Közérdek, 1912. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

Érmellék, 1912-03-23 / 12. szám

2-ik oldal. ÉRMELLÉK március 23. 12-ik szám. GYAPJÚSZÖVETET LEGÚJABB KIVITELBEN, gyapjúszövetet legnagyobb választékban, gyapjúszövetet a legolcsóbban szigorú szabott árak mellett szerezhetjük be DEBRECENBEN. Kossiitli-utca 1. (Első takarék uj palotájában) Weisz Adolf posztókeréskedőnél. Székelyhid. a szabadsajtó kivívásának évfordulójára két tár­gyalást tűzött ki a községházához, amelyre IS polgár lett beidézve. Két telepengedélyt tár­gyalt : Heller Eizig faraktár létesítése iránt be­adott kérelmét és Andriskó János állandó mozi engedélyezése iránti folyamodványát. — Hogy személyesen nem vett részt a községben ren­dezett ünnepélyeken," azzal csak örömet szer­zett a polgároknak, de hogy miért kellett attól visszatartani az elöljáróságot és a polgárság nagy részét ? arra aligha tudna elfogadható feleletet adni a hazafias (?) főszolgabíró ur! Hintalanék sajtópere. A Hitalan és Rusz- kai által felelős szerkesztőnk ellen indított sajtóperben f. hó 20-án döntött véglegesen a szatmári kir. törvényszék vádtanácsa. Az ítélet szerint Simkó Aladár ellen az eljárást megszüntették és Hintalan és Részkait a felmerült tanú és ügyvédi dijak megfizetésére kötelezték. Ellenben a felelős szerkesztőnk által nevezettek ellen becsületsértés és rágal­mazás miatt indított perben őket vád alá helyezték es az iratokat ítélet hozatal végett áttették a nagykárolyi kir. járásbírósághoz. A perben felelős szerkesztőnket dr. Merts László ügyvéd képviselte. Jegyzöegyleti gyűlés. Biharvármegye köz­ségi és körjegyzőinek egyesülete március 23-án, Nagyváradon gyűlést tart. A legfon­tosabb tárgy az országos jegyzői kongresszus összehívásának sürgetése és a jegyzői fize­tés rendezése. Panaszt vettünk a „Nemzeti Szálloda“ nagy­termében uralkodó mizerábilis állapotokról. A panasz ügyében érintkezésbe léptünk a szálloda bérlőjével, aki kijelentette, hogy a rongálások a tél folyamán tartott táncmulatságok alatt történtek s azok helyreállítását csakis a ked­vezőtlen időjárás akadályozza. A bérlő úgy a terem újból való festését, valamint teljes jó­karba helyezését már ki is adta egy vállalko­zónak, ki a meleg idők beálltára vár, hogy azt foganatosítsa is. Villanyvilágítás ügye. Sejtelmünk valóra vált, amennyiben a villanyvilágítás ügyében hozott határozat ellen Glück Benő malomtulajdonos felebbezést adott be, melyben a határozat meg­semmisítését, esetleg egy zárt Írásbeli ajánlat utjáni uj árlejtés elrendelését kéri. Esküvő. Róth Jakab kereskedő f. hó 19-én esküdött örök hűséget özv. Klein Benőné mész­kereskedő kedves leányának, Szerénkének. Az esküvőt a „Pannónia“-szállodában fényes va­csora követte. Pannonia-szálloda Érmihályfalva, Négy újonnan fényesen berendezett szoba! Kó­ser konyha. Pontos kiszolgálás. Mérsé­kelt árak. PARCELLÁZÁS. (S. ) A magyar ember minden érzése, minden gondolata a földhöz tapad. Innen szívja élet­erejét, innen veszi mindazt a kelléket, amit létfeltétele megkíván és csodálatos, mégis évről-évre, mondhatnánk napról-napra gyé­rülnek a községek lakói. A földdel együtt érző, a földdel felnevelt magyar parasztság elhagyja megszokott régi fészkét, elhagyja azt az országot, melynek szabadságáért és lakói függetlenségéért, apái és anyái tenger vért ontottak. Ami még meglepőbb a dologban, az a körülmény, hogy az őstermelő magyar nép olyan' földterületre tódul, ahol pedig alig ér­vényesítheti a földmivelésben való készsé­gét. Ottan más világ van. Ott az ember már régen elfelejtette azt az őskorbeli állapotot, amikor az eke szarva mellett törte meg a rögöt és seprő boronával takarta el a kike­lésre szánt magot. Az óriási vagyonok országában, Ameriká­ban ezeket a munkálatokat gépek, hatalmas szerkezetű óriások végzik, az ember csak arra való mellettük, hogy irányítson és sza­bályozzon. A magyar az ő nehézkes életmódjával bekerül az ipari viszonyok közé, olyan helyre, ahol lát maga körül tárgyakat, melyekről otthon álmodni se mert volna. Mennyi ke- i serves küzdelmébe kerül, mig bele éli magát, mig bele helyezkedik az uj viszonyokba. So­kan életük árán veszik meg azt a szabadsá­got. hogy — megszabadulhattak hazájuktól. Mert bizony örvényből örvénybe kerül a szegény ember. És ha híjával volna annak a szívós életerőnek, amely őt mindenekfelett győzedelmeskedni képessé teszi s ha annak hatalmával nem siet magából kialakítani egy uj embert, az iparost, hamar elveszne. Ott­hon is már sok csalódás és nélkülözés érte és már otthonról is azzal a kétségbeesett okoskodással hagyta el a szép magyar hont, ha élni muszáj, miért ne éljek más világré­szen, mielőtt meghalok éhen ebben a kincses országban. De viszont gondoljuk csak