Közérdek, 1913. január-június (6. évfolyam, 1-25. szám)
1913-05-10 / 19. szám
Nagykároly, 1913. május 10. 19-ik szám. VI. évfolyam* KÖZÉRDEK Éf^MELLÉK KERESKEDELEM, IPAR ES TT1EZŐGAZDAS A G ÉRDEKEIT SZOLGÁLÓ TÁRSADALMI HETILAP Megjelenik minden szombaton reggel. Nyilttér sora 50 fi ér. — Kéziratot nem adunk vissza. Előfizetési és hirdetési dijak felvételére csak felelős szerkesztő jogosult Szerkesztőség és kiadóhivatal Gróf Károlyi Györgyríér 36. Telefon 95. Felelős szerkesztő SIMKÓ ALADÁR. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva egy évre 7'— kor. félévre 3-50 kor. Vidékre postán küldve egy évre 8’— kor. félévre 4.— kor Egyes szám ára 20 fillér. „Jövel Szentlélek Úristen.“ Dics. 37. Ah, hát a szent nap, e várva-várt ünnep se hozta meg az oly régóta óhajtott örömet: a lelkek-testek megnyugvását, az emberi érzések megszelidülését, a szivek megújhodását. Ma-holnap két évezred merül el hul- lámsirjába, mióta vigasztaló sugaraid bearanyozták a tőidet, a föld lakóit, a teremtés ékét, az istenség leggyarlóbb és legbünösebb teremtményét: az emberiséget, — óh, Szentlélek Isten! Hol vagyunk ma, hova jutottunk az idők folyamán; évszázadok, sőt évezredek múltán látszik-e a Szentlélek munkálkodásának legkisebb jele is a bűnben fogant, megromlott emberiség életében, ténykedéseiben ?! Az első pünkösd napján égi tűzzel telitett zúgó szélvihar közepett szállottak a nyelvalaku lángok a tanítványok fejére, jeléül annak, hogy a Szentlélek ajándékai velük közöltettek s a „vegyetek Szentleiket“ szózat elhangzása után ők valóban heteiének vele. Betelenek bátorsággal, bölcseséggei, Isten és az egész emberiség szeretetével, ez igazi mennyei szent ajándékkal. Azon órától fogva oszlatták az elmék tudatlanságát, enyhítették a szivek szomorúságát, a hitben hidegeket fel melegítették, szivöket a jóra gerjesztették, azokba élőhitet s jőreménységet plántáltak. De vájjon mindenikökre-e ? ! Vagy tán a mindeneket romboló és megemésztő idő vasfoga megemésztette és lerombolta a Szentlélek épitette ama templomot ? Úgy keli lenni .... Hisz’ látjuk, hogy az gész világ felfordult, idő és emberiség az egész földtekén örült táncot lejt, rombol, pusztít eszeveszetten. Még csak ma mondhatná el méltán és igazán Concourt, a nagy franciái bölcsész: „Szeretnék a magasba repülni, hogy lenézhessem az egész romlott társadalmat.“ Megokolt lenne a social Huxley ama dörgedelme: „Örömmel üdvözölném azt az üstököst, amely elsöpörné az egész földet.“ Ha a társadalom, sőt az egész világ romlottságát, a lelkek züllöttségét, a testi vágyak féktelenségét tekintjük: igazi lelki fájdalommal teszzünk vallást: bizonybizony nincs mi közöttünk a Szentlélek! Vagy csak eltávozott tőlünk érdemet- lenektől, vagy talán sohasem is volt közöttünk ? ! Óh, mennyi kétely, mely mind a bűn utján vezet és kárhozatba taszít! Mert bizonyára tévelygünk és lelki vakságban szenvedünk, midőn nem látjuk a Szentlélek folytonos munkáik Mását, midőn süketek maradunk jóra intő szavaira, élvén egyedül a bűnös testnek, a múlandó földieknek, e romlott és a végpusztulásra megérett világnak! z összes tavaszi és nyári divatujdonságokban a legnagyobb választékkal szolgál divatáruháza Nagykároly, Deáktér 18. szám. (Hadnagy-féle házban.) TARCZA. Egy szép szőke asszony. Irta: ADAMIS KÁLMÁN. I. A fürdőhely zenekarának rondója után felkelve ülőhelyemről, nagy meglepetésemre réglátott barátommal hozott össze a véletlen. A viszontlátás öröme felelevenítette régi emlékeinket, múlt idők apró epizódjait, a melyek után a jelen állapotait ecseteltük egymás előtt. Hidassy Gyula barátom osztálytársam s műegyetemi hallgató korában lakótársam volt. Jelenleg építészmérnök. Még mindig az az ábrándozó, magába mélyedt, hallgatag természet. Most is, hogy szivbeli ügyei iránt I érdeklődtem, csak annyit vallott be, hogy I nőtlen s minthogy tudtam azt, hogy a szép nemről való eszmecsere mindig hálás téma j volt ő előtte, e csapásra vágtam át, de eredménytelenül, mert hallgatott, mélységesen hallgatott. Á fürdőszálló éttermében együt-! tesen elköltött vacsora utáni poharazás köz- j ben azonban nyelve megoldódott, midőn bősz- i szántani kezdtem a nőkről alkotott s általam ismert elveivel, nézeteivel, melyek eredményként leszűrtem azt az igazságot, hogy a nők hálátlanok vele szemben, amennyiben nem tartják őt méltónak szerelmükre. Gyula barátom szemei ekkor már tűzben égtek s a megsértett hiúság fölényes, iróni- kus mosolyával és nyelvének csettintése mellett hallgatásra intett mintegy extázisbán, átszellemülve belekezdett mondókájába: — Tévedsz. Csalódok Mert ismerek egy szép, szőke asszonyt. Szépet a szó legigazibb értelmében. És ez nagy szó. Ismered elveimet és különösen ízlésemet. Sohasem tetszett nekem egy nő sem. Legyen az fiatal bakfis leányka, vagy emancipált kenyérkereső rivális, vagy akár egy tündöklő, hevület nélküli Nap, akár kihaló félben levő karcsú sudár alak, nem tudtam értük hevülni, sem szépségüket magasztalni. És pedig azon egyszerű oknál fogva nem, mert egyikét sem mondhattam magaménak. A mások tulajdona pedig, még ha a legdrágább kincs igaz, nem tudta hevíteni bensőmet. Nagy önzésemben fejlődött ki bennem ez a makacs elv, ez a különös Ízlés. Ez befo_ lyásolta a nők irányában vallott véleménye, met. S ki ne adna nekem ebben igazat ? Hi_ jOZLETÁTHELYEZÉS! ÄÄS ÁRUCSARNOKOMAT! ^ f. évi május hó 1-től kezdve Wéber Tibor ur házába, (a Szabó ^ | Kálmán-féle üzlethelyiségbe) helyeztem át. Tisztelettel: | ^tlP Nagy választék tavaszi és nyári divat- ^ I7V 1/fiCini/ITC IH7CFF | ▼ cikkekben és minüenfÁle encrtcikkekhen ▼ jnl\UDv V I I O J vtLOLl ▼ a cikkekben és mindenféle sportcikkekben. JE£* IHZét ta-rru.ló fizetéssel felTrétetilr.
