Közérdek, 1912. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
Érmellék, 1912-04-13 / 15. szám
14. évfolyam. Melléklet a „Közérdek éhez. 15. szám. Ermihályfalva—Székelyhid, 1912. ápriiis 13. Felelős szerkesztő: SIMKÓ ALADÁR. Főmunkatársak: Ermihályfalva : KALMÁR JENŐ. Ertarcsa : SZ030SZLAY SÁNDOR. Székelyhid: LACKOVICH LÁSZLÓ. Bagamér: MOLNÁR ANTAL. Megjelenik Érmihályfalván és Szó- kelyhidon minden szombaton délután, a „Közérdek“ melléklete gyanánt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Gróf Károlyi György-tér 36. szám Kéziratok nem adatnak vissza. TÁRSADALMI HETILAP. Nyilttér sora 50 fillér. Érmihályfalva. Gazdák figyelmét felhívjuk a „Duna“ biztosítótársaság rendkívüli előnyös jég- biztositási feltételeire és jutányos díjtételeire. Társulatunk azonnal és a legmesz- szebb menő előzékenység mellett teljesiti. a kártételek megállapítását, amelynek számtalan elismerő levél tanúskodik. Mindennemű felvilágosítást azonnal és készséggel ád a ,,Duna“ biztosítótársaság nagyváradi föügynöksége; valamint érmi- hályfaivai képviselőnk : Grünfeld Béla. A tagosításról. (S) Sok község s igy Érmihályfalva nagyközség gazdálkodási viszonyainak is kiszámíthatatlan hátránya az, hogy egy-egy gazda birtokai a határ különböző részeiben vannak elszórva. Az egyik félhold a határ felső részében, a másik negyedhold pedig a határtárnak egy óra járásnyira lévő alsó részében fekszik. Ha a gazdának 12 darab ingatlana van, akkor ez 12 dűlőben terem. Az ilyen birtokállapotok a gazdálkodásnak rendkívül nagy hátrányára válnak. A gazda jóformán mást sem tesz, mint egyik földjétől a másikig sétál. Nemcsak a saját ideje, hanem igavonó állatainak munkaereje is kárbavész. Ekéjét, boronáját minduntalan máshová kell hurcolnia. Az apró parcellákon nem alkalmazhatjuk sikerrel a modern mező- gazdasági gépeket. Ha hirtelen zápor, eső kerekedik, akkor a gazda a messzefekvő földjein nem takaríthatja be gyorsan a termést, igy azután az kárbavész. A sokfelé fekvő birtokok mellett sok ut vezet. A birtokok szélét letapossák, a termést jobban meglophatják. A gazda ritkábban járhatja be a földjeit s igy nem érvényesülhet az a régi jó közmondás, hogy a gazda szeme hizlalja a vetést. Ezeket az áldatlan viszonyokat minden községben megszüntethetnék a tagosítással. Tagosításnak azt a hatósági eljárást nevezzük, amellyel az elszórva lévő birtokok helyett, lehetőleg egy helyen, egy tagban adnak ki ugyanolyan értékű birtokot. Az ilyen tagositott birtokon a gazda sokkal könnyebben munkál- kodhatik, azon sokkal több termést ér el. Csodálatos dolog, hogy a tagosítás Magyar- országon mégsem tud népszerűségre vergődni. A tagosítás iránt való ellenszenv okát is népünk konzervatív természetében kell keresni. Ezenkívül abban, hogy népünknek nincsenek buzgó apostolai, akik az 1908-ban hozott uj tagosítást törvényt tanulmányoznák s annak áldásait a nép előtt feltárnák. A tagosítás ellen pedig jogosan hozták fel azt, hogy az eljárás évekig eltartott, abból egy-egy ügyvéd tízezreket keresett és hogy sok megvesztegetett mérnök kedvezése némely gazdának kárt okozott. Most már az uj tago- sitási törvény szerint a tagositási eljárást bármely írni tudó földműves ember néhány soros kérvénnyel maga is kérheti. A földművelésügyi miniszter egy páratlan bizottságban megvizsgáltatja előbb, hogy a községben basznos-e a tagosítás. így tehát egyeseknek kedvező, igazságtalan tagosításról szó sem lehet. A tagositási költségeket a kincstár előlegezi. E költségeket nyolc év alatt kell visszafizetni, mindenkinek a birtokmennyisége arányában. így tehát a népre súlyos nehezedő teherről sem lehet szó. A költségeknek 10=15 °/0 -át a kincstár fizeti. Most csak vizsgázott, tehát megbízható mérnök tagosithat. Ennek munkáját az állami mérnökök ellenőrzik és ezek is hitelesítik. így tehát a mérnök senkit sem részesíthet jogtalan előnyökben. Ott, ahol eddig a legelőket oktalanul fölosztották s ahol most a legelő hiánya miatt állatot nem tarthatnak, ott közlegelöt is hasítanak ki. A közlegelőbe valamennyi birtoknak leg föleb 5°l0-át hasítják ki. Egyhangú megállapodásra azonban az érdekeltség nagyobb közlegelöt is teremthet. A tagosítást még azért is ellenszenvvel fogadják, mert a gazdák egyik-másik darab föld iránt előszeretettel vannak s félnek attól, hogy a jobb föld helyett silányabbat kapnak. A valóságban úgy áll a dolog, hogy a mérnöknek egyforma földeket kell kiadni s ha már lehetetlenség egyforma jó földeket kiosztani, akkor az egyik darab jó föld helyett kétszer, háromszor