Közérdek, 1912. július-december (5. évfolyam, 27-52. szám)
1912-10-19 / 42. szám
2. oldal. KÖZÉRDEK október 19. 42-ik szám. §§J IliSlillillllilliiiliBilliliiiliiiiiii ® , 1 ÜT ISKOLAI IDÉNY BEÁLLTÁVAL g g & IGEN OLCSÓN LEHET BESZEREZNI ISKOLAI KÖTÉNYEKET, LÜSZTER, CLOTT, @ © m ® CARTON SZÖVETEKBŐL GYEREKEK ÉS LEÁNYOK RÉSZÉRE. ÚGYSZINTÉN HARIS- ® 31 M » g NYÁKAT, ZSEBKENDŐKET, RUHA- ÉS HAJ- ni TI f I l/ípnI VXlÁl 8 ® KEFÉKET, FÉSŰKET LESZÁLLÍTOTT ÁRBAN BLAU KAKUL/NAL & g NAGYKÁROLYBAN, KERESK. ÉS IPARBANK PALOTA (ZÁRDÁVAL SZEBBEN), g fg m m becsületes polgára közadó tartozás miatt, minden jogalap nélkül, csavargó módjára egy éjszakát töltött el a rendőrségi fogházban. Ezúttal csak a személyes szabadság durva megsértése az, a miért felemeljük tiltakozó szavunkat s azzal a kéréssel fordulunk Ilosvay Aladár, megyénk szeretett alispánjához, hogy adjon fényes elégtételt a megsértett polgárságnak, mert a rendőrség lépten-nyomon tapasztalható visszaélései miatt, azt kell gondoljuk, hogy nem az alkotmányos Magyarorszdban, de kancsukák földjén, Szibériában élünk. Tlagykárolyi Közgazdasági Bank Részvénytársaság gyara ajánl legelőnyösebb feltételek mellett: elsőrendű és finomított nyers szeszt, pálinkát és gyümölcs- pálinkákat nagy és kis meny- ■ nyiségben. ■— Szabad raktár a vasúti állomás mellett a Nagykároly—börvelyi törvh. ut mentén. Nagykárolyi Közgazdasági Bank Részvénytársaság Áruosztálya. A zsidó autonómia ügyét tárgyaló múltkori cikkemben nem terjeszkedtem ki két oly argumentumra, amin neolog atyámfiai, mint valami tüzes vesszőparipán nagy előszeretettel szeretnek nyargalászni. „Ha orthodoxia és neologia — ez egyik érvük — egymásnak békejobbot nyújtana, a valláson — a különböző elemek összekerüléséből származó zsurlódás csorbát—nem ütne. Mert hiszen hány virágzó orthodox hitközség van, melynek tagjai, sőt vezetői között konzervatívnak éppen nem mondható egyének foglalnak helyet“. De ha az orthodox vallás mentsvárát, a külön szervezetet feladni semmi szin alatt hajlandó nem volna, van neolon uraiméknak egy más eszméjük is: „Maradjanak meg továbbra is a mai keretek és csak az államhatalommal szemben alkossunk egy egységes zsidóságot.“ E két érv felületesen vizsgálva oly jónak, oly elfogadhatónak látszik, hogy még a legkonzervativabb körökben is sokakat sike- j rült előbbi meggyőződésükben megtántoritani. I Azért jelen cikkünkben e két érvvel akarunk mi is foglalkozni. A orthodox zsidóság, bár testtel lélekkel csüng vallásán, hitbeli meggyőződését senkire ráoktrojálni nem iparkodik, Éljen mindenki saját meggyőződése szerint. De azt komolyan veszi és nagy féltékenységgel ügyel reá, hogy a hitközség szellemi vezetése oly egyének kezébe ne kerüljön, kik a mai világrend alapját: a bibliát kritizálják, a kinyilatkozást képletnek tartják és az egész Tant a mesék országába utasítják. Mert: mi a célja minden vallásnak ? Nemde, hogy az emberi szivre hasson. Az j elbizakodottat mérsékletre, az élet hajótöröttjét pedig kitartásra buzdítsa. Egyesülés esetén számtalan volna azoknak a hitközségeknek a száma (Pozsony, Ungvár stb.), hol a haladó párt jutna túlsúlyba. Ilyen hitközségekben kié a hatalom, azé a jog igazsága révén u. n. „modern“ rabbi kezében volna a község hitéletének a vezetése letéve s vájjon teljesitheti-e egy ilyen pap kötelességét, beszélhet-e hívei lelkére, mikor mindenki tudja róla, hogy háromszoros hazugságot mond, mikor avval áll fel a szószékre, hogy Isten igéit hirdesse. Mert hiszen Istent tagadja, aki nem létezik, annak igéi se lehetnek, ergo azokat hirdetni se tudja. Ha tehát vannak is közöttük nem orthodox egyének, azok saját portájukra vannak izolálva, de a község hitéletének, mint maga a ragyogó nap, olyan tündöklőnek kell lenni. Arról a hires eszméről, hogy a zsidóság továbbra is két pártot alkosson, de azért mégis egy legyen, csak azt kívánom megjegyezni, hogy maga Szabolcsi Miksa, ki ennek az eszmének atyamestere, pályázatot irt ki arra, magyarázná meg neki valaki, hogy tulajdonkép ő mit is akar. De fogadjuk el lehetőnek a lehetetlent. Ha Zichy János