Közérdek, 1913. január-június (6. évfolyam, 1-25. szám)

Érmellék, 1913-02-15 / 7. szám

4-ik oldal. február 15. 7-ik szám.- ÉRMELLÉK Mi lesz a villanyvilágítással? Székelyhid tudvalevőleg villanyvilágítással akarta meg­világítani azt a pokoli sötétséget, mely a községben állandóan uralkodik. Pályázatot hirdetett tehát a községi villanyvilágításra, amelyre két vállalkozó is akadt. Időközben azonban a vállalkozókkal szemben támasz­tott tulcsigázott követelések, a rossz pénz­ügyi viszonyok, de a község ügyeiben álta- j lánosságban' 'tapasztalható csigalas íság, a , vállalkozókat arra kényszeritette, hogy aján­lataiktól visszalépjenek s igy a kérdés aktái­val együtt, mint minden üdvös reform, el lett helyezve a porlepte a községi levéltárba. Igaz ugyan, hogy a képviselőtestület kimon­dotta azt, hogy újabb árlejtés hirdetendő, de hogy mikor erre mikor kerül a sor, arra velünk együtt kiváncsi Székelyhid értelmes polgársága. A rossz nyelvek ugyanis azt be­szélik, hogy a kérdés azért pihen, mert a főjegyző nem akarja, hogy meglegyen vilá- gitga az a sártömeg, amely a makadánságot reszketve váró községi főutcát rontja. Sorozás. A székelyhídi járásban a f. évi ujoncállitás március hó 10., 11., és 12 én fog megtartatni. A sorozást megelőző sorshúzás január 30 án volt megtartva. Vasúti járda. Számtalan esetben ecseteltük a polgárság és a közönség azon kérelmét az elöljáróság előtt, hogy a vasúthoz vezető járdát építéssé ki-. — Élvégre is egy olyan nagyközségnek, amely egy járásbíróság bol­dog tulajdonossá bizonyos kötelességei is vannak a vidékről jövő közönséggel szemben, de a község jól felfogott érdeke is követeli azt, hogy a vasúthoz vezető ut járhatóvá té­tessék. A mostani állapotok immár tartha­tatlanok. Az állomásról a községbe bemenni s viszont a községből az állomáot megközelí­teni a feneketlen sár miatt gyalogszerrel le­hetetlen. A község alatti megállóhely enge­délyezése, amely hivatva lett volna segíteni ezeken a mizériákon, kivihetetlennek bi­zonyult, meg kell tehát oldani a kérdést, még pedig sürgősen, habár anyagi áldoza­tokkal is jár. A megoldás szükségét sietteti az a körülmény is, hogy mozgalom indult meg a bíróság kerületébe tartozó községek­ben az iránt, hogy tekintettel arra, hogy a jogkereső polgárságnak nem áll módjában az hogy minden tárgyalásra bérkocsit fogadjon a városba és vissza, monstre kérvényei for­dul jár a m. kir. belügyminiszterhez, amely­ben arra kéri, hogy utasítsa Székelyhid köz­ség elöljáróságát, hogy a vasúttól a városba vezető utat járható állapotba helyezze. A javasasszony, Kun Sándor kiskágyai la­kosnál a múlt pénteken az esteli órákban megjelent egy kóbor cigányasszony s mennyre- földre esküdözölt, hogy a szobába pénz van elásva, majd a szoba egyik sarkába mutatva, felszólította a gazdát, hogy hozzon ásói, mert ő látja is a pénzt. A gazda nem sokat gon­dolkozott, hanem ásót ragadott s szorgalmasan ásni kezdett. A szobában sötét lévén, a gazda és felesége nem vették észre, hogy a cigány­asszony egy-egy koronát oda dobott. A gazda örömmel tapasztalta, hogy a cigány asszony­nak igaza. van. Ekkor a civány asszony nagy bizalmasan azt a tanácsot adja a gazdának, hogy tegyen a gödörbe 50 koronát, de két napig hozzá ne merjen nyúlni, mert akkor fel­robban. Két nap múlva ássa fel újra a