Közérdek, 1913. január-június (6. évfolyam, 1-25. szám)

Érmellék, 1913-03-29 / 13. szám

VI. évfolyam. Melléklet a „Közérdekéhez. 13. szám. Érmihályfalva—Székelyhid, 1913 márczius 29. Felelős szerkesztő SIMKÓ ALADÁR. Főmunkatársak: Érmihályfalva : VAJDA RUDOLF. Értarcsa: SZOBOSZLAY SÁNDOR. Bagamér: MOLNÁR ANTAL. Emellek TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik Érmihályfalván és Szé- kelyhidon minden szombaton dél­után, a „Közérdek“ melléklete gyanánt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Gróf Károlyi Gyorgy-tár 20. szám Kéziratok nem adatnak vissza. Nyilttér sora 50 fillér. Érmihályfalva. Az öngyilkosok. Áz idegesek is akkor betegei. Ezek vagy túlzott munkássággal éltek, vagy nem tud­tak megküzdeni az élet apró viharaival és félve, reszketve nyomták meg a Browning j ravaszát anélkül, hogy valójában tudnák, j hogy mit és miért cselekedtek. Ha figyelemmel kisérjük a napilapok hír­rovatát, ha megfigyeljük a rendőri króniká­kat, azt látjuk, hogy az öngyilkosságok száma úgyszólván nap-napután emelkedik. Hol anyagi ügyek, hol a szerelem, hol az élet valamely reménytnyujtó vágyakozásában való csalódás, hol egy szekunda, amit a pro­fesszor a bizonyítványba csúsztatott, hol egy feddő szó az oka az öngyilkosságnak, hol az a kijelentés, hogy nem lehet kereskedő mert nem tud számolni — mint az érmihályfalvai Bodnár Gáspár kereskedőinas esetében — hol pedig az idegesség nyomja az életunt kezébe a fegyvert. És ha ezeket az öngyilkosságokat mé­lyebben megfigyeljük és a körülményeket is figyelembe vesszük, akkor nem tagad­hatjuk, hogy tulajdonképpen a mai korszel­lem az oka ezeknek az eltévelyedéseknek. Az emberek nagy általánossága nem képes az életet komolyan venni. Annyi a tévedt egzisztencia, annyi a reményeiben csalatkozott ember, annyi a nagyravágyó, kevés képességgel rendelkező és mégis nagyotakaró, hogy egyik csalódás a másikat követi, egyik szerencsétlenség a másikat' szüli. Legtöbb az öngyilkosság a fővárosban. És ez könnyen érthető. Könnyen érthető pe­dig elsősorban azért, mert a főváros az a hely, ahol legtöbben összegyűlnek azok tá­borából, akik nagyratörő vágyakkal indulnak az életnek, akik érvényesülni akarnak. Ezek közül azonban igen kevés rendelkezik azzal a nagy szivósággal, amely a munkakedvet még akkor is életben tartja, ha a meghiúsult remények egész skáláján kellett keresztülbo­torkálni és az élet nagy megpróbáltatásait átszenvedni. Csábitja őket az a sok csillogó kávéház, amelynek üres, tartalmatlan levegője a leg­rosszabb hatást gyakorolja az idegekre és ernyésztőleg hat az agyra. Én mindig azt képzelem, hogy a buda­pesti kávéházakban élő irók és művészembe­rek azon a füstfelhőn és fülledtségen keresz­tül látják a világot, amely a kávébázak le­vegőjét megterheli és az agyat is szürkévé teszi. Innen kerül ki az öngyilkosok legna­gyobb része. A második részt a szerelmesek szolgál­tatják. Nem a szerelmükben csalódottak, nem az igazi, nagy érzéseket átélök, hanem azok a sze­relmesek, akik a modern félfogadásnak hódolva, az érzékiséget tartják az egijedüli földi jónak; és akik az érzékiség mámorát magasztalják, di­csőítik. Ezek a koravénült gyerekek és leá­nyok igazán a korszellem halottjai, akik a sirba már fiatalkorukba aggkori gyengeséget visznek. Ezek az élet nyomorultjai, mert mi­előtt éltek volna, már kiéltek lettek és minthogy más örömet, mint az érzékit nem ismertek, kiet­lenné vált előttük a világ és siettek megszaba­dulni az élettől. A huszadik század valóban az öngyilko­sok kora ós amikor ezt látjuk, néha még az is eszünkbe jut, hogy nem lenne-e jobb, vala­mivel kevesebb kultúra és több az egyszerű és nem gyilkoló természetből. A biharmegyei jegyzők közgyűlése. Biharmegye jegyzői április elején köz­gyűlésre jönnek össze Nagyváradon. A köz­gyűlés előretáthatólag igen izgalmas lefolyású lesz, amennyiben fontos köri érdekek is szóba kerülnek. Az elnökség a közgyűlésre az alábbi megbivót bocsátotta ki: „Meghivó. Biharvármegye községi- és körjegyzők egye­sületének Nagyváradon, a vármegyeház nagytermében 1913. évi április hó 11-ik napján délelőtt 9 órakor megtartandó évi rendes közgyűlésére, úgy a választmánynak 1913. évi április hó 10-ik napjának délután 5 órakor a vármegyeház kistermében meg­tartandó választmányi ülésre az egyletünk tagjait tisztelettel meghívjuk. Tárgysorozat: 1. Elnöki jelentés. 2. 1912. évi zárszámadás. 3. 1913. évi költségelő­irányzat. 4. Pénztárnok jelentése a behajt­hatatlan tagdijhátralékok törléséről. 5. Él- nökség jejentése a varmegyei jegyzői nyug­díjalap állásáról. 6. Jelentés Báránd község által kezelt „Vágó-féle síremlék alap“ szá­madásáról. 7. Jelentés Báránd község által kezelt „Vágó-féle szegény iskolás gyerme­kek felsegélyezési alap“ számadásáról. 8. El­nökség jelentése a Kuncze Imre-féle sír­emlékre begyült adományokról. 9. Ugyan­annak jelentése az Országos Jegyzői Árva- ház Segitő-Egyesületbe történt belépésekről, illetve tagok gyűjtéséről. 10. Bariba Ferenc szerepi jegyző indítványa a jegyzőknek a közigazgatási tisztviselőkre nézve megálla­pított fizetési osztályokba leendő sorozása tárgyában. 11. Az Országos Központi Jegyző- Egyesület által egybeállitott magánmunká­lati díjra vonatkozó szabályrendeleti terve­zet ismertetése. 12. Ugyanannak a kamat­teher vallomási ivek kiállítási dijából eredő és a kiállító jegyzőket megillető magán­munkálati dijak kártalanitása tárgyában. 13. A központi Jegyzői-Egylet ügyrendjére vonatkozó, Békés- és Tolnavármegyék egy­letei által beadott indítványok. 14. Az Or­szágos Ügyvéd-Szövetségnek a jegyzői ma­gánmunkálatoknak törvényhozás utján leendő megszüntetése tárgyában az Országos Jegyző- Egylethez beadott átirata. 15. Pest-Pilis-Solt- Kiskunvármegyei Jegyzői-Egyesületnek in­dítványa az Országos Központi Jegyző-Egy­let alapszabályainak a képviseleti rendszer megszüntetése tárgyában. 16. Ungmegyei Jegyzői-Egylet által szerkesztett s az Orszá­gos Központi Jegyzői-Egylet által javaslat- tétel végett beadott családi értesítők kiállí­tása és megújítására vonatkozó „nyilván­tartás“ ismertetése. 17. Scbultbeisz Béla által szerkesztett s 1000 koronás pálya- dijjal kitüntetett „Közigazgatás reformja“ cimü mii ajánlása. 18. Jegyzők és egyéb községi tisztviselők Országos Nyugdijpótló Egyesülete ismertetése. 19. Az Országos Központi Jegyzői Egyesület 1913. évi köz­gyűlésére 3 tagnak megválasztása és ki­küldése. 20. Hollósy Gyula egyesületi fő­jegyzőnek lemondása. 21. Egyéb, a gyűlést megelőzőleg 48 órával egyleti főjegyzőhöz beadandó indítványok. Kelt Bályok, 1913. március 12. Kovács András, elnök. Hollós Gyula, egyl. főjegyző. Repedezik a községháza. Érmihály­falva düledező községházán egy újabb repe­dés támadt, a mely most már összeomlással fenyegeti az ócska, régi rozoga épületet. A tisztviselők, ha terhelt szekér halad el a községháza előtt, ki kell menjenek az iro­dából, attól félve, hogy reájok szakad a tető. Elérkezett már az ideje, hogy egyelőre úgy segítsenek ezeken a tarthatatlan álla­potokon, hogy a hivatalokat költöztessék ki egyelőre egy alkalmas bérbázba és haladék­talanul tegyék meg az intézkedéseket uj községháza építése iránt. Közgyűlés. Az érmihályfalvai Kaszinó- Egyesület f. hó 30 án délután 3 órakor az egyesület helyiségében közgyűlést tart. Ismét a kerékvetök. Még a tél folyamán több alkalommal volt szó lapunkban arról, hogy a Fő-utca szégyenét képező kerékvetők el lesznek távolitva, a melyek amellett, hogy teljesen eldisztelenitik az utcát, veszélyesek a személybiztonságra nézve is, amennyiben az esteli órákban a pokoli sötétségben az utcán járókelők kénytelenek kellemetlen is­meretséget kötni velük. Az elöljáróság akkor kijelentette, hogy a tavasz beálltával meg­teszi az intézkedéseket arra nézve, hogy a kerékvetők élőfákkal cseréltessenek ki, de dacára a tavaszi idő beálltának, még mindig késik az intézkedés a kicserélés iránt. Fel­kérjük a főbíró urat, szíveskedjék a faisko­lából pár csemetét ültettetni a dísztelen ka­rók helyett s ezzel sok és igen jogos panasz fog végleges elintézést nyerni. Chevra Kadischa gyűlése. A múlt héten tartotta évi rendes közgyűlését az ér­mihályfalvai Chevra kadischa szentegylet a Panonnia-szálloda éttermében. A gyűlés el­fogadta az uj alapszabály tervezetet és meg­ejtette a tisztikar választását. Elnökké az egyesület alapitója és a jótékonyság terén bervadhatlan érdemeket szerzett Grósz Her­mann nagykereskedőt, alelnökké Rubinstein Józsefet, aki 25 év óta viseli közbecsülés mellett ezen állását, pénztárossá Rosenblüth Lajost, ellenőrré Rosenfeld Lajost válasz­tották meg. A választmány tagjai lettek: Grünfeld Mór, Grósz Lajos, Majer Mór, Treuhaft Bernát és Freund Rafael. Válasz­tás után Egri Ignácnó kitűnő konyháját di­csérő bankett volt. Tíipíilr írón óo Tqpm nili tóton Mül ■ inin Debrecen, Arany János-u. I.sz. 1 111 III Hull ü 1 dl ad, 11111 üdüli m Jlljfl 1. emelet, Csanak-ház, (Hangariamellett) Hölgyek ügyeimébe ajánljuk tavaszi kalap-újdonságainkat. {

Next

/
Oldalképek
Tartalom