Közérdek, 1913. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1913-07-19 / 29. szám
4-ik oldal. KÖZÉRDEK julius .19 29-ik szára ROTH LIPOT vaikeieskeiléie Nagykároly Deák-tér. E Éj A közelgő aratásra ajánlja a t. gazdálkodó uraknak ^ kévekötő zsinegeit, vízmentes ponyváit, uj zsákokat, valamint rudaló köteleket nagy választékban. Mentöszekrény, gépszijak, olajok és cséplőgépekhez szükséges cikkek jutányos áron beszerezhetők. Telefon 105 Tanuló fizetéssel felvétetik. Telefon 105 mert engedtek a fülemüle hivó szavának és a Kossuth-kerti bokorban fényes nappal bűnre (?) engedték magukat csábittatni. Panasz a Verböczi-utcáról. A Verbőczi-utca 54. sz. háztól a 60. sz. házig van egy 35—40. cm. széles kőjárda, melyből a kőnek egy része hiányzik, a másik része teljesen elmerült a földbe, ami pedig meg van azon mint a verébnek úgy kell a járó-kelő közönségnek ugrálni egyikről a másikra. Többször megesett már, hogy egyik másik úgy elesett rajta, hogy úgy kellett onnét fölszedni és a lakására vinni, mert a kövek között olyan gödrök vannak, hogy ha az ember lába megcsúszik közzé szorul, nem képes azt kihúzni. A járda legalább egy 30. cm. alacsonyabb mint az utca közép a viz esösidőben a járdára tódul és ott megáll addig inig azt a föld be nem issza, úgy, hogy őszei és tavasszal hetekig áll rajta a viz. Némelykor 20—25 cm. magas vízállás van rajta, mert vízlevezető árok nincs a 62 sz. ház ereszének a csatornájáiól egyenesen a járdára van a vízesés, esős időkben a járó közönség nyakábe zuhanyként hullna, ha nem óvakodna. Ez már évek óta van, a rendőrnek is lett már jelentve de az mit sem használ, vízlevezető cső még sincs a csatornára csinálva. Miután ezen tűrhetetlen állapot a járó-kelő közönséget nyugtalanítja, és az Ágoston utcának ez az egyetlen összekötő utcája a piac és a várossal, tisztelettel kérik a városi hatóságot, hogy ezen állapotot szüntesse meg, és a fentemlitett útszakaszon a kőjárdát egy kissé kiszélesítve, csináltassa meg, hogy azon a találkozó két egyén egymásnak kitérhessen s ne kelljen az egyiknek kitérésnél a járdáról lelépni. Tekintetes Szerkesztő Ur! A szőnyegen levő, „zenetanári“ vita kérdésben a múlt szám an kifejtett álláspontom bizonyítására tisztelettel kérem a „Világ“ c. lap 1. évi julius 16-án megjelent számából kiollózott s ide csatolt részt közölni: „Miniszterek a zug-zeneiskolák ellen. A fővárosban és a vidéken egyaránt gombamódra szaporodnak a különféle zeneiskolák, amelyek hangzatos címeken, a legrá a templomajtóban s megkérték, hogy valamiképen el ne menjen, mert még a holnapi napon is kívánnák hallgatni. Kurátor uram pedig gondoskodott róla, hogy szerény házánál a vacsoráról el ne maradjon. Gedeont nagyon megszerették, nem is eresztették el többé, ott marasztották, papjuknak választották. Nem is bánták meg sohasem. Hálás volt ő is, nem felejtette el emez egyszerű emberek jótéteményét. Mindvégig közöttük maradt, pedig sokszor hívták három akkora fizetésre, nagy, előkelő eklézsiába, urinép közé. Nem ment el, inkább élt szűkös kenyerén, gólyafészkes, nádfedelü házikóban, békeszerető, kicsiny nyája között. A fülemüle, a rigó is jobban szereti az erdők csalitját, mint az úri parkok gondozott bokrait. Régi jó öregek, milyen szerények, becsületesek, önfeláldozók voltak a közjóért. Kolduló