Közérdek, 1911. július-december (4. évfolyam, 26-52. szám)
1911-07-29 / 30. szám
Nagykároly, 1911. julius 29. 30-ik szám. IV. évfolyam. KÖZÉRDEK ÉRMELLÉK KERESKEDELEM, IPAR ÉS TTIEZÖG AZDA5ÁG ÉRDEKEIT SZOLGÁLÓ TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton reggel. Nyilttér sora 50 fillér. — Kéziratot nem adunk vissza. Előfizetési és hirdetési dijak felvételére csak felelős szerkesztő jogosult Szerkesztőség és kiadóhivatal Gróf Károlyi György-tér 36. Telefon 95. Főszerkesztő : Or. BISITZ BÉLA. Felelős szerkesztő : SIMKÓ ALADÁR. Főmunkatái's : Or. MERTS LÁSZLÓ. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva egy évre 6'—kor. félévre 3 — kor. Vidékre postán küldve egy évre 7'— kor. félévre 3'50 kor Egyes szám ára 20 fillér. Olvasóinkhoz ! „ Közérdek“ „Érmellék“ idestova 4 éne áll fenn és ezen aránylag rövid idő alatt páratlan népszerűségre tett szert négy ráír megy ében, elsősorban Szatmár és Bihar megyében. Napf ól-napra kisérjük éber figyelemmel az dőltünk zajló életet. Nem töltjük meg a lapot üres elmélkedésekkel, hanem adjuk, a mi előttünk viharzik, az eleven Metet. Nincs mozzanata, jelensége a napi életnek, melyet észre nem vennénk. Különös örömünkre szolgál az a körülmény, hogy lapunk a társadalom oly rétegében is elterjedt, a hová eddig újság nem, hatolt el és igy nagyfokú, kulturális hivatást tölt be. Őszinte megelécjedéssel állapíthatjuk meg azt is, hogy lapunk elterjedése bámulatosam, halad. Ma már az ország minden városában olvassák lapunkat. A mi különösen Szóimé,•• diibarvármegyéi illeti, teljes mértékben bírjuk a közönség és a vezető körök bizalmát,. Az a körülmény, hogy lapunk nem egyoldalulag, de tárgyilagos kritikával méltatja az aktuális eseményeket, megérlelte gyümölcseit. 1 lap olcsósága, fürgesége, megbízhatósága, elsőrangú nyomdai kiállítása a vármegyébe páratlanul áll. Lapunk munkatársai: elsősorban maga a közönség, a mely állandóan éritkezésben áll velünk. Azonkívül munkatársaink közé sorolhatjuk a hirlapirás legjobbjait s legutóbb Fürt Ferenc« városunk nagytudásu főrabbija volt kegyes lapunknál belső munka társi állást fogadni el. Lapunk cikkei, a fontosabb ügyeket kivéve mint eddig, úgy a jövőben is névtelenül jelennek meg. A közönség köréből érkező minden jogos és alapos panaszt ezentúl is kötséteszünk. A midőn most. a julius hóval kezdődő félév alkalmából felhívjuk a közönség figyelmét lapunkra, kérjük, hogy azt a jövőben is támogassa. Tisztelettel A s«evhettzUiséif. Az _ „szamárlétra“. Gróf Tisza István az ő nagy esze mellett is azokhoz a politikusokhoz tartozik, akik beszédeikben és cselekvésükben szertelenségek felé hajlanak. Ilyen szertelenséget mondott gróf Tisza István folyó évi márc. 31-iki beszédében, midőn szóvá téve a megyei tisztviselők statusrendezését, a következő állítást kockáztatta meg: — A megyei tisztviselők Országos Egyesülete által kidolgozott tervezet pénzügyi tekintetben elfogadható volna, de nem fogadható él azért, mert az egész ország összes megyei tisztviselőit egy statusba foglalja össze. Ennek az volna az eredménye, •amit ma udvariasan automatikus előléptetésnek, régente pedig kevésbé udvariasan Eselsleiter-nek, szamárlétrának neveztek. Biztosítani kell az érdemnek a honorálását, mit választás utján lehet elérni, nem pedig automatikus előléptetéssel. Tisza tehát a leghatározottabban állást foglal a vármegyei tisztviselők azon kívánsága ellen, hogy az előléptetésük automatikusan történjék, Ez lehet egyéni