Közérdek, 1912. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)

1912-10-19 / 42. szám

Zu Nagykároly, 1912. október 19. 42-ik szám. V. évfolyam. KÖZÉRDEK É^MELLÉK KERESKEDELEM, IPAR ÉS TT7EZŐG AZDAS A G ÉRDEKEIT SZOLGALÓ TÁRSADALMI HETILAP Megjelenik minden szombaton reggel. Nyilttér sora 50 fillér. — Kéziratot nem adunk vissza. Előfizetési és hirdetési dijak felvételére csak felelős szerkesztő jogosult— Szerkesztőség és kiadóhivatal Gróf Károlyi György-tér 36. Telefon 95. Feiges sz'erkesz'ö: SIMKÓ ALADÁR. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva egy évre 7‘— kor. félévre 3-50 kor. Vidékre postán küldve egy évre 8'— kor. félévre 4.— kor Egyes szám ára 20 fillér. Szibériában élünk. Nagykároly, 19l2. október 15. „Kedden délelőtt, derék becsületes polgárok, iparosok, vasúti alkalmazottak­ból álló küldöttség kereste fel Jlosvay Aladárt, vármegyénk szeretett alispánját. A küldöttség tagjai rendkívül fel vol­tak háborodva, látszott rajtuk, hogy súlyos sérelem érhette őket, sőt egyikük Czipa Károly helybeli cipészmester sze­méből a könny szivárgott, a szégyen, a megaláztatás keserű könnye. Alispánunk a tőle megszokott nyájas­sággal fogadta a küldöttséget s felhívta őket, hogy adják elő panaszukat. Elfojtott keserűséggel mondották el a következőket: ^Folyó hó 14-én este 6 órakor ren­dőrrel hivattak fel bennünket a városhá­zára s ott kijelentették előttünk, hogy közmunkaválságukat, amellyel hátralékban vagyunk, természetben leszünk kötele­sek leszolgálni. Tudomásul vettük a határozatot és távozni akartunk a városházáról. Legnagyobb meglepetésünkre Botos Lajos megyei utmester kijelentette nekünk, hogy levagyunk tartóztatva s az éjjelt a rendőrség fogházába vagyunk kötelesek tölteni. Azt hittük, hogy az utmester ur tré­fál, vagy gúnyt üz belőlünk, hiszen elmúlt a Bach korszak, amidőn adóért elzárták az embereket, de a rendőrök állítólag Demidor Ignác parancsára körül­fogtak bennünket és mind a húszunkat bezártak, a csirkefogók, a tolvajok és betörök tanyájára : a városi fogházba. Egész éjjel étien, szóraján zárvatar- tottak bennünket, nem engedték azt sem, hogy pénzünkért ételt hozassunk magunknak, sőt egyikünW, aki rosszul érezte magát és orvost kert, durván leszidták. Úgy bántak velünk, mint gonosztevőkkel, közönséges csirkefogókkal, a város fizetett szolgái, a rendőrök. Reggel 9 órakor azután annélkül, hogy elzáratásunk okáról felvilágosítottak volna, elbocsátottak bennünket a börtön­ből, ahonnan egyenesen idejöttünk Nagy­ságos alispán úrhoz, arra kérve, hogy szolgáltasson nekünk elégtételt meghurcol­tatásunkért és csavargó módjára, a bör­tönben eltöltött keserves órákért .“ Alispánunk rendkívül figyelemmel hallgatta meg a küldöttséget. Jóságos arcán egy ideig a kételkedés látszott, de midőn a küldöttség tagjai megerősítették vezetőjük panaszát, hirte­len haragossá váltak a szeretetet sugárzó vonások s látszott az, hogy irgalmat nem ismerő biró lesz a polgárság leg­szentebb joga, a személyes szabadság megsértésének. Bevezette a küldöttséget Luby László vármegyei jegyzőhöz, jegyzőkönyvbe vétette panaszukat íz elrendelte a vizs­gálat sürgős megejtését. Egyelőre nem kutatjuk azt, hogy mely alapon vagy kinek ostobaságából történhetett az, hogy városunk húsz a e H szi divatyjdonsánok Irlubletzky Kálmán «a———«———^———— Sgj SII ■■■—————— emam és mindenféle díszekben óriási választékkal szolgál divatáruháza Nagykároly, Deák-tér 18. sz. TÁRCZA. EGY KERTBEN . . . Egy kertben jártam, nem volt virág benne, Ami volt, a gaz azt is mind belepte. Ahogy széjjelnézek, valami fényt látok, Egy bokortól rejtve pár fehér virágot. Fehér liliomot a burjánok között! Hogy ily nagyra nőttél, kérdem : ki öntözött ? Hogyan maradtál meg ily tisztán, fehéren? De a virág hallgat, mindhiába kérdem. Mint e burjános kert, épp olyan a világ. Alig akad benne egy pár fehér virág. KÉRDÉSÉR. Tudod, mi az élet ? Egy hosszú színdarab, melyben a jó Isten A szerepkiosztó, és ha nem tudsz mitsem, Akkor — akkor véged. Tudod, mi a halál ? Az élet testvére, kik karöltve járnak S jaj neked, ha jöttét nem vészed észre S készületlen talál! A szerelem végre ? Játék a férfinak. Az asszonynak vigasz. A lánynak szentsége. Dániel Kató. Kudarc. Irta : Thuróczy Tibor. Egy éve már, hogy az ösmert és felka­pott iró a szépséges Clarisse asszony állandó udvariólává szegődött. Egy év 1 Rémségesen nagy idő az ő csél-esap természete mellett. Egy év és még mindig ott tartott, ahol kezdte. Ezerszer meg akart már az asszony mellől szökni, de hiába volt minden jó szándéka, nem birt bűvköréből szabadulni. Mód nélkül izgatta, bogy ez az egyetlen asszony, miért állja oly konokul az ostromot. Nem szokta azt meg. A kör melyben mozgott, elkényez­tette. A férfiak féltek maró tollától, s igy hi- zelegtek neki, az asszonyok meg készsége­sen szolgáltatták a novella the mát. S most mindez megváltozott. A pillanatok gyors győ­zője komolyan fogott az ostromhoz és Clarisse üj! DOTH ADOLF posztó, g\'^ ;uszövet és szabó kellé- —= kék gyári raktára =■■■■■• Nagykároly, Cservenyák-ház. Van szerencsém a nagyérdemű közönség szives tudomására adni, hogy Nagykárolyban, a Cservenyák-házban (Varga Imre .......1........ ur szomszádságában) 11 po sztó- és gyapjuszövet-üzlelet nyitottam. Raktáron tartok a mai kor igényeinek meg­felelően a legnjabb divatujngol és hazai gyártmányú szöveteket és az összes hozzátartozó kellékeket. = Nagy választék Kosztüm-kelmékben. Egy tanuló felvétetik. 9 Egy tanuló felvétetik. üj!

Next

/
Oldalképek
Tartalom