diákok, kóbor -színészek, vitéz honvédek, éhező iskolamesterek, fakult köntösű prédikátorok hogy mosolyogják ma rajongó lelhetek ábrándozását, pedig ti is nagyban hozzájárultatok, hogy: él magyar és áll Buda még 1“ Nevetek nem került a csatázó hősöké mellé a történelem lapjara, de azért tettetek sugára átragyog időn, enyészeten. többje, mint „akadémiai előkészitő-iskola“, vezetik félre a közönséget. Valamennyinek az élén „okleveles zenetanár“ áll, holott köztudomású, hogy csak igen kis részük viselheti joggal ezt a címet. A belügyminiszternek nemrég egy hozzá fellebbezés alakjában felterjesztett kihágási ügyben arra a kérdésre kellett felelnie, ki használhatja az „okleveles zenetanár“ címet ? A belügyminiszter kikérte ez ügyben a kultuszminiszter véleményét, amely úgy dönti el a kérdést. hogy az okleveles zenetanár dm viselésére kizárólag az Országos Zenetanár Vizsgáló Bizottság előtt letett vizsga alapján e bizottság által kiállított oklevél, vagy a külföldi zeneintézetekben nyert és a kultuszminiszter által honosított tanári oklevél jogosít. A miniszter e határozatában nem engedi meg, hogy zenekonzervatóriumot végzettek, okleveles zenetanárnak címezzék magukat, mert ez a közönség tévútra vezetésére alkalmas. A kultuszminiszter e véleményében arra kéri a belügyminisztert, minthogy különösen újabban mindjobban szaporodik a székesfővárosban és a vidéken a zenetanitással foglalkozó olyan egyének száma, akik magukat okleveleseknek címezik, anélkül, hogy erre joguk lenne, másrészt pedig, számos különféle zeneiskola nem magánjellegű bizonyítványokat, hanem „okleveleket" állít ki növendékeinek, hogy figyelmeztesse a közigazgatási hatóságokat, hogy az okleveles zenetanár címet a kihágási büntetőtörvénykönyv 45. §-a következményeinek terhével csak a fentiek szerint képesítettek használhatják, továbbá, hogy nem állami zeneiskolák csak magánjellegű bizonyítványokat állíthatnak ki növendékeinek végzett tanulmányaikról, oklevelet azonban nem“. Nagykároly, 1913. julius 17. tisztelettel: idősb Sarkady Sándor. Biztosított töke több mint 180 millió^ korona. Tartalékok több mint 50 millió korona. „Dordrecht“ Életbiztosító Társaság Dordrechtben (Hollandia.) Engedélyezve az 1873 nov. 10-én 21 sz. alatt kelt királyi dekrétummal Magyarországi fiók': BUDAPEST, V. Marakkói-utca 2. sz. (saját palotájában] Szatmár- és Szilágymegyei főügynökség: TaubSámuel fia cégnél Nagykárolyban, Széchenyi-utca 23. Telefon 86. Elfogad mindennemű tőke és járadékbiztosítást elérés és halál esetére. A „Dordrecht“ az országban működő társaságok közül az egyedüli, mely törvényesen kötelezte magát, hogy magyarországi üzletének dijtartalékait magyar értékekben helyezi el. A „Dordrecht“ dijai annyira jutányosak, hogy olcsóság tekintetében az első helyet foglalják el. A „Dordrecht“ kötvénye öngyilkosság és párbaj esetében már két év után megtámadhatatlan. Rokkantság esetén a biztosítási dij fizetése megszűnik, a biztosítás azonban továbbra is érvényben marad. Ügynököket felvesz a Szatmár- és Szilágyvármegyei főügynökség TAUB SÁMUEL FIA CÉG Nagykárolyban, Széohenyi-utca 23. Mire jók a városi tűzoltók? Legjobb tudomásunk szerint, a városi fizetéses tűzoltókat azért fizeti a város közönsége, hogy szolgálati idejük alatt a laktanyában tartózkodjanak, a vész esetében