akkora más földet kaphat a gazda. így tehát ném károsodhat, sőt előny érheti. Ha a miniszter a tagosítást célszerűnek mondja ki, úgy a törvényszék a tagosítást csak akkor rendeli el, ha a,tagositást kívánók birtoka, holdszám szerint, a tagositandó terület egy negyedrészét kiteszi. Az állam, a törvényhatóság, a község, az egyházak és a kiskorúak birtokát a tagositók birtokához számítják. Azok tehát, akik a néppel éritkeznek: a jegyzők, a tanítók, a papok, a telekkönyvvezetők iparkodjanak a község népét a tagosítás előnyeiről meggyőzni s őket a tagosítás megkérésére rábírni. Most jelent meg a földmüvelósügyek miniszterének kiadásában a tagosításról szóló derék kis müvecske, amely népszerű modorban igen vonzóan ismerteti a tagosítás előnyeit, az eljárás megindításának, folytatásának egyszerű módozatait. Kívánatos volna, ha ezt a könyvecskét a falu értelmes emberei egy egyszerű levelezőlapon megkérnék a minisztertől, aki azt ingyen, szívesen megküldi. Fegyver a gyermek kezében! Meglőtt szomszédasszony. Vigyázatlan kerülő. Rémes szerencsétlenség történt Penószleken folyó hó 1-ón, melynek áldozata most súlyos sebével, a nagykárolyi kórházban vivődik a halállal. Derzsi Jánosnénak, penészleki gazdálkodó feleségének valami beszélni valója akadt szomszédjával, Papp Györgynével. Átszaladt hozzá, ahol Kuprák Mihály kerülővel találkozott, a ki szintén az élet mostohasá- gáról akart beszélni Pappnéval. A kerülő töltött fegyverét az ajtó sarkába támasztotta és élénk beszélgetésbe merült a két asszonynyal. Ekközben a háziasszony 8 éves fia, a kerülő fegyverével játszani kezdett, majd azt felemelve Derzsinére tartva: „Vigyázzon néni mert moglövöm“ megrántotta a fegyver ravaszát. A fegyver, melynek kakasát a fiúcska valószinü játékközben felhúzhatta, elsült és a szerencsétlen asszony, akit az egész töltés lágyékán és karján ért, vérbe borulva terült el a földön. Azonnal orvosért küldtek, aki a súlyosan sérült asszonyt bekötözte, majd beszállitatta a nagykárolyi kórházba, ahol súlyos sérülésével megoperálták. A csendőrség a baleset ügyében szigorú vizsgálatot indított. Személyi hir. Jakab Mór és családja a húsvéti ünnepeket sógoránál Köpeczi Bócz József fővárosi nyugalmazott rendőrfőkapitánynál töltötte és f. hó 9-én érkezett haza. Gyula napja. Tegnap délelőtt az ismerősök és jóbarátok közül igen, sokan keresték fel Makutcz Gyula M. Á. V. ellenőr, állomásfőnököt jókivánalmaik tolmácsolása végett. Csütörtökön este az ünnepelt házánál vacsora volt, amelyen résztvett a város intelligenciája, ahol nem egy felköszöntőben ünnepelték a kedves háziasszonyt és a vendégszerető szives házigazdát. Esküvő. Csiky József ujfehértói vendéglős: ma délután tartja esküvőjét Özv. Csákány Jánosnóval Érmihályfalván. > , Áthelyezés. A „Schweitzer gépgyár r. t. Ács Károlyt az érmihályfalvai fiók üzletvezetőjét“ Székesfehérvárra helyezte 'át. Adomány. Az érmihályfalvai iparos tanonc iskola céljaira a Vallás és Közoktatásügyi miniszter 1000 korona segélyt utalványozott. Újból földrengés. Az, elmúlt héten újból földrengés volt az Érmellék több községeiben. Ottományban, Érmihályfalván, Gá- lospetriben, kisebbszerii rengések voltak érezhetők, Értarcsán azonban erős lökkésel földalatti moraj hallatszott, amely a gör. katb. egyház lelkószi lakásának falát is megre- pesztette. Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, akika bennünket ért végtelen csapást, meleg részvétükkel enyhíteni és drága halottunk temetésén megjelenni szívesek voltak, ezúton is hálás köszönetünket nyilvánítjuk, Érmihályfalva, 1912. április 8. Özv. Kurta Józsefné és a gyászoló család. Hatóság figyelmébe. Rendkívüli sok panasz merült fel az utóbi időben, az órmihályfal- vai kóser mészárszékben uralkodó botrányos állapotokról. A város közönsége körében el van terjedve, hogy a hús kimérésénél egy kilogramm búsból 15—20 dekával kevesebbet mérnek, sőt ha a vevők ez ellen tiltakoznak, alaposan lepiszkolják őket, A közigazgatási törvények alaposan előírják azt, hogy mészárosoknál a bus kimérésének ellenőrzése a község elöljáróság kötelessége s igy elvárjuk, hogy a rendőrbiztos ur erélyes intézkedésével vet véget a panaszlott állapotoknak s egyben gyakori ellenőrzéssel meg fogja hiúsítani a közönség kizsákmányolását. fest és vegyileg tisztit mindennemű ruhát kifogástala- nul a legjutányosabb árak mellett, PEBRECfii* Telefonszám 701. Gyár és főüzlet: Arany János-ntca 10. szám. Telefonszám 701, Vidéki megrendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek.
