Közérdek, 1913. január-június (6. évfolyam, 1-25. szám)
Érmellék, 1913-05-03 / 18. szám
2-ik oldal. ERMELLEK 1913. május 3. 18-ik szám. Halálozás. Súlyos csapás érte Gaszner Béla érmihályfai gyógyszerészt. Nővére, dr. Körösi Borbély Imréné, debreczeni fogorvos neje, múlt hó 26-án hosszas szenvedés után meghalt. Tisztújító közgyűlés. Az érmihályfalvai izr. egyház pénteken tartotta meg tisztújító gyűlését, melyben megválasztotta az uj tisztikart. A választást erős korteskedés előzte meg, mert az elnöki állásra két jelölt volt és mindkettő személye körül teljes bizalommal csoportosultak a hívők. A választásból Rosenberg Ignác földbirtokos neve került ki győztesen, aki 14 szavazattöbbséget nyert Glück Adolf földbirtokos felett. Alelnökké: Rubinstein Józsefet, pénztámokká Rosenfeld Adolfot, ellenőrré Rosenblüt Lajost, gondnokká Majer Mórt választották meg. A választmány tagjai lettek : Klein Ignác, Weisz Hermann, Grósz »Hermann, Grósz Emil, Schvarcz Ferenc és Hőnig Benő. Képviselőtestületi közgyűlés. Érmihályfalva képviselőtestülete m. hó 29-én rendkívüli közgyűlést tartott P. Kovács Sándor föbiró elnöklete alatt. A gyűlés első tárgya a főszolgabírói hivatal megkeresése volt, amelylyel elrendelte, hogy a körorvosi körjárat számának, idejének, rendelő óra tartásának és a helyiségének kijelölése ügyében hozzon a képviselőtestület határozatot. A képviselőtestület kimondotta, hogy miután a körorvos helyben lakik, körjárat beosztásra szükség nincsen, s rendelő óra pedig minden nap reggel 6—8 óráig tartandó meg a körorvos lakásán. Tudomásul vette a közgyűlés az anyakönyvi dijak átengedését, a közös iskola földbérletét és a faiskola 1911. évi számadását jóváhagyó törvényhatósági határozatokat. Előadó javaslatára tudomásul vette a közgyűlés, & közigazgatási-bizottságnak a közmunka válság felemelésére vonatkozó határozatát, elintézett nehány illetőségi ügyet s ezzol a gyűlés véget ért. Hivatal áthelyezés. A jegyzői hivatal és az elöljáróság a folyó hét folyamán átköltözik a régi jegyzői lakba s mindaddig ott is marad, mig az uj községháza építési ügye végleges elintézési nem nyer. Tűzoltóság ügye. Lapunk múlt heti számában a tűzoltóság helyzetéről irt cikkünk, élénk visszhangra talált a közeg érdemekben gazdag főjegyzőjénél. Értesülésünk szerint a legközelebbi közgyűléshez indítványt ad be, hogy a tapasztalt miseriákon egyelőre akként segítsen a közgyűlés, hogy emelje fel az eddigi szerkocsi viteldijakat annak kétszeresére, hogy vész esetében a fizetendő tekintélyes fuvardíj mellett, ne álljon be annak szüksége, hogy a gépeket a tűzoltóknak kelljen a helyszínére kitol- niok. Az uj fizetéses fuvardíj még a legrosz- szabb esetben is alig terheli mega községpénz tárát, mig állandó fogat tartása tekintélyes ■ összegű költségvetési többletet jelentene. Felemelték a közmunkaválságot. Megírtuk annak idején, hogy a felebbezési mániában szenvedő Szilágyi Sándor képviselőtestületi tag, felebbezést-adott be a képviselőtestületnek a közmunkaválság mérvét megállapító határozata ellen. Most érkezett le a közigazgatási bizottság határozata, mely a szolgál- mányokra vonatkozó megállapítást jóváhagyta ugyan, de az igás napszám árát kétszeresre, vagyis 12 korona, a kézinapszámot 2 korona 40 fillérre emelte fel. — Hogy az mit jelent, azt