat, mindenki a maga kezére dolgozik, vagy legfeljebb ketten, hárman. így könnyebb az áttelelés. Ta­vaszra szépen összetalálkoznak s teljes me­gint a társaság. Karácsony táján. járt az idő, kegyetlen dermesztő hideg uralkodott, az élesen sü- vitő szélvihar hordta, kavarta a metsző ha­vat. a fergeteg, s hófúvás ölnyi magasból torlaszokat emelt az utakon. Kint még a lehelet is megfagyott, istenkisértés volt ilyen­kor utrakelni, vagy csak az egyik faluból a másikba is átmenni. Mindenki behúzódott a barátságos meleg vacokba s onnan belülről I nézte a haragos vihar tombolást. Szerencséjére Gedeon még idejében be­jutott a Balaton parti kis faluba, jószivü emberek szives vendéglátásába; mert bi­zony abban az időben még nagyobb helyen sem igen volt vendégfogadó; az országutak mentén mértföldnyi távolságra állott egy-egy ütött-kopott csárda: szegény legények ta­nyája, csavargók menedéke, vásáros nép pihenő helye. A szinésznép pihenő helye. A szinésznép kerülte a csárdát, a nemesi kú­riákon, papnál, tanítónál, gazdatiszteknél szállásolta be magát. Az eklézsia épen pap nélkül volt s az üres parochián vonta meg magát Gedeon. Karácsonyra egész sereg ünnep követ- ' kezett. Mendikánsra, legátusra hiába vár- ! tak, ilyen Ítéletidőben ki eresztené őket útra, pedig hát az Isten igéjét valahogy csak hallgatni kellene e szent napohban. Gedeon ajánlkozott, hogy elvégzi ő az ünnepi igék hirdetését. Ért ő ehhez is, tanulta is, gya­korolta is ezt nem egyszer. Az atyafiak nem sokat tanakodtak. Más nap szépen béharangoztak a karácsonyi is­tentiszteletre s Gedeon a szószéken szivet- meginditó módon beszélt a Megváltó szü­letéséről, a betlehemi pásztorokról, a me­nyei seregek dicsénekéről s az áhitatos gyü­lekezet buzgósággal és az ellágyulás könyei között hallgatta az épületes szép beszédet. Ugyanígy délután is. De már ekkor egy népes küldöttség várt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom