Közérdek, 1913. január-június (6. évfolyam, 1-25. szám)
Érmellék, 1913-05-03 / 18. szám
VI. évfolyam. Melléklet a „Közérdekéhez. 18. szám. Érmihályfalva—Székelyhid, 1913. május 3. Felelős szerkesztő SIM&Ó ALADÁR. Főmunkatársak: Érmihályfalva : VAJDA RUDOLF. Értarcsa: SZOBOSZLAY SÁNDOR. Bagamér: MOLNÁR ANTAL. Ermellék TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik Érmihályfalván és Szé- kelyhidon minden szombaton délután, a „Közérdek“ melléklete gyanánt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Gróf Károlyi György-tár 20. szám Kéziratok nem adatnak vissza Nyilttér sora 50 fillér. Érmihályfalva. Tavaszi gondok. Már ismét ragyogó a napsugár s a langyos tavaszi szellő csókdossa homlokunk, de hol a zöldelő határ s rügyező fák virágja merre tűnt? Mintha az elletnek is összeesküdtek volna ez ellen az amúgy is elvánnyadt, lesorvadt szegény ország ellen s mintha a nagy Alkotónak is különös kedve telne abban, miképen lehet a végsőkig elpusztítani ezt ami szép hazánkat s az elmúlt heti Ítéletidőket bocsájtotta le ránk, hogy még azt a kis reménységünket is, melyet az évek hosszú során át müveit szorgalom s kitartás lehet belénk, ' elpusztítsa, hogy a gyümölcsből is némi hasznunk legyen. Ez esztendőben, nagyrészben meddők lesznek a fák, nem terem gyümölcsöt virágtalan lombjuk s az a sok-sok millió, mit az ország gyümölcstermése hozott más esztendőkben, ez évben egyenlő a semmivel, egyetlen nap rettenetes jégfergetege elsöpörte. Nem lesz sok helyütt gyümölcs a fán s nem lesz meleg ruhája azoknak, akik egész életexistentiájukat a gyümölcs- termésre alapították. S nem lesz betevő falatja sok szorgalmas gazdának s éhségükben siránkozik majd a sok apró csemete, aki j nem tudja majd megérteni, hogy miért nincsen ebben az esztendőben sem alma, sem körte, sem barack, sem semmi, mindenabból, ami néki azelőtt oly sok gyönyörűséget, szüleinek keresetet, jövedelmet nyújtott. Az Ítélet idő lefagyasztotta a rügyező fák gyenge bimbóit s megfosztott minden gyümölcsfát j idei gyümölcsétől. S most már hiába szállítják le a nagy állambankok kamatlábjukat, hiába reméljük a megkönnyebbülést a pénzpiacon, Magyarország ez évi jövedelmének egy harmadrészét, semmiféle kamatlábbal i visszaszerezni nem lehet s bármily pónzbő- j ség mellett is éhen veszik az a sok szorgalmas gazda, aki a gyümölcstermelés hü apostola voit mint a mai napig. S most azokhoz szólunk, akik agrikultu- rális államiságunk mellett kardoskodnak, j Akik abban a véleményben vannak, hogy a1 földműves fia maradjon meg földmivesnek, a gazda gyerekéből legyen gazdálkodó, mert csak a föld az egyetlen biztos jövedelmetadó, a gazdálkodás az egyetlen produktiv foglalkozás. Kihez mennek ezek most majd panaszra ? Kit okolnak szerencsétlenségükért? S minő ellenszerek mellett kerülhették volna el ezt a rettenetes nagy csapást? Senki, de senki ezen a föld kerekségén nem tud rajtuk segíteni és senkihez sem mehetnek panaszra, mert önmagukat okolhatják csupán, hogy gyenge ember létükre nem védekezhetnek a nagy, a hatalmas természet kíméletlen haragja ellen s mint gyarló emberek meghajolnak a pusztító hatalom sújtó keze alatt. Ipar és kereskedelem 1 Ez a jelszó az, mely mellett egy ország boldogulhat. Ahol ez a két faktor dominál, ott semmiféle jeges fergeteg, sem egyéb természeti csapás meg nem árthat. Ahol ez a két tényező uralkodik, ott fészket rak magának a gazdagság. A gazdag ember pedig onnan szerzi be szükségleteit, ahol az épen megtermett. Ha úgy akarja a természet Magyarországon, de ha a kérlelhetelen sors a termést elpusztította hát Kaliformiából. íme itt az ideje annak, hogy gondolkozóba essünk a felett, vájjon nem okosabb dolog lenne, ha ipari s kereskedelmi életünk fejlődésén dolgoznánk, semmit, hogy évezredes agrikulturális érzékünk további fentartá- sán, sőt fejlődésén munkálkodjunk. Keressünk olyan megélhetési forrásokat, amelyeknél a természeti csapások ellen biztosan védekezhetünk. S akkor azután nem lesz olyan országos csapás abból, hogy ez esztendőben nem lesz gyümölcs a fán s a földmi velők verejtéke hasztalanul perdül le az éltetadó fekete földre ! Érmelléki községek feljajdulása. azokban tücsköí, bogarat felsorol és igazán erős próbára teszi az illető referens türelmét, amig az az ákombákomokból kihámozza, hogy mi bántja, tulajdonképen a Szilágyi uram községi ügyekért vérző szivének húrjait. A legutóbb a közgyám választást felebbezte meg és ezen felebbezést két emberrel aláíratta, akiket ahhoz tanukul kert fel. Elfelejtette azonban, hogy a I tanuk a baloldalon szokták alárni a felebbezést s véletlenül anélkül, hogy ő aláírta volna, a két honpolgárt mint felebbezöket szerepeltette. A inikor a felebbezes tárgyalás alá'került, kiderült a turpisság és a két polgár egyike, Kovács Zsigmond felfedte a valót, amiért Szilágyi uramnak, a kir. ügyészséggel lesz egy kis ka- lamitása. Szintén a kir. ügyészség vonja fele- I lösségre azért a durva sértésért, amelyet a csendörségi laktanya ügyében beadott felebbe- zésében Jakab Rezső főjegyzővel szemben elkövetett ; akit tudvalevőleg önös célok iránti törekvéssel vádolt meg, amelynek jogosulatlansága a megejtett vizsgálat soráa nem csak kitűnt, de a feljelentők egyike kijelentette, bogy nem is tudta, hogy Szilágyi mit Íratott vele alá. Ily körülmények között csudálkozunk azon, hogy Szilágyi, aki minden valószínűség szerint Alispán ur figyelmébe! Panaszos levelet vettünk Ottomány, Éra- dony és Értarcsa községekből az Er vize által okozott óriási vízkárok miatt. Azt panaszolják az érdekelt birtokosok, hogy a ra- koncátlankodó Ér 1912. évben százezrekre, az idén fél miilióra becsülthető kárt okozott, annélkül, hogy az illetékes hatóság csak a legcsekélyebb intézkedést is megtette volna a vízkárok meggátlására. Azt állítják a károsultak, hogy az Er lefolyását az akadályozza, hogy a köves utón levő átereszek nem képesek a vizet levezetni, mert egyfelől vízlevezető képességük csekély, másfelől csekély számuk miatt nem képesek a felgyülemlő viz befogadására. A lakosság kétségbe van esve, mert a tavaszi vetéseket nem képes befejezni és kilátása nincs arra, úgy az idén takarmány készletet gyűjtsön. Arra kérik a vármegye alispánját, hogy tegyen valamit ezen három érmelléki virágzó község megmentésére és utasítsa a kultúrmérnöki hivatalt, hogy ujabbi átereszek létesítésével tegyék lehetővé azt, hogy a viz levezettessók a községek határáról. Egy okvetlenkedö városatya. Valami különös, feltűnési viszketegség tarthatja fogva Érmihályfalva egyik különben derék és becsületes polgárát, Szilágyi Sándor gazdálkodót. Fejébe vette azt, hogy Hintalan és Ruszkai-fóle hírnévre tesz szert és rögeszméjévé vált a folytonos felebbezgetés. Megfe- lebbez mindenféle képviselőtestületi határozatot s emellett felebbezésében nem válogatós, a sértő kifejezésekben, abban a tévhitben élvén, hogy mint városatyának, neki minden szabad és megtorlás nélkül sértegetheti a város elöljáróit. Amellett, hogy a felebbezésre elfelejt bélyeget tenni és ezért lépten-nyomon pénzbírságot fizet, valaki befolyása alatt áll, még mindig nem tanult verességein és vakon rohan abba a veszélybe amelynek csak egy lehet vége: egy súlyos törvényszéki bírói Ítélet, amely végeredményében anyagi és erkölcsi romlását fogja előidézni. Háztartás tanfolyam záróvizsgája. 1. Meghívó. Érmihályfalván a Gazdasági népiskolában 8 hét óta működő m. kir. háztartási tanfolyamnak f. évi május hó 4-ón vasárnap d. e. 11 órától d. u. 1 óráig tartó záró vizsgálatára az érdeklődőket tisztelettel meghívja : a m. leír. háztartási tanfolyam vezetősége. 2. A háztartási tanfolyam záróvizsgája után a tanfolyam által adandó di.szebéden, amit haljuk hivatalosak lesznek. Érmihály- falváról: Dobozy Kálmán főszolgabíró, Jakab Rezső főjegyző, Jakab Rezsőnó, Makutz Gyula állomásfőnök, dr. Andrássy Ernő főorvos, Szatmári Sándor ref. lelkész, Szőke János plébános, továbbá Stégmüller Mária a háztartási tanfolyamok igazgató felügyelőnője, Merza Jenő nagyváradi gazd. tanár, Fráter Lóránd országgyűlési képviselő, Fráter Ló- rándné, Vasady Lajos biharmegye kir. tan- felügyelője, Weingärtner Andor gazd. egy. titkár, Simkó Aladár az Érmellók főszerkesztője, Czirmes Bálint gazd. tanár Szamosujvárról, Végh Ida gazd. szaktanitónő, Derzsy Kálmán gazd. nép. igazgató és Derzsy Kálmánná. A földmivelésügyi minisztérium kiküldöttjei közül is többen jelezték részvételüket. Személyi hir. Fráter Barnabás vármegyénk szeretett alispánja, szerdán, több napi tartózkodásra, Érsemjénbe utazott. Képviselőnk otthon. Fráter Loránd országgyűlési képviselő hosszabb tartózkodásra Érsemjénbe érkezett. Tii 1 és Tára, i big sialiiji srs Hölgyek figyelmébe ajánljuk kalap-újdonságainkat. “IPCH