meg, vájjon úgy kell-e ennek lenni, ha más gazdaságot, más munka- és telekfelosztást talál itthon, az ő honában a magyar paraszt. Úgy kellene pusztulnia szemünk láttára annak a nemes fajnak, amely mindenféle megrázkódtatást átszenvedett országfoglalásának ezer eszten­dős múltjában ? E népnek, mely mindezt ki­bírta, amelynek a világpolitikai küzdelmekben nagyobb része és érdeme van, mint bármely más európai nemzetnek, mert hiszen védő­bástyája volt a keresztény civilizációnak, szemben a félhold hatalmával. És ime, itt vagyunk, mint egy rut, sybarita váz, az or­szág talpköve meginog, kevesbedünk számban, gyengülünk erőben. Ha okszerű gazdálkodást folytatna a ma­gyar, ha erre szakszerű kioktatást nyerhetne ; ha volna benne takarékossági hajlam, akkor — igy szólnak a bölcs tanácsok — bizony nem kellene vesznie a magyar fajnak! Nohát ezek tanácsoknak, elméleti fejte­getéseknek nagyon jók és szépek, csakhogy nem igen használnak az üdvösségben. Ide íem elmélet, hanem gyökeres változás kell, TELKEK L%pÓt földbirtokossal Nagykároly. amely alapjából tudja majd átforgatni a m1 mostani teleprendszerünket, amely rendszer­ben gyökeredzik, egész baja ennek a kiván­dorlási mizériának. A földmivelésügyi minisztériumban már több ízben felvették, majd letették a birtok- rendezés égető ügyét. Majd azon vannak, j hogy észszerűen osszák és rendezzék a kis- I gazdák telkeit, amely telkek mostanában olyan szétszórtan fekszenek, hogy annak munkálásába a kisgazda beleöli minden ide­jét, erejét és vagyonát. Innen van az, hogy ebbe a népbe olyan hamar és könnyen lehe­tett beoltani a földesurak iránt érzett gyűlö­letet, pedig tudvalevő, hogy a magyar job­bágy hűsége a földesur iránt példája volt a. rendeknek a király hűségre. De amikor látja a paraszt, hogy a terjedelmes hitbizomány vagy más nagy uradalmi birtok milyen egy­séges tagoltságu, milyen könnyen hozzáfér­hető és megmunkálható és ezek folytán mi­lyen egyszerűen lehet belőle gabonát ki­hozni, mig az ő földszalagjai félórányira és olykor messzebbre feküsznek egymás mellett, természetesen elkeseredik. Hogy tud lépést tartani egy szegény pár, amikor még a gazdasági gépeket is hitelbe s e szerint ötszörös áron veszi, hogyan tud megélni ? Persze viszi, amíg bírja, azután nekifekszik a hitelintézeteknek, amikor meg ez a forrás is kiapadt, akkor jön aztán az uzsora, ami a vég kezdete. Csak hozzávetőleg vázoltuk a szegény földmives helyzetét. Aki személyesen járt közöttünk a vidéken, az tapasztalhatja is, hogy egyedüli kútfeje a rossznak, a birtok­beosztás gondatlanul gyatra viszonyai. Tör­vényhozásunknak kell, hogy kezébe vegye ezt az elsőrangú ügyet, mert ennek eldönté­sétől függ a magyarság vise zabod itása igazi hivatásához — a földmiveléshez. Névnapok. Nagy élénkséggel tartották meg a Sándor- és József-napot, akik e nevet vi­selik, Két napig hangos volt a zeneszótól éjjel-nappal a város. A jó barátok két napig vándoroltak házról-házra a jókivánataikat hangosan vagy némán nyilvánítva. Most már post festa megelégedve sóhajt fel mindenki, mert jó volt az a sok mulatság, de még jobb, hogy vége van. Közgyűlés. Székelyhid község részéről a a székelyhid—nagylétai vasút építésére meg­ajánlott 25,000 korona hozzájárulást a márc. 2G-ára összeliivott közgyűlés fogja megsza­vazni, ha itt is nem érvényesül majd az elv, hogy nincs rá szükség, nem adunk semmit. Mert úgy is lehet beszélni s ezt a lehetősé­get nagyon kihasználják némelyek. llti bizottsági gyűlés. Székelyhid—sárándi úti bizottság márc. 23-án gyűlést tart Nagy­iétán. Tárgy : Az 1911. évi számadás meg­vizsgálása s az 1912. évi költségvetés meg­állapítása. Halálozás. Oláh Gábor 57 éves polgár március 20-án elhunyt. Temetése 21-én volt, rokonai és az egész város nagy részvéte mellett. Kövezés. Újból felvetődött, a már egyszer sutba vetett Kossuth-utcai kőburkolat. Most reméljük nem fog elaludni ez a dolog s nem­sokára eljő az idő, hogy az idegen nem ré­mül majd el attól a sártengertől, amit a vo­natról leszállva lát. Ezzel kapcsolatban na­gyon célszerű volna felvetni a piac burkolá­sul M mm Van szerencsénk az Ermellék igen tisztelt vevő közönségét értesíteni, hogy Székelyhidon, az Árpád- téren lévő kézmü- és divatáru kereskedésünkben a felhalmozott áruraktár miatt az összes szöveteket, posztókat, angol kelméket, barcheteket, delineket, vásznakat, cipőket, kalapokat f. év febr. hó 15-töl #__________________mélyen leszállított árakban árusítjuk.__________________$ Szives pártfogást kérve, vagyunk kiváló tisztelettel Weisz és Fisch. Eladó házhelyek, Érmihályfalván az Ujfalussy és Kardos tulajdonát képező (régi Kolling-féle) birtokon a vasút közvetlen szomszédságában ház­építésre alkalmas

Next

/
Oldalképek
Tartalom