a polgárság vagyona megmentésére siessenek, ligy látszik azonban a városnál fizetéses tűzoltókat fel lehet használni kizárólag magáncélok istápolására is, mert hétfőn két fizetéses tűzoltó feszitett ki köteleken egy müvészestélvről szóló zászlófeliratot a Széchenyi-utcában a bámuló közönség nagy érdeklődése mellett. Megtörtént azonban, hogy a kötelék áttételénél a villamos drótok összeértek és rövid zárlat állott elő, amelyet a város számlájára kellett helyreállítani. Kiváncsiak vagyunk arr?, hogy ki adta ki az utasítást a városi fizetéses tűzoltóknak arra, hogy plakátirozást teljesítsenek hivatalos szolgálati idejük alatt, de arra még kiváncsiabbak vagyunk, amit annnak idején ellenőrizni nem fogunk elmulasztani, hogy a tűzoltók munkadija be lett-e fizetve a városi pénztárba és a rövid zárlat helyreállítási költsége meg lett e térítve a városnak ? ! Ahol a főispán apósa lakik. A m. kir. kereskedelmi miniszter a Dunaföldvár—mára- marosszigeti állami közutból kiágazólag Kis- majtény községen át Domahida községbe vezető 4.7 kilométer hosszú vasúti állomáshoz vezető kiépített közutat, mint a nevezett állami közút kapcsolt részét a jövő évben állami kezelésbe fogja átvenni. Az államosítás és a belügyminisztérium. Érdekes és a vármegyei tisztikart is nagyon köz vétlenül érdeklő közléseket kapunk arról, hogy a belügyminisztérium tisztviselői kara a saját szempontjából milyen nagy reményeket fűz a kormány államosítási tervéhez. Közlésük szerint a belügyminisztériumnak tisztikara előmeneteli voszonyainak jelentékeny megjavulását várja az álamositástól, mert ennek keresztülvitele esetén igen sok miniszteri tisztviselő helyhatósági szolgálatra fog kirendeltetni, természetesen az eddiginél magasabb fizetési osztályban. Ezt a reménykedést gróf Tisza Istvánnak az a ! kijelentése váltotta ki, hogy „egyedül kine- i vezési rendszerrel lehet a vármegyei közigazgatási hivatalokat igazán képzett tisztviselőkkel ellátni,“ amely kijelentés tényleg nem is J értelmezhető másként, mint úgy, hogy álla- j mositás esetén a belügyminisztérium tisztikara szolgáltatja majd a megüresedő vármegyei tiszti állásokra a kiváltságos kiegészítő anyagot. A belügyminisztériumban, ahol nem kevesebb, mint 54 segédfogalmazó működik díjtalanul és ahol az előmeneteli viszonyok tényleg minden kritikán alul roszak, az álamositás ilyen módon kétségkívül kedvező fordulatot jelentene a tisztvisiselők szempontjából, viszont azonban kétségtelen az is, hogy ilyen perspektíva mellett a vármegyei tisztikar egy országos státus létesítésénél a legkellemetlenebb meglepetésekre lehet elké- I szülve. A takarékbetétek biztonsága. A pénzügyminiszterrel a kereskedelmi miniszterrel egyetértőig törvényjavaslatot tervez, a takkarék- betétek biztonsága tárgyában. A javaslat német és osztrák példán indul meg, mely szerint a pénzintézetek arra fognak köteleztetni, hogy a takarékbetétek 25 százalékát pupillá- ris értékpapirosba fektessék. Ebből 15 százaléknak állami járadéknak kell lennie. A mostani válság alatt tudvalevőleg a magyar pénzintézetek ötödrészének nemcsak a részvény- tőkéje veszett oda, de igen sok helyütt a betevők is nagy mértékben károsodtak. Ez a körülmény arra indította a kormányt, hogy a betétek biztonsága érdekében bizonyos rendszabályokat léptessen életben.