gr. vagy valamely más kulturminiszter [ őszinte jóakarata megindítja az orthodoxiát és valami egységhez beleegyezését adja, vájjon meddig tarthatná e tákolmány magát ? Mihelyt tisztul a politikai láthatár, amit adjon Isten, hogy mennél hamarább bekövetkezzék ! Több szociális törvény vár az országgyűlés elintézésére. Többek között a vasárnapi munkaszünet. Evvel kapcsolatban kötelessége lesz a hithü zsidóságnak az államhatalomnál eziránt lépéseket tenni, 1 Ruhát fest es 1 f I O f I = Nagykároly, Kölcsei-ut 1. = JQIITQI VQmilOl a r^mai katil- templom mellett. I vegyileg tisztit f lUUlUI UlillllflUI Alapittatott 1902. Telep: Petöfi-ut 59. villany- és gőzerőre berendezett intézetében különleges természetét tanulmányozva, hamarosan rájött, hogy csak nagy, mély érzelmek felébresztése után érhet célt. Tudta, hogy férjét nem szereti, de hogy ragaszkodik, a múlt közös emlékeinél fogva, hozzá. Tudta, hogy okos, józan, hideg tenperamentumú, ki ösmeri a salon farkasok természetrajzát, s ami a legnagyobb baj, ösmeri őt. Ösmeri és tudja, hogy az érzést nem érzi, csak mimeli, hogy a nővel szemben csak célja van. S igy történt, hogy minden kísérlete kárba veszett. Hiába fejtegette Clarisse előtt kedvenc theo- riáját, hogy miuden nő behódol, ha szerelmes, ha meg van a hangulat és az alkalom. Az asszony hallgatta a modern erkölcsi tanokat. Hizelgett hiúságának a kitartó hódo- lás és szive legmélyén titkolt, nagy szenvedéllyel szerette. Szerette, de nem hitt a férfiban s az a kétkedés mindennél jobban megóvta. Most is, mint oly sok délutánon át együtt ültek Clarisse asszony kis, barátságos salon- jában. A szobára ránehezedett a téli délután kora sötétje. A kályha csillámpalás ajtaján át a lobogó láng tétova fénysávot vont a szobába. Ez a fénysáv választotta őket egymástól el. A nő beletemetkezett a puha zsöly- lyébe, formás lábát maga alá húzta; a lágy selyem kimonó, szabadon hagyta nyakát és karjait, melynek fehérségén megsápadt a tűz fénye ; a férfi belenézett a tüzbe s lassan szivta opiumos eigarettjót. Már rég hallgattak s ültek igy ebben a nagy némaságban, mely soksor többet mond, mint a legforróbb szerelmi vallomás. Nem vették észre, hogy reájuk sötétedett vagy nem akarták észrevenni. hogy mily észrevétlenül lopta be magát ez a szerelemre hivó. csalóka hangulat. Csak ültek hallgatva, de tudták egymás gondolatát. A férfi érezte, hogy az asszony tulajdonkép már rég az övé, hogy róla álmodik, köréje fonja a szerelmes nők glóriáját, mellyel szerelmük tárgyát, a férfit felruházva az antik hősök erényeivel, övezik. Tudta, hogy az övé s csak a döntő momentum alkalmas pillanatát leste, de t .a azt is, hogy az asszony habozását a kétkedés, a bizalmatlanság okozza. Most sötét volt az arc, nem árulhatott el semmit, a férfi a kipróbált nagy nőbarát, ki tudta a nők gyengéjét, hogy a nőt hanggal, beszéddel kell meghódítani, minden óvatosságáról mérlegelve a helyzetet beszélni kezdett. Clarisse szerette, meg volt az alkalom és érezte, hogy ez a csendes, meleg, buja hangulat teleitatta lelkét forró szerelmi sóvárgással. Nem volt oka tovább habozni. — Clarisse ! A lágy csengésű baritonra megrebbent fá- zékonyan a nő, a férfi pedig beszélt, halkan, minden dissonans hangot kerülve, de mind jobban áthatva egy benső melegtől. Az érzés megkapta őt is, közvetlen lett s e pillanatban nem volt többé a számitó, a ravasz taktikákat kijátszó szívtelen nőhóditó, hanem egy szerelmes férfi, ki kér, ki könyörög, ki sir, s ki ha kell brutális, nyers párját kereső hímmé lesz. — Clarisse, mire vár ? Mit akar í Hát nem látja megsorvasztó, kétségbeesett vergődésemet ? Hát nem látja, hogy nincs éjjelem, nincs nappalom s mint egy beteg miati- kus futok az emberek általános n< etése, gúnykacaja között maga után ? Lesem pillantását, esdve könyörgöm egy jó szavát. BolNagykároly, Könyök-utca II. Készítek (a gyökér eltávolítása nélkül is): természetűd fogpótlásokat aranyban és (vulkánit kautschukban; szájpadlásnélküli fogpótlások u. m.: aranyhidak, koronák, csapfogak a legmüvésziesebb kivitelben. László Jyö fogteohnikua.
