Közérdek, 1912. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

Érmellék, 1912-03-23 / 12. szám

14. évfolyam. Melléklet a „Közérdek éhez. 12. szám. Ermihályfalva—Székelyhid, 1912. március 23. Felelős szerkesztő: SIMKÓ ALADÁR. Főmunkatársak: Érmihályfalva : KALMÁR JENŐ. Értarcsa : SZOBOSZLAY SÁNDOR. Székelyhid: LACKOVICH LÁSZLÓ. Bagamér: MOLNÁR ANTAL. Emellek TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik Érmihályfalván és Szé- kelyhidon minden szombaton dél­után, a „Közérdek“ melléklet« gyanánt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Gróf Károlyi György-tér 36. szám Kéziratok nem adatnak vissza. Nyilttér sora 50 fillér. Érmihályfalva. Tlévtelen levelek. Uj idők, uj divatok! Hajdan névtelen hősök tellettek a magyarból, ma névtelen levelek — lehetőleg becsületsértő tartalom­mal. A baj már-már járvánnyá lett. Érmi­hályfalván az utóbbi időkben újból lábrakapott a névtelen levelezés. Szomorú jelenség ez mindenképen. Aki névtelen levelet ir vagy irat, az elvemültebb a gyilkosnál, mert a gyikos csak a testet öli meg, mig a névtelen levél megmérgezi a lelket, mert száz és száz ártatlan emberrel szemben való gyanú magvát hinti el benne. Aki névtelen levelet ir, az álarcos gazember, aki magára ölti az egész Írni tudó emberiség képét, hogy mindannyit érje gyanú a meg- gyanusitás, holott azért a tettéért csakis ő, az ő elvetemültsége lehet felelős. Sokan ugyan azt mondják erre, hogy a névtelen levél éppen mert névtelen, figyel­met sem érdemel. Helyes a mondás, de ha valakit legazembereznek szemtül-szembe, az bizony­nyal kevésbé fáj, mint ha álnokul, piszkosan el­bújva teszik ugyanezt. Mert a szembenállótól elégtételt vehet, mig a névtelenül adott sér­tés maró sebére, még vitriol a tehetetlenség érzete, hogy kezei meg vannak kötve, nem bír tenni megbántói ellen semmit. Az ilyen tanács tehát annyit ér, mint az egyszeri ügyvéd tanácsa pofont kapott barátunkhoz: tudja mit barátom tagadja le, hiszen nem látta senki. — S ugyancsak talpraesett volt barátunk válasza, 'mikor azzal felelt: „Hi­szen a pofont letagadnám, az nem is lát­szik, de a karmolás helyét hogy tagadjam el, erre adjon tanácsot!“ — Arra adjanak tanácsot ezek a bölcs emberek, hogy ami seb a szivben marad, azt hogyan tagadjuk le? Küzdeni kellene ez ellen a járvány ellen minden fegyverrel, de bizony megint csak az állam jut az eszünkbe. Nálunk a társa­dalom nem egységes, széthúzó, igy minden bajunkra az államnál keresünk irt. — Be­csület erősebb megvédelmezését már régen sürgetjük, a 10—20 koronás bírságok bizony nem kielégítők. De tessék egy külön sza­kaszt hozni azokra, akik névtelenül követnek el becsületsértést, ezeket kell szigorúan meg­büntetni. — Száz közül úgyis csak egy akad hurokra, de az aztán bűnhődjön. Igen fontos az is, hogy a hatóságok eréllyel vegyék kezükbe ezeket az ügyeket, mer hiszen más eszköz az egyes embernek úgy nem áll rendelkezésére, hogy, a tettes nyomára jöjön, mint a rendőrség. Ám sokszor azt kell látnunk, hogy a hatóság sem fogja fel ezeket az ügyeket azzal a szigorral, amit megérdemelnének. Igaz, hogy nem hivatal­ból üldözendő cselekményről van itt szó, — de bizony egy ilyen orvul történt becsület­sértés megérdemel annyi figyelmet, mint egy 2—3 koronás lopási eset vagy hasonlók. Reméljük, hogy az újabban a csendőr­ségnél is meghonosított detektiv-intézmény e tekintetben is változást fog létrehozni s a teljes parádéban felvonuló csendőrnél alkal­masabb lesz ilyen nyomozás céljára is a szürke detektív. De maga a nagyközönség volna a leg­jobb titkos rendőr. Már csak annak a meg­gondolása alapján is, hogy ma neked holnap nekem,“ — kötelessége minden jóérzésü embernek, hogy ilyen dologban ne az ál­arcos sértő, hanem a védtelen sértett állás­pontjára álljon. Nem spicliskedés ez, hanem kötelesség. — aki ezt nem teljesiti, az ne várja azt sem, hogy vele szemben embertársai kötelességüket teljesítsék. Március 15. Érmihályfalva lelkes és haza­fias polgársága méltó kegyelettel ünnepelte meg a sajtószabadság kivívásának évfordulóját. Az ünnepély d. e. 9 órakor vetté kezdetét a róm. kath., ref., izr., gör. kath., gazdasági és iparos tanonciskolák egyesitett tanítványai által ren­dezett hazafias ünnepélylyel, akik a község­házán összegyűlve, zászlókkal, tanítóik vezetése alatt, a ref. templom előtti térre vonultak. Itt Szatmáry Sándor ref. lelkész hazafias megnyitó beszéde után az iskolák növendékei: Berecz István, D. Kovács Pál, Helmeczi Vilma, Üröghy Irma, Lovass Ilonka, Szűcs Róza, Kihán János, Juhász János, Benedek Ferenc, Glück Juliska, Kovács Karolin és Babos Ferenc hazafias ver­seket szavaltak el, a közönség lelkes éljenzése mellett, kedvesen, nagy