nézet, melyet figyelemre méltó érvekkel is lehet támogatni, de nagy túlzás Tisza részéről az az állítás, hogy az automatikus előléptetés mellett az érdem nem honorálható, ezt csak választás utján lehet elérni. Különös, hogy Tisza akkor száll sikra az automatikus előléptetés ellen, midőn azt az összes tisztviselői státusok kérik, sőt a birák státusa erélyesen sürgeti is. Egy szemernyi igazság sincs abban az állításban,hogy az automatikus előléptetés kizárja az 223»“ Állandó lemez újdonságok "^32 5 Él 5 Világhírű kerékpárok egyedüli raktára, Gramafon. Eufon, Pathefon beszélőgépek dús választékban. Legújabb rendszerű varrógépek. Mindezek alkatrészei és javítása jutányos SrbBII Mnlnár Tacfi/órak műszerészek Debrecen, íTiumdl ItJMVeittK Egyház-tér3,sz.a.Nagytemplomnál, Telefon 727, Villanycsengö berendezés, javitás, jókarban tartása. Telefon 727, TÁRC.ZA. Amit a csoda rabbinál hallottam? Irta: Lebovifs Hirsch Herman rabbi jelölt. “Közérdek" eredeti tárczája. Egy este tanulva ültünk többen, midőn nagy tudományu rabbink a következő érdekes eseményt mondta el nekünk. Egyszer t. i. a Bálsemtov utazásai közben egy kis városkába érkezett. Megállva egyik utca sarkán feltűnt neki, bogy egy középtermetű száraz nő, aki is fiával türelmetlenül fel és alá járkál. Ez a dolog szeget ütött a férfiú fejébe. Nagyon megtetszett neki a kis fiú. Elhatározta tehát, hogy felkéri e nőt, hogy adja neki kis fiát. Ezzel két kötelességet vélt teljesíteni a szent férfiú: Egyrészt ha magához veszi a fiúcskát, megszabadítja anyját attól, hogy fiát magával kelljen vinnie, másrészt pedig a gyermek szemein leikébe pislantva, azt egy vallásos élet folytatására hibátlannak találta. Eleinte félve közeledett az anyához de később neki bátorodott és igy szólítja meg a nőt: „Félve közeledek hozzád te gyönge asz- szony. Tudom, hogy nehezedre fog esni kérésem. Óhajom az volna, hogy add nekem kicsiny fiadat. ígérem neked teljes lelkemből, apát nyer fiad bennem. Szeretni fogom teljes szivemből. Nevelni fogom teljes erőmből. Minden eszközt megragadok, hogy fiadból művelt, tudós és szent embert faragjak. Kérlek és könyörgök tehát ismételten ajándékozz meg fiaddal. A férfi rideg szavai mélyen sújtották a nő szivét. Gyermekét adja oda, akit eddig verejtékével nevelt, kiért annyit küzdött, kit oly sok ádáz és mostoha küzdelmek után felnevelt. Kiért oly sok álmatlan éjszakát töltött. Kit úgy dédelgetett, mint egy ölbeli bárányt. Akiben egész vigasszá van, aki az egész tápláló reménye. Ettől mindtől meg legyen fosztva? Inkább nem iszom, inkább nyomor és fájdalom közepette tengetem sanyarú napjaimat, inkább én vesz- szek el, mint magzatom — kiált fel a bánatos anya, fájó szívvel. E lelki tusa után gyermekét keblére ölelvén, rideg szavakkal feleli a szent férfinek: Nem, nem adom, inkább meghalok! De a szent Bálsemtov nem' mondott le. Szinte megrögzött agyában, hogy neki a gyermeket meg kell szereznie bármi módon. Minden eszközt megragad, hogy célját elérje. A szegények alvó helyére ment és felkérő a szállást adó embert, hogy segítse szándékában és ha eléri tervét, úgy nagy összeg pénzt ad neki. A szállásadó megígéri segítségét. Esteledni kezd. t A nő és gyermeke fáradtan térnek a szállásra, hogy kipihenjék napi fáradalmukat. Alig érkeznek meg a lakásra eléjük áll a szállásadó és igy szólítja meg a nőt: A napokban megnyílik a Kereskedelmi Bank palotájában BLAU KÁROLY FÉNYESEN BERENDEZETT EBI DIVAT, KEZTYÜ ÉS SÉRV KÖTŐ ÜZLETE. UJ üzlet
