Közérdek, 1913. január-június (6. évfolyam, 1-25. szám)
1913-02-08 / 6. szám
6-ik oldal. KÖZÉRDEK febraár 8. 6-ik szám. Táv asz búza! Összes tavaszi vetőmagvak kaphatók és előj egyezhetek TiilS iílldiiKilíl Nagykárolyban, Széchenyi-utca 23. sz. Telefonszám 80 Telefonszám mulatságok, bálok. (Ss.) A rövid farsang nem tudott kifogni az embereken. Ha ő olyan rövidre fogta a dolgot, hát mi is. A farsang gyors múlásával lépést tartva, egyik vig éjszakából a másikba cseppentünk. Ott voltunk mindenütt,! ahol az éj zengett és megállapíthatjuk, hogy a jókedv mindenütt egyformán otthonos volt. | Akinek búja volt otthon hagyta, ami kicsi I eljött vele, az lekókkadt fejjel surrant el a vigasság helyéről az első zeneszóra. De beszéljen a krónikás. A kereskedő ifjak köre február 1-én rendezte szépen sikerült hangversenyét, melyet j aztán a legkedélyesebb hangulatú táncviga- ; lom követett. A műsort Darabant András polg. isk. tanár hangulatos felolvasása nyi- ( tóttá meg. A felolvasás, érzelmes, szép sza-; vakban megemlékezésszerü elbeszélése volt j egy gyöngédlelkü költő sorsának. Utána Brichta Alice zongorázott korához képest} nagyon szép technikával és helyes érzékkel.! Kiss B. debreczeni postatiszt magyar műdalokat énekelt kellemes, lágy hangján. Da- ray Rózsika Szász K. „Angyal és ördög“ c.! költeményét szavalta szépen kidolgozott előadásban. Juhos M., színházunk ismert művésznője kellemes, szép hangján előadott dalokkal járult hozzá az est sikeréhez. Nagy tetszéssel fogadott műsordarabját szives volt még több szép dal művészi előadásával megtoldani. Sok kellemes percet szerzett a közönségnek Balkányi Alice: egy úri lánynak a katonai nagy-gyakorlat alkalmával átélt éleményeit adta elő a beszállásolásról, rögtönzött tiszti bálokról, sziniigyekről. A csinos monológot helyes színezéssel elevenen adta elő. Daray Rózsika még egy szép Beethowen- szonáta művészies előadásával járult hozzá az estély sikeréhez. Befejezésül a helybeli dalegyesület énekelte el a „Vigvadászok“-at pontos kidolgozásban, szépen színezve. Műsor után nyomban táncra perdült a fiatalság s kitartó jókedvei táncolt egészen a reggeli órákig. A női szereplőknek a rendezőség és közelebbi ismerőseik szép virágokkal kedveskedtek. * * * Február 2-án a Nagykárolyi Dalegyesület rendezte minden évben megtartott műsoros táncestélyét tombolával összekötve. A műsor bevezetője a dalegyesület volt egy szépen összeválogatott népdal-egyveleg eléneklósével. A precízen, gonddal betanított dalok hatásos előadása egyaránt dicséretére válik a karnagynak és a tagoknak. Utána Sarkady Birike urleány nagyszabású koncertdarabokat zongorázott. A rendkívül fejlett technikára valló, művészi színvonalon álló előadás nagyban járult hozzá az est sikeréhez. Rátermett műkedvedvelőkből alakult kis csoport nagy tetszés mellett adta elő a „A nyolcadik pont“ c. egyfelvonásos vígjátékot. A darab főszereplője Szolomájer I. műkedvelőknél szinte szokatlan biztossággal és készséggel alakított egy különc, párisi gavallért. Csanálosy J. élethűen és kellő zamattal alakította az elvadult erkölcsű, fék télén braziliánert. Patz Mariska érzelmes és gyöngéd fiatal özvegy volt. Kaizler Erzsiké nagyon sok színészi rátermettséggel tudta adni a szobaleány szerepét. Hivatott művésznők is szórakoztatták a közönséget. Szelényi Ilonka, színi direktorunk bájos felesége egy szép magyar nóta bravúros eléneklósével és a „Zenélő óra“ c. dal művészi előadásával szerepelt. A közönség zajos ovációjának engedve, még a „Családi-kör“ parodizált előadásával derítette hangos jókedvre a hallgatóságot. Füzes Annus három igen szép költemény művészies előadásával gazdagította a műsort. Ilyen tisztán átérzett, külsőséges hatásvadászástól ment, egyszerű és nemes szavalatot ritkán hallhat az ember valahol. Végül még az „Étlap“ c. dalt énekelte el a dalegyesület hasonló szép sikerrel. Utána kezdetét vette a tánc, melyet csak az éjféli órákban megtartott tombola-játék és a vacsora szakított meg, hogy aztán annál nagyobb elevenséggel és kitartással folytatódjék késő reggelig. A női szereplőket szép csokrokkal ajándékozta meg a figyelmes rendezőség. * * * A nagyok mulatságába kedvesen illeszkedett bele az áll. polg. leányiskola 3-án megtartott tánccal egybekötött teaestélye. Megelőzően ügyesen összeválogatott műsor gyönyörködtette a közönséget. Zongora, sza- j valat, dialóg, színmű válogatva következtek a hosszú műsoron, amit a lányok előadtak. Zongoráztak : Rokk Ilona, Szilágyi Stefánia, Kálmán Erzsébet, Kalafoni Szeréna. Nem művésznők nevei ezek, hanem kis polgárista leányoké, akik már annyira haladtak a zon gorajáték szép művészetében,, hogy játékukkal mór szórakoztatni is tudják a közönséget, i Szavalt Sörösi Ilona és Neményi Liliké. Szépen szavaltak, de különösen a kis művész csemete árult el nagy előadó képességet. Riesenbach Regina ügyesen monologizált. Neupauer Margit éz Batiz Zsigmond egy dialógot adtak elő, melynek lényege szin- ügyek lényege körül forog. A gyerek-publikum nagyokat nevetett a vallomásokon. Tanulság: ez a téma még szolid formában sem való gyerekeknek. Az est legjobban sikerült pontja volt Laksz Lázár (Gross- man E.) babagyáros előadása. Báboknak öltöztetett leánykákat mutatott be, melyek gépezettel mozogtak, énekeltek stb. — mintha élők volnának. Előadás után táncba fogott az egészen fiatalság. Volt karambol, lábtaposás elég, de azért sikerüllek az első tánc- kisérletek s a közönség — kicsinyek és nagyok — jól mulatott. Teljes elismerés illeti a derék igazgatónőt és a tanárnőket, amiért ezt a kis örömet szülőknek és gyermekeknek megszerezni nem kímélték a fáradságot. * * * Végül, mint a mulatságoknak koronája, 4-én zajlott le az utolsó és legszebb táncestély, a polgári kaszinó bálja. Az agilis rendezőség buzgólkodásának bizonyítéka az a szép nagy közönség, mely ott összejött és a lehető legjobb hangulatban reggelig maradt. Városunk és a vidék intelligenciája és vezető egyénisége jelentek meg a báli szezon e legfényesebb estélyén. A polgári I kaszinó helyiségei szükeknek bizonyultak ilyen szépszámú közönség befogadására. Mindamellett annyi hely mindenki számára akadt, hogy jól kitáncolhassa magát. A rendezőség eme teendőit illetőleg is fényesen állta a helyét. A fülbemászó keringőket és a ropogós csárdásokat felváltva húzta talp alá a színházi 63-as katonabanda és a Fátyol J. zenekara. Jó volt a változatosság, de a kettő közül mégis jobb volt a cigányé. Az éjféli szünet alatt általános érdeklődés mellett esett meg a tombolatárgyak kisorsolása. A nyeremények tényleg igen ügyes, szép tárgyak voltak. Érdemes volt jegyeket venni, hiszen a bál szép leányai kínálták őket és szép dolgokat lehetett nyerni. Tombola után ujult erővel indult meg a tánc s a legnagyobb jókedvben tartott késő reggelig. A táncmulatság jótékonycélu volt. Felülfizettek : Reők Béla 8 kor., Róth Károly 6 kor., Lukácsovits János, dr. Illés István, Szabó Kálmán, dr. Brugós Gyula, Singer Lipót 5—5 kor., Schifbeek Károly 4 kor. Steib Márton, Jákabffy Gábor, Kovács György dr. Tóth Zoltán 3—3 kor., Pueser Karoly, Sarkadi Sándor, Mihál ka József 2--2 kor., akinek a Kör vezetősége ez utón is hálás köszönetét mond. Kiadó ház. 4 szoba, üvegezett folyosó, pince, éléskamra, külön konyha, cselédszoba minden mellék- épülettel, nagy kerttel együtt május 1-tŐI kiadó Értekezhetni lehet Wesselényi-utca 23. sz, id. Blau Lynäczal. HÍREK. meghalt társadalmunknak egyik fiatal agilis tagja: dr. Gózner Elek ügyvéd. Ismertük őt mindnyájan. Városunkban végezte iskoláit és amikor az ügyvédi oklevelet megszerezte, itt telepedett ie s alig 10 év alatt vezetői sorába lepett a városnak. Nagy készült- ségii kiváló jogászt, igazán érző embert, a legjobb collegát vesztették el kartársai. Mindvégig szerény ember volt, nem tülekedett, nem kereste a kitüntetést, mégis elérte azt, hogy az egész város szeretete vette körül. Szerették benne az embert, aki embertársaiban csak embert látott, aki szívesen segített másokon, bajbanlevő embertársain. Egy nemes szív szűnt meg dobogni f. évi február 5-én hajnali félegy órakor, ekkor halt meg dr. Gózner Elek, űrt, fájdalmat, gyászt hagyva maga- után nemcsak rokonai körében, de tarsai közt és a nagy intelligens társadalomban. Még mindannyian emlékezünk az ő kedves megnyerő egyéniségére, az ö igazán kedves humorára, amellyel még ellenségeit is lefegy- verezte s magához csatolta. Ö a megértés embere volt, a munka embere, aki csak két- keze munkájával küzdötte fel magát oda, ahová más milliókkal sem ér fel: az egész város osztatlan szeretetébe. Benne sokat vesztett a társadalom, az ő jó szive mutatta meg, mit kell a közjóért önzetlenül működni. Dr. Gózner Elelc meghalt, de emléke él köztünk. Temetése e hó 6-án délután folyt le a város és vidéke közönségének nagy részvéte mellett s amikor egyik kartársa elbucsuztaLta, ott ragyogott szemében mindenkinek a könny, a legdrágább gyémánt, amely valakinek juthat osztályrészül. Haláláról úgy a család, mint a Takarékpénztár és Temetkezési intézet is adtak ki gyászjelentést. Nyugodjék békében ! Egy szegény asszony kálváriája. Egy szegény, beteges asszony jelent meg szerkesztőségünkben hétfőn délelőtt és előadta, hogy mostoha leánya Schuller Erzsébet, aki öngyilkossági kísérletet követett el, annak okául kihallgatásakor azt vallotta, hogy mostoha anyja üldözése késztette végzetes lépésére. Ettől az időtől kezdve férje elüldözte othonából s ha neki testvére nem volna, télviz idején ki lenne téve a legnagyobb nyomornak, az emberek könyörületességének. Arra kért bennünket, Írjuk meg, hogy ő nem üldözte mostoha leányát. Nyolc éve neveli tisztességben,' becsületben s a tulajdonképeni ok — állítása szerint — szerelmi csalódás. íme eleget teszünk óhajának, megírjuk védekezését, sőt megtoldjuk azt egy kérelemmel, a melyet a szegény asszony férjéhez intézünk nyíltan a nagyközönség előtt. „Vegye vissza hajlékába a beteg asszonyt, a ki 10 évig volt hűséges hitvese. Vegye vissza gyermeke édes anyját, aki fiatalságát áldozta annak, hogy öreg napjaira nyugalmas otthonra találjon. A szegény asszony most is beteg, beteggé tette a kétség- beesés és az átszenvedett lelki küzdelem. Lehet, az is, hogy Erzsiké csak az első pillanatban okolta mostoha anyját, de később megbánta tettét. Schuller bácsi! ugye teljesiti kérelmünket és visszatérésre hívja fel a ház gondos asszonyát, gyermeke kétségbeesett beteges édes anyját! ?“ f Dr. Gózner Elek.