előkészültséggel, mely­ért nemcsak őket illeti meg az elismerés, de azokat is, akik erre betanították. A márciusi eseményeket egy felolvasás keretében Üröghy Sándor igazgató-tanitó ismertette a hallgató­sággal, amely után kiosztás alá került a leg­jobb viseletű és legszorgalmasabb tanítványok között Lovass Sándor és társai által Kossuth Lajos születésének 100-ik évfordulója alkalmá­ból e célra létesített alapítvány kamatai. Egy- egy 10 koronás aranyat kaptak: Berecz István, Szűcs Róza, Juhász János, Babos Ferenc, Új­vári Juliska, Berkovits Miksa, Weisz Zseni, Nagy Sándor és Szabó Krisztina. Ezután Szőke János r. kath. plébános bezáró beszéde követ­kezett, aki szép beszéd kíséretében figyelmez­tette az ifjúságot a hazaszeretetre és a már­cius 15-ének mindenkori megünneplésére. A szép ünnepélyt a Szózat eléneklése fejezte be. Este a „Kaszinó-Egyesület“ helyiségében társas­vacsora volt, amely alatt Makutz Gyula, Kon- rád László, Grósz Béla, Szatmáry Sándor, Szőke János mondottak lelkes pohárköszöntő­ket. Az iparosok egy része a Vasúti Vendéglő­ben társasvacsorával ünnepelte a március 15-ike évfordulóját. Itt Üröghy Sándor méltatta remek felköszöntőben a nagy nap emlékét. Sirköelhelyezés. Lélekemelő, magasztos gyászünnepóly folyt le f. hó 12-én a nyir­ábrányi gör. kath. temetőben. Székely János gör. kath. lelkész helyezte el néhai felesége, Sinkai Irén emlékezetére készített gyönyörű keresztet a halálozás 12. évfordulója alkal­mából az elhunyt sírjánál. A sirkőelhelye- zésnél 8 lelkész teljesítette a gyászertartást és azon az elhunyt 4 gyermekén kívül az ország minden részéből egybesereglett ro­konság és mintegy 1500 ember vett részt. A gyászbeszédet Kozma János kerületi esperes tartotta, aki könyekig megható beszédben ecsetelte azt a csapást, amely Székelyt az elhalálozással érte és azt a végtelen űrt, amelyet az elhunyt maga után hagyott a család körében. A gyászszertartás után a sírkő leleplezés emlékére Székely lelkész 180 embert vendégelt meg, akik mindenike még ma is hálával és szeretettel gondol a korán elhunyt úrnőre, aki valóságos jótékony an­gyala volt nemcsak a község, de az egész vidék szegényeinek. Sándor- és iőzsef-napjai Érmihályfalván még mindig él az a régi jó magyar szokás, hogy névnapok alkalmával a jó barátok tömegesen keresik fel a város köztiszteletben álló férfiait, hogy kifejezzék előttük jókivánataikat, az év­forduló alkalmából. Ilyen ünneplésben részesí­tették Sándor-napján Lovass Sándor földbirto­kost és Berényi Sándor községi jegyzőt, hol a néveste a legkitűnőbb kedélyhangulat mellett a kora reggeli órákba nyulott be. Másnap foly­tatása volt Vég József érsemjéni esperes ma­gyar vendégszeretetéről vármegye szerte ismert házánál, ahol az egész vidék intelligentiája ünnepelte a köztiszteletben álló házigazdát. Közgyűlés. Az Érmihályfalvai Kaszinó-Egye­sület 1912. év március hó 31-én, d. u. 6 óra­kor tartja évi rendes közgyűlését. A közgyűlés tárgyai: 1. A múlt évi zárszámadás beterjesz­tése. 2. A jövő évi költségelőirányzat bemuta­tása. 3. Egy választmányi tagság betöltése. 4. Háznagy választás. 5. Határozathozatal az Ér- melléki Hitelbanktól felvett kölcsön tárgyában. 6. Esetleges indítványok. Esperesválasztás. Az érmelléki ref. egyház­megyében az üresedésbe jött esperesi állásra beérkezett szavazatokat f. hó 15-én bontotta fel Érmihályfalván — Szatmáry Sándor lelkész elnöklete alatt — a kiküldött bizottság. A sza­vazatok mindenike Végh József érsemjéni lel­készre esett, akit a bizottság egyhangúlag meg­választott esperesnek jelentett ki. A választás hire az egész járásban nagy lelkesedést keltett, s Érmihályfalván mozgalom indult meg, hogy a hívek, karöltve a város és vidék intelligen­ciájával, diszebéd keretében adjanak kifejezést a köztisztelet és szeretetben álló lelkész kitün­tetése iránt érzett örömüknek. A bankettre — mely nagyszabásúnak Ígérkezik — már folynak az aláírások. Tárgyalások Március 15-ón. Dobozy Kálmán főszolgabírónak — ugv látszik — nem igen kedves a március 15-ikének emléke. (Lehet, van is erre oka!) Erre vall az a ténye, hogy ÁVA c I Eredeti amerikai Johnston kévekötő aratógé- w V • pék továbbá a világhírű amerikai tengeri ter­melő eszközök és pedig: az „Avery Junior Planter46 tengeri ültető (négyzetben ültet) az „Avery Junior Weederí4 gyomirtó az „Avery Junior Cultivator44 kétsoros kapa kizárólagosan ISáliraer Sándornál kaphatók DEBRECEN, Piac-utca 43. sz. a. (Dreher mellett.) Bacher— Melichár—Johnston fióktelepén. Ó’sraTsodö'Ujn.ls: silány lAtánza/tolstól I Debrecen és környékén kizárólag a mi gépeink vannak hasz­nálatban. Fényes bizonyítványok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom