Közérdek, 1913. január-június (6. évfolyam, 1-25. szám)

Érmellék, 1913-06-28 / 25. szám

1913. junius 28. 26-ik szám ÉRMELLEK 3-ik oldal. Péter és Pál fenkölt ünnepnapján térj magadba s a történelem tanulságain el­merengve, gondold meg, hogy ezer, esz­tendő küzdelmes múltja éretté.tett arra, hogy egy szebb, boldogabb, fényesebb jövendő jutalmazza eddigi munkálko­dásodat. Megint leesett egy kalauz. mm A bihari vasút mizériái. Tíz perc Bihardiószegen. Még alig pár nap előtt adtunk hírt arról, hogy a bihari h. é. vasút rozoga, oldallép­csős minden fülkében kétajtóra nyíló brics- káiról jegyvizsgálat közben leesett Hangyel István kalauz, vasárnap újból hasonló eset történt, amikor is a Biharpuszta—bihari szakaszon Ollár Sándor kalauz lett hivatá­sénak áldozata. A szegény kötelességtudó ember ugyanis az első szakaszban teljesítette jegyvizsgálói szolgálatát és a midőn átakart menni a szom­széd fülkébe, megcsúszott, egyensujt vesztett és leesett a töltés mellé. Szerencsére nem sérült meg súlyosan és sikerült neki az utolsó kocsira felkapaszkodnia és szeren­csésen eljutni Nagyváradra, ahol jelentést tett a belesetről. A megejtendő vizsgálat bizonyára a kalauzt fogja vigyázatlansággal okozni és hálát adhat az Istennek, ha bír­ságot nem sóznak a nyakába. De van egy újabb eljárás is ennél az ócska, múzeumba való vasútnál, amely joggal felháborít minden utast, akit szerencsétlen balsorsa drága pénzért ezzel a vonattal utazni kényszerit. Ezelőtt pár hónappal ugyanis a lapunk­ban ecsetelt kérelmet teljesítette az üzletve­zetőség és elrendelte a reggeli vonatoknál termes kocsi beosztását. Egy darabig rendesen közleeddtek ezek a kocsik, de pár hét óta teljesen elmaradtak és lomtárból előkerült légvonatos bricskák helyettesítik a Kossuth kupékat. Kedden történt Érmihályfalván, hogy egy áldott állapotban levő utazni kényszerült •úri hölgyet négyen tettek be egyik vaske- rekii szekérbe és az utasok elkeseredése leirhatlan a vasút üzletvezetőségének indo­lenciája miatt. Ezek az ócska bricskák még illemhellyel sincsenek ellátva és az utasok az utóbbi | időben követelték, hogy a vasút valamely állomáson hosszabb ideig tartózkodjék, ahol j az illemhelyeket felkeressék. így történt a napokban Bihardiószegen, J ahol 10 percig álott a vonat. Ezek a tarthatatlan állapotok sürgős orvoslást igényelnek, amiért is az utazó közönség érdekében arra kérjük vármegyénk szeretett alispánját, Fráter Barnabás urat szíveskedjék odahatni, hogy az államvasutak igazgatósága vessen véget a Bihari h. é. vasút immár elviselhetlen mizériáinak. Előléptetés. A M. Á. V. debreceni üzlet- vezetősége Czeglédy Lajos székelyhídi állo­más felvigyázó gyakornokot szolgálati helyén, való meghagyása mellett állomásfelvigyázóvá léptette elő. Képviselőtestületi közgyűlés. Székelyhid képviselőtestülete f. hó 21-én rendkívüli köz- ; gyűlés tartott Doby József főbíró elnöklete alatt, amelynek egyedüli tárgya a község! tulajdonát képező Mózsa-féle telek bérbeadása j volt. A kérdéses telkért Bélteky László 900 < korona évJ bért ígért a községnek, melyet a közgyűlés elfogadott és az előjáróságot a szerződés megkötésére felhatalmazta. Székelyhídi kukurl<®P- A a székely­hídi tűzoltó kong)!esszusrél szóló tudósítá­sunkban annak idejéé1 i megírtuk, a f. hó 8-iki ünnepségek alkahhából a Kossuth- utcai háztulajdonosok feádíszitőtték a házai­kat és megtakarították a házaik előtti teret. Csak 40 méter maradt tisztátlanul az utca­részből, jeléül annak, hogy ide még nem jutott el a tisztaság iránti érzék, itt még sö­tétség uralkodik. Ez a terület a gróf Stuben- berg-féle lelek volt, ahol a város közepén faragatlan fákkal kerített helyen csicsókát termel a telek dúsgazdag tulajdonosa. Indolentia az ipartestületnél. A székelyhídi ipartestület 1911. évben az egyesület akkori nemes gondolkodású elnöke, Gönczi Dániel indítványára kimondotta, hogy az ország többi ipartestületei példájára, segély alapot létesít, a melyből az elagott vagy önhibáján kívül munkaképtelenné vált tagjait segélyezi. Alapul azonnal összegyűjtöttek 40 koronát és határozatilag kimondották, hogy a tőke gyarapítására minden évben táncmulatságot rendeznek és az abból befolyó jövedelmet pénzintézetben gyiimölcsöztetik. 1911. évben meg is lett tartva a táncmulatság, a mely 164 kor. 52 fillérrel gyarapította a nemes célra szolgáló alapítvány tőkéjét, de azóta változás álott be az ipartestület vezetőségé­ben és a gyűjtés teljesen elmaradt. Most az ottani iparosság egyik agilis tagjától levelet kaptunk, amelyben ecsetelve a fenti állapoto­kat, arra kér bennünket, hogy hívjuk fel az ipartestület elnökségét, hogy a megkezdett müvet ne hagyja feledésbe merülni. Szives készséggel teszünk eleget a kérelemnek és a midőn az elnökséget a nemes alapítvány további gyarapítására felkérjük, egyben arra kérjük, hogy igyekezzen mielőbb nyári tánc­vigalom jövedelmével gyarapítani azon össze­get, amelynek kamataira oly szép és nemes hivatás vár: az elagott iparosok segélyezése. Táncmulatság. A Székelyhídi Iparos Önképző Egylet 1913. év julius hó 6-án, a „Fiirdő“-vendéglő helyiségében saját pénz­tárának fejlesztésére zártkörű nyári tánc- mulatságot rendez. Grófi mészáros. Székelyhidon is meg­kísérelte éppen úgy, mint Érmihályfalván gróf Stubenberg József, hogy elhullott, avagy balesetet ért lábasjószágait, hatósági beje­lentés és a fogyasztási adó lefizetése nélkül 3gyszerüen levágatta és a szegényebb sorsú lakosság között pénzért kimérette. Kedden i Schveitzer tagban hulott el egy tehén Illetve lábát törte egy grófi marha, a melyet rimértek a lakosságnak. A hatóság tudó- nást vett a dologról és haladék nélkül meg­ette a megtorló intézkedéseket, amennyiben i húst elkoboztatta és az engedély nélküli *rófi mészárost feljelentette a szolgabirói hi­vatalhoz. A tehén tragédiája. Vígan, farkcsóválva egelészett kedden az udvaron Klein Pinkász íz izr. egyház sakterének Riska nevű tehene. \ Riska ábrándozott. Képzeletében a legelőn alálta magát, ahol nagyokat harapdált a kövér üben. Majd az égető nagsugár elől az Ér íüvös vizébe meneküli. Egyszerre csak valóra rált az álom, de Riskó nem a hűvös folyó- rizben, de az udvaron levő emésztőben találta nagát, a mely elnyeléssel fenyegette, Riskó lógni kezdett, de kétségbeesett segélykiáltását iein hallotta senki. Lassan merült el mindjob- ian az ingoványba, már fuldoklani is kezdett, .mikor végre Pinkász barátunk észrevette a liska szerencsétlenségét. Csakhamar kötelet eritett és szarvainál fogva kimentette a sze- ény Riskót és visszaadta sivár eletnek. Egy gész napot vett igénybe, amig Riskó vissza­nyerte eredeti színét és most állandóan na­ponta egy literrel többet termel a kóser tejből és igy hálálja meg azt a szívességet, hogy Pinkász a biztos és csúfos haláltól