érezni fogja a lakosság a minden valószínűség szerint szükségessé való ujabbi pót- adó felemelésből, amelyek egész nyomorúsága, a Szilágyi lelkiismeretét terhelje. Öngyilkosság. Szabó Istvánné értarcsai gazdálkodó neje, hétfőn délbe öngyilkossági szándékból az udvaron levő kútba ugrott. Mire kimentették, már halva volt. Az öngyilkosság oka ismeretlen. Fedák Sári, Zsigmondy Anna és Borbély Lili mind a Gaszner-féle „Ibolya crémet„ használják. Szives tudomásul. Tisztelettel értesítem az Érmellék nagyérdemű közönségét, hogy Érmihályfalván, a Vasut-utcában lévő cukrászdámban a mai naptól kezdődőleg minden nap friss fagylalt és jegeskávé kapható. Kiváló tisztelettel Müllern Győző cukrász. Székelyhid. Az iskola és a tuberkulózis. Dr. Vámos Andor községi főorvos ur figyelmébe. Nem tudunk képzelni oly embert, akit meg nem döbbentene, hogy Magyarországon százezer tanuló jár iskolába, akinek ifjú életére a halál leselkedik a népbetegség, a tuberkulózis következtében. Minden észbeli és erkölcsi ok azt parancsolja, hogy nyaljunk be már egyszer igazán az iskolai ifjúság testi állapotának vizsgálatába és kell, hogy az iskolát azzá változtassuk, aminek lennie kellene: az ifjúság szellemi és testi épségének őrévé. Sajnos a közönség és a hivatolos közoktatás még mindig nem látta be annak szükségét, hogy az iskola az országnak nemcsak szellemi, hanem hygienikus nevelésére is van hivatva. Hiába hirdetik ily viszonyok között, hogy a gyermek csak ritka esetben örökli a tuberkulózist s többnyire fiatal éveiben inficiálódik — meddő szó marad. Amint az alkoholtól óvjuk a gyermekeket, kell, hogy a tuberkulózis elleni küzdelem is támaszt találjon az iskolában. Minden valamire való olvasókönyv olvasmányt közöl az alkoholizmus veszedelmeiről, ugyanúgy megérdemelné a tuberkulózis is, hogy egy ilyen olvasmány keretében foglalkozzék vele az iskola. A tanitó tanítsa meg idejében a tanulót, hogy óvakodjék a portól, a piszoktól, a beteg ember váladékától és baj esetén forduljon orvoshoz. Ez a józan óvakodás nem hipochondriához vezet, hanem ellenkezőleg, egy későbbi hipochondriának veszi elejét. Számon lehetne tartani, hogy melyik tanuló származik tuberkulótikus szülőktől, vagy kinek testvérei szenvedtek vagy szenvednek tuberkulózisban. Az ilyen tanulókat az iskolaorvos figyelemmel kísérhetné és szükség esetén elkülöníthetné társaitól. Ez annál ikkább is szükséges, mert sok gyermek kap segély és kölcsönkönyvet, melyet tovább ad azután társainak (milyen egyszerűen lehetne a bajon minden iskolában egy fertőtlenítő gép beszerzésével segíteni 1) Ha a szélesebb körökben válnának ismeretesekké az inficiálódásnak esetei, talán nagyobb lenne az óvatosság is. A szülők vagy nem ismerik a betegség fertőző voltát, vagy nincs módjukban az egészséges családtagot elkülöníteni. Ilyenkor kellene az iskolának és a társadalomnak a gyermeket megmenteni. Hiszen a halál ellen is kell legalább annyira küzdeni, mint az el- züllés ellen. Szólnunk kell magáról a székelyhídi iskolákról is, amely általában szintén sok ki- vánnivalót hagy fenn. A szellőztetés, a portalanítás — pium desiderium. A napfény kevés, játéktér nincs, az udvarok szükek, ahelyett, hogy a szüneteket a tanulók friss levegőn töltenék, a szűk folyosón tartózkodnak, ahol egymástól m< izogni is