gödröt s akkor annyi pénz lesz az 50 koronás mel­lett, hogy nem tudnak vele mit csinálni. A hiszékeny ember felült a cigányasszonynak s mivel magának nem volt, mástól kért 50 koro­nát s elhelyezte a gödörbe! Két nap múlva aztán nagy szívdobogás közt felásta a gödröt, amit azonban a legnagyobb igyekezettel sem volt képes megtalálni, az az a bizonyos 50 ko­rona volt. Szaladt azonnal a csendőrségre s a csendőrség hamarosan megállapította, hogy a ravasz cigány asszony Lakatos Erzsébet érmi- hályfalvi illetőségű cigány, ki hasonló csalásért már töbször volt büntetve. 8690—912. tk. sz. Árverési hirdmény-kivonat. A székelyhídi kir. jbiróság mint tkvi ható­ság közhírré teszi, hogy Armos Istvánná sz. Karca Zsuzsa végrehajtatnak Ármos István végrehajtást szenvedő elleni végrehajtási ügyé­ben a nváradi kir. törvényszékhez tartozó székelyhídi kir. jbiróság területén levő Baga- mér község határában fekvő és a 1. bagaméri 222. sz. betétben A. I. 1—2. sor, 170. 171. hrsz. a.- felvett a Beltelekben levő 485 nszögöl területű szántónak, 64 sz. lakháznak és udvarnak; végrehajtást szenvedő jutalékát kepez Vg részére. ' 2. u. a. betétben A-j-1. sor, 1122 hrsz. alatt felvett a Kismezőn 628 nszögöl terüleLü szántónak u. azt illető Va rész iránti jutalé­kára. 3. u. o. 412 sz. betétben A II. 1—3 sor, 2306—2308 hrsz. a. felvett, a Nagyszőlőben levő 611 öl területű szántóként szereplő szőlő­nek u. azt illető 1/2 rész iránti jutalékára. 4. u. o. 416 sz. betétben A—j—1 sor 2053— 121/b hrsz. a. felvett, a Kopaszhegyen levő 226 öl területű szőlőnek u. illető 3/34 rész re. 5. u. o. 991 sz. betétben A I. 1—2 sorsz. a. felvett az 1. sz. betét A lapján vezetett közös legelőből 4/1064 részének u. azt illető */ részére e végrehajtási árverést elrendelte és annak foganatosítására határidőül 1913. március hó 17. napjának d. e. 9 órájára Baga­mér községházához kitűzte. Kikiáltási ár az 1. p. a. 224 K, 2. p. a. 80 K, a 3. pont alatt 198 K, a 4. p. a. 49 K 50 f., az 5. p. a. 51 K és az árverésre kitett 1 ingatlanok ezen árak 2/8-án alul el nem fog- nak adatni. Árverezni szándékozók tartoznak a kikiál­tási ár 10-át készpénzben vagy óvadékképes értékpapírban letenni. Az árverési feltételek a hivatalos órák alatt a kir. jbiróság mint tkvi hatóságnál és Bagamér község elöljáróságánál tekinthetők meg. Székelyhid, 1912. december 29. Zsiga Lajos A kiadmány hiteléül: albiró. Hetey, tkvvezető. 98—1912. végr. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel köz­hírré teszi, hogy a székelyhídi kir. járás- bíróságnak 19 L3. évi V. 62. számú végzése- következtében dr. Kepes Ármin ügyvéd által képviselt Freund Rafael javára 897 korona 55 f és jár. erejéig végrehajtás utján le­foglalt és 651 K — fillérre becsült ingósá­gok, u. m.: üzleti berendezés, fűszer áru stb 897 K 55 f tőkekövetelés s jár. erejéig Ér- mihályfalván 1913. évi február hó 21 ik napjá­nak délelőtti II órájakor nyilvános árverésen eladatnak. Melyhez a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881 évi XL. t. ez. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is elfognak adatni. Székelyhid, 1913. évi január hó 30. Kollárik Béla kir. bírósági végrehajtó. 97—1913. végrh. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a érteimében ezennel köz­hírré teszi, hogy a székelyhídi kir. járás­bíróságnak 1913. évi V. 56. számú végzése következtében dr.,Jakabovits Emánuel ügyvéd által képviselt Érmihályfalvai Népsegélyző bank javára 2500 s jár. erejéig végrehajtás utján lefoglalt és 2693 koronára becsült ingó­ságok, u. m.: buter, takarmány, szekerek stb 2500 K tőkekövetelés és jár. erejóg Érkenézben, 913. évi február hó 17-ik napjá­nak délelőtti II órájakor nyilvános árverésen eladatnak. Melyhez a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi XL. t.-cz. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek, szükség ese­tén becsáron alul is el fognak adatni. Székelyhid, 1913. évi január hó 25-én. Kollárik Béla kir. bírósági végrehajtó. Meghívó. A székelyhídi „Gazdasági és Iparbank Részvénytársaság“ 1913. év február hó 25-én délután 3 óra­kor tartja az intézet helyiségében Székely- hidon II. évi rendes közgyűlését melyre a t. részvényesek ezennel meg­hivatnak. Tárgysorozat: 1. Az igazgatóság jelentése az 1912. üzleti évről. 2. A felügyelő-bizottság jelentése. 3. Az 1912-ik évi zárszámadás elő­terjesztése és a tiszta nyereség felosztása feletti határozat, egyszersmind az igazga­tóság és a felügyelő-bizottság részére a felmentvény megadása feletti határozat- hozatal. 4. Esetleges indítványok. fiz igazgatóság. Figyelmeztetnek a részvényesek, hogy az alapszabályok 10. §-a értelmében a közgyü- I lésen csak azon részvényes gyakorolhatja az őt megillető jogokat, aki a közgyűlés előtt három nappal a társulat pénztáránál letett részvényről illetve részvényekről kiadott el­ismervény birtokában van. — Az évi mér­leg, valamint, az igazgatóság és felügyelő­bizottság jelentése 8 nappal a közgyűlés előtt a társulat irodájában kitétetik és nyom­tatott példányokban a részvényeseknek ren­delkezésükre lesz bocsátva. Mérleg-számla. Vagyon. Pénztári készlet .... 7627'39 Postatakarékpénztár . . 316'— 794339 Váltó kölcsön ................ 37 1680-76 Folyószámla kölcsön . . 32267-29 Felszerelés.................... 1638.— Előre fiz. visszl. váltó-k. 1741-64 415,271-08 Teher. R szvénytőke ................ 100000-— Tartalék tőke*................ 4000’— Betétek könyvecskékre 78958'30 Betétek folyószámlára . . 125ö6'46 91524.76 Visszl. váltók .... •. 203360 06 Előre felvett kamatok . . 5374-12 Folyó évi nyereség . . . 11012-24 415271-08 *1: z évi hozzáadással 7200 kor. Eredmény-számla. Veszteség. Üzleti költség ................ 21 71.16 Tiszti és szolgai fizetések 2599-92 Házbér számla................ 990-— Visszl. váltók kamata . . 19939-04 Betét kamat................... 33 5643 Folyószámla kamat . . . 107-35 Állami és községi adók . 1559-56 Betétkamat adók .... 358-80 Napibiztosi dijak .... 516"— Leírás a felszerelésből . 182-37 Leírás az alapítási költs. 500"— 682-37 Folyó évi nyereség . . . 11012-14 43292-77 Nyereség. Váltó kamat .................... 39434'83 Fo lyószmla kamat . . . 368L72 Jutalék............................ 176'16 43292-77 Székelyhid, 1912. december 31. Antal József dr. Bíró Sándor Kalmár Marcel ig. pénzt. vezérigazgató. főkönyvelő. Az iga zga■ t ó s ág. Biró Sáodor, dr. Barna Miklós, Borbély Ferenc Nagy Emii, Ludmáiy Gábor, Lakatos Lajos Szunyogb Barnabás Weinberger Henrik Weinberger Amin Fe 1 ügy e 1 ő b iz o tts ág: Grosz Béla Sarkadi László Szfávy József Korb Gusztáv

Next

/
Oldalképek
Tartalom