Közérdek, 1913. január-június (6. évfolyam, 1-25. szám)

Érmellék, 1913-06-28 / 25. szám

ÉRMELLEK 2-ik oldal. 1913. junius 28. 26-ik szám. fel. Elintézett több illetőségi ügyet, belépett rendes tagul a szegedi ifjú vakok intézetébe évi 4 koronával és ezzel a gyűlés véget ért. Évzáró vizsga. Az érmihályfalvai izr. iskolában f. hó 22-én, vasárnap tartották meg az évzáró vizsgálatokat. Az iskolaszék ré­széről jelen voltak: Benedek Zoltán elnök, Rosenberg Ignác hitk. elnök, isksz. alelnök, Grósz Béla, Honig Benő stb. — Az elnöki megnyitó után Benedek Ferenc IV. osztályú tanuló szép imájával megkezdődött a vizsgá­lat, hol szebbnél-szebb feleletek után a kö­vetkező tanulók szavaltak: Danciger Ferenc, Friedmann Ernő, Róth Sándor, Rosenblüth Márton, Schwartz Miksa III. oszt. Weisz Miklós, Schwartz Imre, Weisz Dezső, Schwartz Ignác IV. oszt. Háber Béla, Lin­denfeld Miksa, Schönfeld József, Weisz Sándor V. oszt. tanulók. Ezek után Rubin­stein Imre IV. oszt. tanuló szép imája, Be­nedek Ferenc pedig mindenkit bámulatba ejtő szép búcsúja következetkezett. Végül Blum Sámuel igazgató arra kérte a növen­dékeket, hogy e helyet, hol értelmüségük első virága fakadt, ne felejtsék el soha, s hogy hitközségüknek mindig buzgó hívei, szeretett hazájuknak, ez édes Magyarország­nak mindig, minden körülmények között hü fiai legyenek. Táncmulatság. Az érmihályfalvai ipar- testületi olvasó-kör és iparos-ifjúság 1913. junius 29-én, Érmihályfalván, az Iparos-ott­hon helyiségeiben, saját szükségleteinek fe­dezésére, confetti- és szerpentin-csatával egy­bekötött nyári zártkörű táncvigalmat rendez. Beléptidij: személyenként 1 korona 20 fillér. Kezdete este 9 órakor. Felülfizetések köszö­nettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztat­nak. Beléptijegyek kaphatók : Varga György, Páll Sándor, Berec Lajos és Wilistein Ká­roly urak fodrász üzleteiben. Az érmihályfalvai toronyóra. Az a boldog­talan halandó, aki lépteit avagy üzleti ügyeit az érmihályfalvai ref. tornyórához irányítja ugyancsak pórul járhat, mert ennek az órának meg van az a rossz sajátossága, hogy sohase mutatja az igazi, rendes időt. Hol egy félórá­val akarja megkárosítani a pihenésre szánt időt, hol pedig háromnegyed órával előbb mutatja a delet, amelyhez képest hamarább harangozza is el a leves nótát a templom éhes gyomra őre. Az óra ezen garabonciásko­dása dolgában azt a mesét akarták elhitetni velünk, hogy az eltéréseket a szél okozza, a melynek szeszéjétől függ az, hogy mikor legyen dél és mikor legyen este Érmihályfal- ván. Részükről nem vagyunk hajlandók a me­sét elhinni s épen azért arra kérjük az egy­ház vezetőségét, szíveskedjék az órát a hely­beli három órás valamelyikével átjavittatni s egyben éves megbízással intézkedni az iránt is, hogy az órások valamelyike állandóan figyelemmel kisérje az órát és gondoskodjék arról, hogy az a pontos időt mutassa. Az egész város érdeke ez nemcsak az egyházé s igy a javítási és felügyeleti költség minden körülmények között a község által megtérí­tendő lesz. Építik az aszfaltjárdát. Szalacson már megkezdették a járdák aszfalttal való burkolá­sát és bizony igen sok vidéki nagyközség, de közöttük elsősorban Székelyhid példát vehetne arról, hogy miként lehet gazdaságosan ugyan, de a kor követelményeinek megfelelő járdát létesíteni. Elfogott zsebmetszök. Lapzártakor értesü­lünk, hogy az érmihályfalvai csendőrség el­fogott egy bagaméri cigányokból alakult zsebmetsző szövetkezetei, a kiket alaposan gyanúsítanak