meg­mentette. Elvesztett 100 korona. Surányi István az adóhivatal szolgája a postától az adóhi- vatal helyiségéig 100 koronát elvesztett. A nős és teljesen vagyontalan emberre nagy csapás a pénz elvesztése, mert azt sajátjá­ból kellet visszafizetni. Ez utón kérjük fel a becsületes megtalálót, hogy a pénzt juta­lom ellenében szolgáltassa vissza. A becs­telen utón szerzett pénzen úgy sincs áldás és egy szegény embert megfosztani két havi jövedelmétől, egyenlő a lopás bűntettével. Öngyilkosság. Fazekas József 19 éves bihardioszegi lakos f. hó 24-én a mezőn egy fára felakasztotta magát. Mire a járókelők rátaláltak mar halva volt. Tettének oka is­meretlen. Cáfolat. Lapunk múlt heti számában Ko­vács Sándor ácsmesternek a dr. Stetner János cselédje elleni merénylete ügyében irt hírünkre venatkozólag, annak kijelentésére kérte fel szerkesztősegünket, hogy a hir a közölt for­mában nem felel meg a valóságnak, mert ő csak tréfálkozott a cseléddel, a mit bizonyít az is, hogy az ellene tett feljelentés már vissza is lett vonva. Öngyilkos patkány. Matis Dezső járási számvevő apró iábasjószágai között állandóan pusztítottak a patkányok. Kedden sikerült egy hatalmas patkányt épen akkor körülfogni, a mikor zsákmányolni akart. A patkány szorult­ságában a kútba ugrott, ahol halálát is lelte. Sajnos azonban, hogy a temetési költség t. i. kút kitakarítása es a hulla elfedése Malisnak 20 koronába került. A. köztisztaság*. Fráter Barnabás, vármegyénk szeretett alispánja belügyminiszteri intézkedés követ­keztében a köztisztaság fentartása tekinteté­ben az eddigi hasonló intézkedésektől eltérő, s kifejezéseiben is a sablontól messze elütő, szigorú hangnemben fogalmazott rendeletet bocsátott ki. Mint legnagyobb kincsünket, egészsé­günket megóvni hivatott intézkedést helyes­nek, üdvösnek, sőt áldásosnak tartjuk. Utó- végre minden egyes polgárnak nemcsak ér­deke, hanem maga s családja iránt való kö­telessége is, mert egy járvány komolyan figyelmeztető példa lehet arra, hogy milyen súlyos csapások, szomorú események lehet­nek a következményei annak, ha kellő idő­ben mindent el nem követünk hasonló bajok elkerülésére. Az a tény pedig, hogy a tisztátlanság minden járvány melegágya, minden orvosi és bakteriológiai tudomány nélkül is mind­nyájunk előtt ismert, tudott dolog, valamint az is, hogy a tisztaság fél egészség. Elismerjük, hogy a rendelet követelmé­nyeinek betartása terhet, munkát, sőt ki­adást is ró a lakosság vállaira, ami különö­sen a mai elszomorító viszonyok között ta­lán itt ott elkeseredést, zúgolódást vált ki, de ez csak ideig-óráig fog tartani, ha a tisz­taságot állandóan mindenki és következete­sen szem előtt tartja s időközönkint teen­dőit rendesen elvégzi, mert igy a tisztaság szeretete csakhamar belerögződik az emberbe, s az a jól eső érzés, amit a tisztaság látása, élvezete szerez, ennek a munkának elvég­zésére minden hivatalos rendeletnél jobban készteti az embert. Örömmel vesszük tehát, ha a hatóságok a rendeletet szigorúan végre­hajtják s annak végrehajtását személyesen s ellenőrzik, mert máskülönben az egész ÄUTOtyOBIL-RUDNORDO TALKSAVAL KIZÁRÓLAG CSAK DEBRECENBEN RÄNDER SÁNDORNÁL Bacher-Melichár gépgyárak fióktelepén. PIAC-U. 43. SZÁM (A DRENER SÖR­CSARNOK MELLETT) KAPHATÓK. Aratógép és zsineg, tovb sábzáerelő minden pillanatban kapható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom