Közérdek, 1913. január-június (6. évfolyam, 1-25. szám)
1913-02-08 / 6. szám
február 8. 6-ik szám. KÖZÉRDEK 5-ik oldal. szerelem sokkal nagyobb valami, mint a „művelt nyugaton“, ezért irodalmunk való ságos pornográfia, színmüveink olcsó eszközökkel érnek el sikereket. Sorraveszi legjobb Íróinkat, jnindeniknek megadva a kegyelemdöfést. Ő huzza le Molnár Ferencet, kinek „Ördög“-ét még Ausztráliában is előadták. Vajon jogosan haragudt->- meg a pesti közönségre Salten Felix? Az „Erős láncok“ károlyi előadása után mi is hozzászólhatunk. A darabnak van morális tartalma, a meséje elég érdekes és eredeti (a trónörökös házasságra lép egy varrólánnyal), vannak benne jó alakok is, a darab mégis megbukott. Miért? Azért, mert nekünk idegen a kidolgozás módja. A távolság már ott van, hogy: történik egy német hercegségben, j Az a lakáj-lojalitás, ami a bécsi képes lapok ban az elmaradhatatlan hercegi képek közlésében nyilvánul, fogvatartja az Írókat is. Szeretnek uralkodókról, hercegekről írni. A mi demokratikusabb Ízlésű közönségünk előtt nem hatásosak ezek az alakok. Pláne, ha még német. Mikor a Marci huszár, a | tiszti szolga megszólal, csak akkor érezzük magunkat itthon. idegen ízlésű a kidolgozás módja. Van benne egy nagyon jól megrajzolt alak, a hercegnő, de rosszul hat az a kétségbeejtő németes kétszerkettő pontosság, az a türelmes babrálás, amivel olyan sokáig foglalkozik az iró eze;: az alakon, valósággal próbára téve türelmünket az első felvonás alatt. A mi íróink, kik a könnyedebb francia színmüveken okulnak, sokkal elevenebb menethez szoktattak minket. Azonkívül sok a darabban a naiv számítás, amit azonban a közönség már , jóelőre észrevesz, igy a várt, hatás elmarad. Salten Féiixnek kellene ismernie a magyar közönséget s akkor nem csudálkozna azon, hogy egy bécsi kedvenc darab Pesten megbukik. * * * Láttunk egy olyan darabot is, mely nem bukott meg Pesten se, de másutt se. Útja diadal járás, mely magyar földről indult meg és valahol a másik féltekén, ha már bejárta a világot, csak akkor áll meg. Zseniális művészi alkotás, mely felül áll a népek faj sajátságain alapuló különbségeken, már általános emberi magaslatra emelkedik. Nincsenek benne hazai sajátságok, nem keli odaírni, hogy történik pl. egy német hercegségben ; történhetik akárhol, előadhatják akárhol. És elő is adják mindenütt. Nem akarok most a darab kiválóságairól tanulmányt írni, mák rámutatni egy pár olyan erkölcsi értékre, amit az emberi élet silány-! ságai közt meglátni csak egy iisztult világ-1 felfogású művészember tud. Ér. Kelemennek sok dologban gyarlónak rajzolt férj-tipusában j vannak olyan aranycsillogásu vonalak, miket | odarajzolni csak helyes erkölcsi alapon álló ember tud. Dr. Kelemen nagyon ellenszenves fajtájú férjnek mutatkozik be. Valóságos pokollá teszi felesége életét féltékenységével. Emlékszünk még az álombéli jelenetre, ■mikor Kelemen farkas vadsággal veti magát hűtlen felesége után. A meglepetés bénító hatásával magyarázható, hogy a dühödt ember megdermetten, kitörés nélkül hallgatja végig a felesége szerelmes vallomásait. A visszatért, régi szerelmes hívja az asszonyt. Uj világot, uj boldogság képét festi előtte. Az asszony őrült vehemenciával szeret bele és — nem megy. Hát mi ez? — Az álom meséje szeszélyes szárnyakon száll tovább. Érezzük Kelemen fájdalmát, mikor egy karszékbe rogyva sírva jajdul fel. Nem dü höngő férj már, hanem betegápoló. Nem csapodár a felesége, hanem beteg, rajongó. Mit, érdeklik őt a grófné ceremóniái a házán esett sérelem miatt, mikor őt nem sérelem, hanem csapás érte. Ő tudja, érti a feleségét és megvédi a hideg idegenektől, kik nem az igazságot, hanem az illemet keresik. Milyen szép fordulat! A férj első felgerjedósótől idegenek védik meg a bűnös asszonyt; később a lecsillapodott, megértő férj a védője szerencsétlen feleségének az idegenek Ítélete ellen. Hidegen Ítélni csak idegen tud, a szerető ember mindig túloz, gyilkos vagy nemesen megbocsátó egyaránt lehet. Nagy emberi mélységek ezek, miket az álom szeszélyes röpülése közben megpillanthatunk. Az asszony, ki torkig van férje tortúráival, mikor eljön a régi imádó mint hadvezér, államférfi, művész stb. végtelen szerelemre gyulád, de tehetetlen otthagyni a férjét, mindig visszatér, hozzámenekü1 elviselhetetlen érzelmével. A férj nem pózol, nem vindikálja magának a holmi megtorlás jogát, hanem érzi a segítés kötelességét. Érzi, hogy nem bűnös az asszony, hanem szerencsétlen, ki egy benne feltámadott hatalmas erővel, a szerelem érzésével viaskodik. És a férj segítségére siet, elűzni ezt a betolakodó idegen erőt. Így látja ezt Molnár Ferenc és ha a férjek is igy látnák, nem golyókkal intéznék el a feleségük hűtlenségét. Még egyet. Molnár Éerencet megszoktuk a gyarlóságok ostcrozójának. Erre Íródott az Ördög is. De az ábrándok rózsás világát még úgy meg nem tépázta ember, mint ő a Farkas csattanójában. A régi ideál, kit diadalmas hadvezérnek képzelünk, katona se volt — ludtalpu. Művészetekhez nem ért, az I ügyvédi vizsgát hat év alatt se tette le ; a konzulátuson egyszer Volt, akkor is kidobták. Még annyira sem képes, hogy egy tálcát tova vigyen, nem hogy lakáj lehetett volna. A január 25 és 26-án este adott darab „A kedves Augusztin“ azok közül a sablo- | nos operettek közül való, melyek kip céznek maguk egy képzeletbeli Balkán-országocskát. s arról költött naiv és képtelen mesével mulattatják a publikumot. A kedves Augusztáiban mind a mellett van bizonyos költői vonás, Augusztáinak, a fiatal zongora-mesternek gyöngéd viszonya a hercegnővel (Szigeti 1.) Csákinak helyes színészi izlé- ! sére vall, hogy Augusztin szerepében meglátta és érvényre juttatta ezt a vonást. A hercegnő már nem tudta úgy beleélni magát egy ilyen romantikus viszonyba. De nehéz szerep is. Egy ..rontom-bontom“ balkáni hercegnő, aki a zongoristával szemben gyöngéd szerelmes. Gáspár „elsőrendű“ Operette balkáni fejedelem volt. A direktornó pompásan játszotta a kapaszkodó, affektáló udvarhölgyet. Az egész darabban ő volt a legélethübb. Bay temperamentumos, fektéién herceg volt. Játékában, modorában megvolt az igazán balkánias jelleg. De már a katonák és az önkéntes jelenete nagyon emlé- j keztetett a Tatárjárás hangulatára. Pelsőczi most is kitűnő volt, mint a r szeges barát. Az operett zenéje bájos, változatos. Ei- lágyulások, eleven fordulatok váltakoznak benne a szöveg fordulatai szerint. Vasárnap délután „Az ezreg apja“ ment. A darab állandó jókedvben tartotta a közönséget. Különösen kivált Szigeti J., Gáspár es Kun, Stella pedig talán mig ez idény alatt se játszott olyan jókedvvel mint most. J Ernyei azonban unottan játszott. Január 27-én mind darab tartalmát, mint a játékot illetőleg gyenge élvezetben volt részünk. „Bál az udvarnál.“ Mi érdekelhed J ebből bennünket, a polgári nézőközönséget a fejedelmi termetek ? A káprázatos pompa, a csillogás? Szolgalelek, aki ebben gyönyörködni tud. De aki ezt akarja a világ elé vinni, az vegyen mozgófénykép felvételt egy ilyen bálról és ne darabot írjon róla, mert a színház,- pláne vidéki,- kereteit felülmúlja ilyen pompa visszadása. Nem volt az egész darabban egy szerep sem megírva, hogy abban a színész megmutathassa képességeit. Jövés-menés, kö- zönbös beszélgetés nem ambicionálhatják a színészt szép játékra. Mind a mellett nagy volt az, igyekezet, a darabot érvényre juttatni. Ők adtak a darabba annyi elevenséget, hogy a közönség mégis jól mulatott. 