Közérdek, 1913. január-június (6. évfolyam, 1-25. szám)
Érmellék, 1913-03-29 / 13. szám
2-ik oldal. ERMELLÉK 1913. márczius 29. 13-ik szám. A tyuk miatt. A magyarkéczi ref. lelkész kertjébe átrepült az Oláh. Imrénó szomszédasszony lyukja. Mit keresett, mit nem, azt nem lehessen tudni, elég az hozzá, hogy Oláhné minden csábitgatása dacára sem hagyta el a tiszteletes asszony orpington kakasát és nem akart visszatérni a régi fészkére. Oláhné végre is a lelkipásztor nejéhez fordult, hogy engedje, hogy haza vigye a csapodár tojót, de a szomszédasszony megtagadta annak kiadását. A csendőrségre ment erre panaszra Oláhné, akik megjelentek a tiszteletes asszony portáján és kérték a tyuk kiadását. Erre tört ki azután a ribillió. A tiszteletes asszony kijelentette, hogy az Istennek sem engedi, hogy az ő portáján tyúkot keressenek a kakastollasok, sőt haragja a szomszédasszony ellen-fordult, a kit reprodukálhatlan kifejezésekkel illetett. És a rend éber őreit mindez nem ijesztette meg. Elvették a tyúkot, amelyre reá ismert jogos tulajdonosa és tanukkal igazolta a személyazonosságát, és átadták a tojót az elöljáróságnak, hogy őrizze mindaddig, mig a biróság előtt eldől a Balogh Imréné tiszteletes asszony ellen becsületsértés és jogtalan elsajátítás miatt tett feljelentés sorsa. Az ottományi csizmadiák. Ottományban nagyon elszaporodtak a csizmadiamesterek, a kik oklevél és adófizetés nélkül fejelték és talpalgatták a gazdálkodók ki és begörbült csizmáit. Bodor Imre duplaokleveles csizmadiamester végre is megsokalta a talmi iparosok működését és bejelentette Juhász Sándor, Szilágyi Imre és Klein Izrael kollégáit a főszolgabírói hivatalnak a kontárkodásért. A csendőrség megejtette a nyomozást, a melyek során kiderült, hogy az illetők csak saját és ismerőseik részére teljesítenek foldozásokat, a magyar ipar legnagyobb dicsőségére. Tüzek. Ottományban leégett Mészáros József gazdálkodó 40 szekér rozs és buza- szalmája. A tűz abból kerekedett, hogy a szérűn az elhasználatlan maradt szalmát gyújtogatták, amelynek perjéjét a szél a Mészáros kazlára vitte. A takarmány bizto-, sitva nem volt. — Érselenden leégett Dande János földmives cselédháza. A tüzet a kéményből kipattant szikra okozta. Az épület biztosítva volt. Megzavart imádság. Vallásos imába merülve a templomba tartózkodtak a bagaméri baptisták. Imaközben belépett a templomba Szűcs János bagaméri gazdálkodó és a baptista szertartás kigúnyolása mellett az Istent szidalmazta. A megbotránkoztatót sikerült eltávolítani a templomból, aki ellen a szolgabirói hivatalhoz megtették a feljelentést. Elfogott orvvadászok. Csete Pál és Nagy József bagaméri káptalani uradalmi erdőőrök észrevették, hogy az erdőben két ember őzre és nyulra vadászik. Üldözőbe vették és fel is ismerték őket, de elíogniok nem sikerült. Jelentést tettek az esetről a csendőrségnek, a kik a tetteseket ifj. Dobos Zsig- mond és Balázs Ferenc személyében kinyomozták, akik beismerték tettüket. A szolgabirói hivatal előtt fognak felelni úgy az orvvadászatért, mint az engedély nélküli fegyvertartás migtt. -• Álmosdon Dobsa Sándor gyógyszerész érte tetten Csontos Balázs Ferencet orvvadászaton, akit feljelentett az ér- mihályfalvai szolgabirói hivatalhoz. Elvont engedély. Dobozy Kálmán főszolgabíró, mint értesülünk, Fischer cselédközve- titő engedélyét, a lapunkban ismertetett szomorú tényállások constatálása után, végleg bevonta. Üdvözöljük a főszolgabíró urat erélyes eljárásáért, mert ezzel is fényes ta- nuj elét adta, hogy a járás igazi atyja. Bujakóros gyermekek. Nagy János rendőr jelentést tett P. Kovács Sándor főbírónak, hogy biztos tudomása van arról, hogy a községben több orvosi kezelés nélküli fertőző betegségben és bujakórban szenvedő leány és legény van. A jelentés alapján a főbíró megtette az intézkedéseket a vizsgálat megejtése iránt és dr. Andrássy Ernő vármegyei tb. főorvos, dr. Fráter Gáspár községi orvos 4 átlag 15—16 éves leány és három 17 éves fiúnál állapították meg a fertőző kórt és intézkedtek a debreceni kórházba való szállításuk iránt. Tűz. Szombaton délelőtt kigyulladt a Lovass István földbirtokos trágyadombja. A tüzet, amely a szemétdombra hordott tüzes hamuból származott, azonnal eloltották. Táncmulatság engedély nélkül. Szűcs János négy társával 20 filléres belépti dij mellett táncmulatságot rendezett engedély nélkül Bagamérban a falu végén. A csendőrség tudomást vett a dologról s megjelent a helyszínen és betiltotta a mulatságot az egy- begvült fiatal leányok legmélyebb bánatára. Háború Szalacson. Csütörtök örömére nagy verekedést