Közérdek, 1913. január-június (6. évfolyam, 1-25. szám)

1913-03-15 / 11. szám

2-ik oldal.

KÖZÉRDEK

1913. márczius 15. 11-ik szám.

\ Ruhát fest és I vegyileg tisztit

Haufíel Sámuel

villany- és gőzerőre berendezett intézetében

= Nagykraly, Kölcsei-ut I. =

a római kath. templom mellett.

Alapittatott 1902. Telep: Petöfi-ut 59.

hazában, rázzuk meg, mert a bilincször- ! gés imádság, mely sírva, könyörögve száll a Egek urához.

A márciusi szellő indítsa meg ereinkben dagadó keringését a vérnek, hogy az uj életre támadásnak ellenállhatatlan ereje pattintsa le a lekötő, sorvasztó békjókat.

Tagjainkon újra bilincsek szorulnak, más és uj bilincsek, melyek megakasztják az éltető nedvek áramlását és idővel elsorvasztják a tagokat.

Egyenlőség helyett jogtalanság, szabadság helyett erőszak és elnyomás uralma, testvériség helyett vagyoni és erkölcsi javak igazságtalan elosztása, társadalmi osztályok egymás elleni harca tartja lenyűgözve az ország erőit.

Föl kell szabadítani az erőket, hadd végezhessék azok rendeltetésöket. Jusson el a földnek minden java minden élőhöz, a közös hazának java mindenkié legyen, szegénynek is adjon tüzelőt az erdő, a népnek is teremjen kenyeret a róna, hogy ne tegye ez a haza fiainak százezreit hontalanná, idegen világok bujdosó szolgájává.

Értsük meg végre, hogy a negyvennyolcas idők jobbágyfelszabaditó, iparfejlesztő, kereskedelem teremtő munkája mellékkörülmények utján változott hőstetteket termő, ország ország elleni sza- j badságharccá. Rabságban sínylődő nép is tűri a jármot, ha csak adója kell, de i szellemi és anyagi erői szabadon folyhat- j hatnak. De nincsen ott béke, hol elnyomott jogtalanok és kiváltságosak állanak egymással szemben. Hol nincsen egyenlőség, ott szabadság sincsen !

Értsük meg végre, hogy a 48-as nagy időket nem valami örök időkig bámulandó hatalmas szinjátékképen harcolták meg nagyapáink, hanem követendő például.

Jövel, vezess bennünket dicsösséges

útmutató, 1848-ik évi március!

*

* *

Nagykároly város hazafias közönsége különféle helyen ünnepli e nap emlékét. Az egyes ünnepségeket műsorával itt közöljük.

Istentiszteletek.

Március 15-dikén, háladó Isteni tisztelet lesz, a Kegyesrendiek templomában és a ref. templomban.

A rom. kath. templomban délelőtt 9 órakor ünnepi zenés szent mise lesz, melyen a főgimnázium ének- és zenekara Langer F-dur miséjét adja elő Branecgky József tanár vezetése mellett.

A református templomban az ünnepi prédikációt délelőtt 10 órakor Kürthy Károly ref. s lelkész valláslanár tartja.

A város ünnepélye.

Nagykároly város hazfias közönsége méltóképen fogja kivenni részét a márciusi eszmék kegyeletes megünnepléséből.

Az ünnepély március hó 15-én délután 4 órakor fog megtartatni a Kossuth-szobor előtt, esetleg kedvezőtlen idő esetén a városháza nagytermében. Az ünnepély műsorán szerepel 1 a nagykárolyi dalárda, ünnepi beszédet tart s a város koszorúját elhelyezi Rédei Károly ev. lelkész, hazafias szavalatot tart Jenser Béla és Sallay Lajos. Az ünnepélyt a városi dalárda éneke zárja be.

Este ünnepi lakoma lesz a Polgári Kaszinó helyiségeiben. Vacsora közben a Kossuth-ser- leggel az ünnepi beszédet tartja Mitrovitch Elek lelkész.

A részletes programmal különben a falragaszok is szolgálnak.

A protestáns körben.

A nagykárolyi „Protestáns Társaskör“ f. hó 15-én délután 6 órai kezdettel hazafias ünnepélyt rendez a következő műsorral. 1. Himnusz. 2. Emlékbeszéd tartja,Papp József gencsi ref. lelkész. 3. 1848. március lo-ike Tábori Róbert. Személyek : Tanár : Hadady Sándor. Diákok : Jenő: Turóczy Kálmán. Imre: Sikolya Ferenc. Béla : Fogarasy György. Dezső : Balázsy Béla. Árpád : Papp Zoltán. Stropke Janó pedellos : Tóth Elek. Piroska leánya: Poroszlay Ilonka.

4. Ének. 5. Felolvasás tartja: Sarkady Sándor polg. isk. tanár. 6. Hazaáruló. Alkalmi színjáték 1. felvonásban irta: Erdélyi Zoltán. Személyek : id. Kemény Gábor földbirtokos : Huszti Sándor, ifj. Kemény Gábor: Luczai Béla. Feri,

Böjti idényre halak:

Szardínia Orosz hal Tőkehal

Kelettengeri héring Göngyölt héring Fiilé hering Lazac

Halikra (Caviár)

Böjti idényre sajtok:

Ementháli

Trapista

Rocfort

Imperial és különféle csemege sajtok gróf Andrássy és teschéni teavaj.