azzal, hogy a városokban elő­fordult zsebmetszéseket ők követték el és •lelkiismeretüket egyébb bűnök is terhelik. Öngyilkosság. Már két alkalommal kísé­relte meg Teikler (kupica) Venczel cseh származású 36 éves suszterlegény, hogy megváljon életétől. Először felakasztotta ma­gát, de a spárga leszakadt, egy év múlva dikicscsel vagdalta fel ereit, de tettét észre­vették és beszállították a nagyváradi kór- Mzba, ahol felépült súlyos sebeiből. Kedden végre sikerült búcsút mondania ennek a rongyos világnak. Beugrott sa baptista ima­ház udvarán levő kútba. Tettét észrevették •és segélyére siettek, de a makacs öngyilkos nem fogadta el a segítséget és lebujt a viz alá, ahol meg is fulladt. A szerencsétlen embert szerdán temették el nagy részvét mellett. Az apja utasítására. Véres verekedés tör­tént vasárnap Szalacson a város főutcáján. Id. Lőrincz József valami fuvardíj miatt össze­veszett Kokovits Imre gazdálkodóval. Később a fia András is beleavatkozott a dologba, aki apja utasítására Kokovitsot egy karóval úgy agyba-főbe verte, hogy dr. Takács Géza köz­ségi orvos élelbemaradásához alig fűz valami reményt. A harcias fiú ezenkívül a durva inzultus miatt dorgáló Polgár Mihály gazdál­kodót is bántalmazta, akinek sérülései azonban nem súlyosak, úgy a légény, mint a felbujtó apja ellen megtették a feljelentést. Közigazgatási végrehajtók moz­galma. A biharmegyei járási-, köri- és köz­ségi végrehajtók mozgalmat indítottak az iránt, hogy arra a terhes és lélekölő mun kálatokra való tekintettel, a melyet a kincs­tár és a vármegye érdekében kifejtenek, állásukban véglegesitessenek és nyugdíjjogo­sultságuk kimondása mellett, a kir. adóhiva­talokban, vagy pedig a szolgabirói hivat Hi­bán, mint állami végrehajtók osztassanak be. — A teendők megbeszélése végett julius hó 20-án Érmihályfalván értekezletet tarta­nak, a melyre meghívták a vármegye összes végrehajtóit. Zsebmetszök a vásáron. A szerdai vásáron elemelték Sipos Gábor reszegei lakos 100 koronáját. — A csendőrség a tetteseket nyomozza. Árpád-tejepiek panasza. Panaszt vettünk a közszájon Árpád-telepnek nevezett lakosok­tól, hogy a villanyvilágítás bevezetéséből az utca teljesen elmaradt. A sérelem ügyében Kérdezésködésiinkre Jakab Rezső főjegyző úrtól azt a felvilágosítást nyertük, hogy a maga részéről is elismeri a kérelem jogos voltát és ha a lakosság a villanyvilágításnak a telepre való bevezetése iránt kérvényt intéz a közgyűléshez annak teljesítése alól a község nem fog kitérni, de nem is térhet ki. A panaszo­sok tehát adják be mielőbb kérelmüket, hogy az a legközelebi közgyűlésen tárgyalható legyen. Állat az emberben. Szalacsról írják: Az ottani csendörség feljelentést tett Kovács Ferenc földmives ellen a kir. ügyészséghez, aki Kecskés József 8 éves Eszter leányát a temetőbe csalta és ott ellene erkölcstelen merényletet követett el. Vizsgálat a fajtalankodók ellen. Az Iparos Otthonban lefolyt a lapunkban ismertetett botrányos ügyben, a csendőrség erélyes vizs­gálatot indított és a tetteseket feljelentette a bírósághoz. Megrongált sirhalom. Békési Dánielné ér- semjéni birtokosnő feljelentést tett a szolga­birói hivatalhoz, hogy a temetőben szülei sír­járól valaki a fedkövet ellopta. A csendőrség erélyes nyomozást indított a tettes kiderítése iránt, akii Kussai Józsefné személyében ki is j nyomozták és feljelentették a nagyváradi ügyészségnek. A nyomozás során kiderült az, hogy tettés csak az idők viszontagságatiól megrepedezett köveket vitte el magával, de a