28-án a „Csókszanatorium“ léhaságait élvezhettük. Voltaképen svindli-szanatórium lehetne a darab címe. A borbólybél vedlett szanatórium-direktor, a kasszírnőből lett reklámhercegnő, grófi, betörő, mind tipikus alakjai korunknak. A levegő pedig jasz-roman- tika. Csáky igen találóan fogta fel szerepét. Szigeti I. is nagyon sok igazsággal játszotta meg a neki jutott szerepet. Satrikája bámulatosan hü volt. Elsőrendű alak volt a hosszú költő, Horváth. Nála már régen észrevettük, hogy alakjait sok gonddal, tanulmánynyal játsza meg. Ebben a szerepében is kitűnő volt. Teljes elismerés illeti Kun Dezsőt.?,Igen szép táncbeli virtuozitásra mutata, ahogyan poreellán-lábbal táncolt, illetve grimászolt a zene ütemeire. 29. és 30-án „Erős láncok“, Salten Félix ismeretes darabja került színre. Ha a darabnak vannak is fogyatkozásai, az est sikerét garantálta a szereplők névsora. A főszerepekben a társulat legjobb erői léptek fel s valóban művészi munkát végeztek. Füzes Annus érzelmesen, finoman játszotta meg a kis varrólányból fejedelemnővé lett Zogel- mann Hedvig nehéz szerepét. A közönség tapsviharral üdvözölte a betegségéből felépült művésznőt s jól sikerült jelenetei után is lelkesen tapsolta minduntalan. Radó Rózsi kifogástalan Ízléssel, finom árnyalatokban gazdagon színezte a szeszélyes hercegnő alakját. Csáki mindig jó mikor trónörökös vagy uralkodó, de sohasem elég érzelmes mikor szerelmes. Nagyon jól beleilleszkedtek a darab miliőjébe Gáspár és Horváth. Jan. 31-én „Berkovits és Társa“ került ismét színre. A bohóságok most is jól hatottak. A szereplők ismert kiválóságaik érvényesítésével játszottak. Február 1-én Molnár Ferenc zseniális alkotását, a Farkast élveztük. Ismételten í megállapíthatjuk, hogy Füzes Annusnál ro- I konszenvesebb Kelemennét el sem képzelhetnénk. A teljes beleélés, szeretés és szenvedés kidomboritása teszik jelesse ezt az alakítását. Boros nagvon hűen ideges, kissé erőszakos, szerelmében féktelen férj volt, Csáky legjellegzetesebb volt az attasé szerepében és a végén mint ügyvédjelölt. Február 2-án d. u. „Abrahám a mennyországban“ ment. Nagyon helyesen volt megválasztva délutáni előadásra ez a darab. Látványosságaiban örömmel gyönyörködött a délutáni publikum. Este „Tengerész Kató“ került színre. A gyér közönség nem hatott lehangolólag a szereplőkre, akik mind nagy kedvvel játszottak. A címszerepet Szigethi I. énekelte. Tisztelői szép kamélia-csokorral lepték meg. A fiatal asszony szerepében nagyon jó volt Juhos Margit. Füzzess L. kellemes énekével és szép táncával aratott sikert. Gáspár, a hajóskapitány szerepében, Ernyei, mint a nőcsábitó báró volt jó. Nagyon jó volt a tisztiszolga (Kun D.) Február 3-án „Éva", 4-én „Rablólovag“ került színre. Mind a két darab ismert a közönség előtt, a szereplők hasonló sikerrel játszottak. Február 5-én „Lengyel menyecske“ cimü silány operettet adták. A szereplők a legjobb igyekezetei tanúsították, hogy a darab sikerét kicsikarják. A darabnak sikert nem igen, de maguknak szép érdemeket szereztek. Csákit ritkán láttuk ilyen jól játszani. Szigeti I. pompás lengyel menyecske \olt. Gáspár különösen jó formában volt ez este. Kun Dezső most is nagy tánebeli virtuozitást tanúsított. Igen bájosan táncolt a kis Ne- ményi Liliké is. Február 6-án, csütörtökön „Tengerész Kató“ nagy operette került színre. Elég szellemesen s gördülékenyen megirt darabot sajnos, hogy nem tudtuk végigélvezni — a rövid zárlat miatt. Valósággal pánix-félelem fogta el a közönséget, midőn teljesen elsötétedett. A szereplők igyekeztek a legjobbat nyújtani. Különösen kedvesen játszottak Szigeti Irén és Füzes Lenke. A főszereplők közül Csáki, Bay, Gáspár és Pelsőczy remekeltek. Pénteken „Sarkantyú“ színmű. Szombaton „Mekxikói leány“ operet a müsordarab. Színházi műsor. Vasárnap délután „Berkovits és társai“ este „Mekxikói lány“ kerül színre. Hétfőn „Éva boszorkány“ páratlan. Kedden „Bál az udvarnál“ páros. Szerdán „Mexikói leány“ páratlan. Csütörtökön „Sarkantyú“ páros. Pénteken „Tengerész Kató“ páratlan. Szombaton „Györgyike“ páros. Vasárnap este „Obsitos“ bérlet szünet. Zinner István étterme Nagykároly, Nagypiac. Kitűnő ételek és italok. Jutányos árak. Pontos kiszolgálás. Friss villásreggeli. Abonoma.