SCHNELL IMRE

FŰSZER ÉS CSEMEGE ÜZLETÉBEN

NAGYKÁROLY.

Legszebb húsvéti tojások Főzelékek:

Friss Carfiol, különféle Conssrvek u. m.: borsó, bab, kukorica, Spárga g:mba stb. —

...—

Ku

gler, bonbon és sütemény znz= nagy raktára,____

Lo

bogott a zászló, egész ország lázba,

Nem lesz a magyar nép soha leigázva !

Ne mondta azt senki, csodák nem történnek, Seregeket gyöknek, gyermekek és vének.

Szabadság hajnala, március Idusa!

Nagy eszmékért vívott győzedelmes tusa.

Dicső emléktcket, hogyha felidézem,

Sűrű kénybe lábad a szemem egészen.

Ámde nem a bútól, az örömtől van az,

Akkor nyílt ki nekünk az igazi tavasz;

Akkor lett minekünk ez a nap oly drága,

Akkor nyílott ki a szabadság virága.

Magyarok, honfiak! A példa előttünk.

Fényes az az ösvény, melyen eddig jöttünk Szép magyar hazánknak minden talpalatja Régi vitézségünk hirdeti, mutatja.

Magyarok, polgárok!. Álljunk ki a síkra, Gyűljön ki szivünkben az az ősi szikra.

Legyen ez a nap ma kegyeletünk tükre, Legyünk méltók, vérrel szerzett hírnevünkre!

Március tizenöt ! Szabadság nagy napja! Fényét dicső hazánk, ma tetőled kapja. Magyarok, polgárok! Fel hát a zászlóval! Esküdjünk mindnyájan, hogy a kürt ha szólal Esküdjünk meg arra, szentül megfogadjuk Szabadság zászlóját soha el nem hagyjuk.

Hogy a mikor kell, bár mindnyájan elveszünk, Szabadság, vagy halál, mindnyájan ott leszünk !

Az apai szó.

Irta : Fodor Miczi.

Déry Annuskából, a miniszteri számtiszt j leányából Annabell lett. Annabell a színpad csillaga, e tizedik múzsa. S bár a számtiszt majd összeroskadt a súlyos anyagi gondok terhe alatt, mégis aggódva tekintett, a szerinte elzüllött leány felé, hogy leánya nekivágott a nagy, az ismeretlen világnak, An- nabellt bőven kárpótolta az apai könnyekért a jövő reménysége.

*

A nézőtér az első helytől az utolsóig szi- nültig megtelt. A szinházat halk, de egyre növekvő moraj tölti be, mely mindenkor bevezetője az est szenzációjának.

Végre felsiklik a függöny, tapsarkán zug a házon keresztül, leomló ponmás ruhában megjelenik a közönség előtt Annabell. Dalra csendül az ajka s a dalra szinte megigózi az egész nézőteret. De még dalánál is szebben beszél az a gyönyörűen ragyogó szempár, mely merészen néz farkásszemet a nagy közönséggel, ragyogó aranyszőke haja, gyönyörű idomai, melynek lázba hozzák a férfiakat.

A közönség tapsol, tombol, éljenez szerzőt primadonát egyaránt. De Annabell igen jól tudja, hogy mindez az ujjongás s tapsorkán egyedül neki s csakis neki szólanak.

— Újra 1 Újra! — zug fel a tomboló lelkesedés, újból félre húzódik a függöny, szóval Annabell végigélvezi mindazt, amit páratlan sikernek szoktak minősiteni.

Előadás után Annabell fáradtan dől visz- sza kocsijába, de szivében vadul lüktet a vér. Elérte célját, ünnepelt primadonna lett. *

Egy ilyen siker után történt. Annát merengéséből halk kopogtatás riasztotta fel. Báró Sarkady Béla, ieghivebb s legkitartóbb udvarlója lépett be az ajtón, csüggedten és szomorúan.

Még abból az időből ismerte Annabellt, amikor az még csak csupán Anna volt. ó is azok közzé tartozott, akik erősen ellenezték, hogy Anna szinipályára lépjen, de már akkor is annyira szerette a leányt, hogy nem állt boldogulása útjába, sőt kiképeztette abban a reményben, hogy majd ha megismeri mennyi szúrós tövis rejtőzik a színi pálya mögött, majd elhagyja ő is, mint oly sokan, akik annyi ambitióval léptek a rögös pályára.

De csalódott.

Sarkady báró nagyon féltékeny volt Annabell sikereire, mert attól tartott, hogy sikereket sáskarajként követő udvarlók ostromának Anna majd nem tud ellentállani s elbukik, mint oly sokan pályatársnői közül.

A báró arcáról leritt, hogy komoly mondani valója lehet. Csakhamar elő is adta jövetelének célját.

— Anna, még mindig nem unta meg azt a léha világot? — szólt remegő hangon. Annyira elbákult a lelkesedéstől s a töméntelen tapstól, hogy nem látja, nem veszi észre, hogy azok nem magának szólnak, hanem annak az idegen ruhában ágáló, kifes-