alig tudnak, emellett zsúfolt termekben 50—70 gyermek ül 5 óra hosszat. Az iskolák előtt tehát valóban kettős feladat áll: saját higinéjénak javítása és a tanulók egészségi viszonyainak lelkiismeretes ellenőrzése. A nevelő, a tanitó is fogjon kezet az orvossal, maga is sajátítsa el azokat az elemi orvosi ismereteket, melyekre hivatásánál fogva szüksége van és fog menni a dolog. Ha minden tanitó működésének ideje alatt tanulóinak segítségére lesz egészségük ápolásában vagy javításában, sok tuberkulótikus beteggel lesz kevesebb. Mindaz, amit egyes lelkiismeretes iskolaorvosok nyilvánosságra hoznak a tanulók egészségi állapotára nézve, igazolja, hogy számos esetben elejét lehetne venni, egyes súlyosabb betegségeknek a tanulóknál, főkép a tüdő és bélbajok tekintetében, ha gondoskodás történnék a szervi gyengeség, a vér- szegénység gyógyításáról is. A gyenge tanulóknál kedvező eredményeket érhetnénk el az erdei iskolák fölállításával, ha — lenne ilyenre pénzünk 1 Talán sikerült e sorokkal némileg bizonyítani, mennyire szükséges lenne a tuberkulózis elleni küzdelembe bevonni az iskolát 1 Ha az orvos és tanitó keresné egymást, uj korszak nyílna meg e harcban. Főfájást, szaggatást s mindenemü fejbántalmat öt perc alatt biztosan megszüntet a Gaszner-félejllitiraif Katholikus Népszövetség Székelyhidon. Igaza van annak az urnák, aki a szabadkőművesek és szociálisták védelmére irt megjegyzésemre válaszolván, azt mondja, hogy nem nevezhetné az a lap magát „szabadszellemü“-nek, amelyik nem adna helyt az ellenkező véleménynek is. Nagyon jó, hogy ilyen vélekedés alkalmával megtudhatjuk, hogy miben Ítéli el egy ,Katholikus Népszövetség“-i ember a fenti mozgalmakat. Hogy “sötétben szövik terveiket.“ Terveket ellenfellel szemben nem is szokás elárulni. Az egyház talán nem igy tesz ? „Hatalomra törekszik és hogy ezt elérje, nem riad v ssza semmiféle eszköztől“ A jezsuiták még mérget is kevertek 1 Ki is utasították őket annak idején az országokból. (Miért?) Mi jogon ragadták magukhoz az ifjú törökök a hatalmat? Több jogon, mint azok, akik addig tartották. Ami Törökországban jó, azt mind ők hozták. Ha ezelőtt 30 évvel lépnek fel, ma a török seregek a Dunánál állanak meg. Hogy a „népboldogitás“ csak cégére a szabadkőműveseknek? Hogy a népjólétért semmit se tesznek ? Hát ezt nincsen ember, aki elhigyje. Tényeket nem lehet letagadni s a múlt számban közölt adatok tények, miket nem lehet letagadni csak azért, mert nem tudunk róluk. Minden hasonlat sántít, de az oroszlános hasonlatnak nincs is lába. (Mellesleg az oroszlán jelvénynek a kereskedői büszkeségnek, tisztaságnak stb. jel- képezésében lehet szerepe !) Hanem cégérebb- nél-cégérebb cégér nincs a „Keresztény Szociálista“ cégnél. Ez minden, csak nem szociálista. Legfeljebb ellenes. A demokra- ták szeretik is őket. „Lehengerlik, akik nincsenek egy véleményen ? Megtöltik a börtönöket, száműznek stb. ?“ Ezek a panaszok úgy hangzanak, mintha a protestáns üldözések, inkvizíciók idejéből valók volnának. Sőt a legjobb, illetve legrosszabb akarat mellett sem lehetnek olyan szégyenletesek. Franciaországban sikerült a szabadkőműves kormánynak elvennie az egyház birtoEgy eredeti doboz ára 1 K. 3 dobozt utánvét mellett bérmentve 3 K 65 fillérért k Id a „KIGYO“ gyógyszertár Érmiujivfalva.