sirt ezzel nem rongálta meg. Lakodalmi tolvaj cim alatt megjelent hí­rünkre vonatkozólag Szabó Benjámin ur Baga-1 mérból; annak kijelentésére kért fel bennün-j két, hogy ő nem azonos azzal a Szabó Ben- jámival, aki az álmosdi lakodalomba a lopást elkövette. Fedák Sári, Zsigmondy Anna és Borbély Lili mind a Gaszner-féle „Ibolya crémet„ használják. Székelyhid. Péter és Pál. Ha a régi romantika már nem is él oly élénken az emberek lelkűidében, ha szivünkből ki is halt a poezis iránti ér- j zék, azért Péter és Pál uramék ünnep-1 napját nem lehet még sem elválasz­tani, azoktól, ha talán ósdinak is tet­sző rekvizitumoktól, melyek az aratás tényével a legszorosabb kapcsolatban vannak. Ilyenkor szerte ez országban felhang­zik a kaszapengés s az aratok vidám danájá tölti be a léget. Az aranykalászos ronaságon rendre líull le az Isten áldása, s a marokvető lányok acélos bronzkar­jai szorgosan munkálkodnak azon, hogy „az élet“ mielőbb biztos s védett helyre kerüljön. A vidéki, romlatlan kedélyek ilyenkor áhítattal tekintenek fel az Egek Urához, hogy ismét éreztette velünk határtalan jóságát s a verejtékes munka gyümölcsé­től nem fosztott meg minket, sőt tetézte azt áldástosztó kezeivel. E napsugaras, élettel, s romantiká­val telt ünnepet nem lehet elsikkasztani semmiféle modern áltanokkal s a nép hivő leikéből nem lehet kiirtani Istenben vetett bizodalmát, mely minden bajában az egyetlen mentsvára s vigasztaló me­nedékhelye. A modern állapostolok hiába próbálkoznak, hogy Péter és Pál ünne­pébe ürömcseppeket vegyítsenek azáltal, hogy a termés learatását izgató szónok­lataikkal s titkos gyülekezeteikkel meg­akadályozzák, a józan nép tudni fogja, hogy minő haszon származhatik abból, ha hallgat azokra, kik a rossza csábítják, vagy pedig ha saját lelkiismeretük s jó­zan megfontoltságuk diktálta ösztönük­nek engedve, vidáman, dalos ajakkal látnak neki az esztendő egész munkájá­nak értékesítéséhez. Ma még aranymezöhöz hasonlatos a rét s a szántó, ma még ott hullámzik az „élet“ sugárzó hullámverése, de hol­nap már a villogó kaszák könyörtelenül kaszabolják le a büszke s alázatos teli kalászokat, hogy keresztekbe rakva az áldást, ellásák magukat s az egész or­szágot mindennapi kenyerével. Minő dicső, minő magasztos hivatás élettel látni el minden teremtett lényét e közös hazá­nak, minő szép s lélekemelő hivatás, a testi erő pompázatos működtetése ! S et­től a gyönyörűségtől, ettől az áldásos működéstől akarják véreinket eltéríteni azok, kiknek kenyere a viszály magvá- nak el hintése s akik a sátánnal cimbo­ráivá nem törődnek azzal, hogy hova juttatják áltanaikkal a nép egyszerű gyermekeit, csak ők találják meg mellette számadásukat. Péter és Pál ünnepére csillingelnek a kápolnák harangjai, arra kondulnak a templomok tornyában függő ércnyelvek s ájtatos lélekkel ünnepi külsővel jelenik meg minden egyes igaz magyar az Ur színe előtt, hogy oltára előtt leborulva hálálkodjék végtelen kegyelme s határta­lan jóságáért, Én jó magyar népem, ki ezeréven küzdöttél buban-bánatban e három fo­lyam öntözte s négy bérc által környe­zett hazában, hallgass józan eszedre, mely mindenkoron kimentett a fenyegető örvények enyeléssel rémitő veszélyeiből s ne áltassad magad azokkal az üres és hiú illúziókkal, melyek miként a puszta délibábja, csak felforditott tornyokon s megfordított kastélyokra vezet, de a me­lyekből, miként a hínárban jutott sze­rencsétlen ki nem evickélhetsz csak a meglevő javadat kockáztatod.

Next

/
Oldalképek
Tartalom