csaptak Cservid Lőrinc, Margittai Gyula, Rácz Gábor, Máj er Antal és Lőrincz György szalacsi legények, aidk a Fazekas-féle korcsmában alaposan agyba- főbe verték Cservid András ottani legényt, anélkül, hogy a szegény ember bármit is vétett volna a társaságnak. A hetyke legényeket, a kik részegséggel védekeznek, a csendőrség feljelentette a járásbírósághoz. Ugyancsak Szalacson Katona Imre egy karóval verte fejbe a Fazekas féle korcsmában1 Herczeg László asztalos legényt, csak úgy passzióból, aki súlyos sebével ott maradt a helyszínen és 21 napig gyógyuló sérülést szenvedett. Katonát az ügyészséghez jelentették fel. A Fazekas-féle korcsmában lépten- nyomon előforduló verekedések kötelességévé teszik az elöljáróságnak, hogy annak bezárása iránt javaslatot tegyenek a szolgabirói hivatal- nah, annál is inkább, meri ismét feljelentés tétetett ellene a záróra be nem tartása miatt és ez volt oka a verekedéseknek. Jelentkezők segély iránt. A tényleges szolgálatra bevonult tartalékosok családja részéről 29-en adták be kérelmüket segély iránt. Tűz. Szerdán délután Érmihályfalván leégett Oláh József volt községi pénztáros Kopasz-utcán levő házastelkón két boglya lednek, melyet dacára a nagy szélnek, sikerült a gyorsan kivonult tűzoltóságnak eloltani. A tűz okának kiderítése iránt megindult a vizsgálat. Fedák Sári, Zsigmondy Anna és Borbély Lili mind a Gaszner-féle „Ibolya eremet“ használják. ■ Jégtiiztosilásolcat előnyös feltételek mellett a )) •i biztosító társulatnál köthet, oo Főügynökség: oo GRÜNFELD ADOLF o ÉRMIHÁLYFALVA. o Székelyhid. Vidéki városok istápolása. Szegény az országban, nagyon szegény mindenki. Szegény a város, a falu, meg a* megye is. A község adózó polgárai az óriási adóterheken kívül súlyos községi pótadók terhe alatt nyögnek. Az emberek igényeivel lépést kíván tartani a város, a falu is. A magyar városok és községek nagyrésze teljesen vagyontalan. Azok a városok, amelyek valamikor szép vagyonnal és nagy jövedelemmel rendelkeztek, ma már csak a pótadó segítségével képesek vegetálni. Az állam már régen Ígéri, hogy segíteni fog az eladósodott városok során; ez a segítség azonban még mindig késik. A kultúra azonban a nagy városokból diadalmasan vonul a falvakba. A petroleum világítást a légszesz, villany, acetilén stb. váltják fel, sáros, régi utcáikat kővel, aszfalttal, sőt faburkolattal pótolják. Az ócska, rozoga középületek helyett modern paloták emelkednek. A községek népnevelési igényei uj iskolák felállítását tették szükségessé. Nagyobb városokban a kórházak létesítése újabb és újabb gondokat okoznak a kevésbbé vagyonos városoknak. Ezekhez a közszükségletekhez természetesen pénz kell. Az állam vajmi ritkán támogatja a vidékieket. Az állami jövedelmeknek a fejlődő Budapestet kell kielégíteni. A vidék mégis lassú léptekkel igyekszik a fejlődés útjára lépni. Ebben a legnagyobb akadálya az általános pénzhiány, a pénzdrágaság. Ha valamely vidéki város utcáit aszfalt- burkolattal akarja ellátni, kénytelen nagyobb összegű kölcsönt felvenni. Természetesen ezeket a kölcsönöket jó kamatra adják a bankok és ezen kölcsönök rendszerint nagyon hosszú lejáratúak. A nagy pénzintézeteink nemcsak a kis vidéki takarékpénztárakat és szövetkezeteket tartják a zsebükben, hanem a vidéki városokat is. Ilyen kölcsönökkel több tekintélyes pénzintézet foglalkozik; az illető pénzintézetek, bár meglehetős versenyt folytatnak egymás ellen, de a községi kölcsönökre nézve titkos kartell áll fenn közöttük. A kormánynak évek óta van tudomása a pénzintézetek ezen egyöntetű eljárásáról, azonban semminemű ingereneiát a bankokra nem gyakorolhat, kénytelen eltűrni a vidéki városok ilyen módon való kihasználását. A városok igényei és a kedvezőtlen vagyoni állapotok szükségessé teszik, hogy a községi kölcsönök végre-valahára valamiként rendeztessenek. A jelenlegi pénzügyi viszonyok kedvezőtlen volta leginkább azokat a vidéki városokat érinti, akik jelenleg egy hosszú lejáratú kölcsön felvételére vannak utalva, mert éveken át fizettetik velük a jelenlegi magas kamatlábat. Megérdemelnék az ilyen vidéki városok, hogy a kormány támogatásával megmeneküljenek attól, hogy a mai kedvezőtlen pénzügyi viszonyok következményei alól mielőbb felszabaduljanak. Ennek pedig az a módja, hogy hosszú lejáratú kölcsönöket a kormánynak a mostani kamatláb mellett engedélyezni nem volna szabad. Főfájást, szaggatást s mindenemii fejbántalmat öt perc alatt biztosan megszüntet a Egy eredeti doboz ára 1 K. 3 dobozt utánvét mellett bérmentve 3 K 65 fillérért küld: a „KIGYO“ gyógyszertár Érmibüiifalira,
