Közérdek, 1911. január-június (4. évfolyam, 1-25. szám)

Érmellék, 1911-05-06 / 2. szám

I, évfolyam. 2. szám. Érmihályfalva—Székelyhid, IMI, május 6. Felelős szerkesztő: SIMKÓ ALADÁR. Főmunkatársak : Értarcsa: SZOBOSZLAY SÁNDOR. Székelyhid: LACKOVICH LÁSZLÓ. Bagamér: MOLNÁR ANTAL. TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik Érmihályfalván és Szé- kelyhidon minden szombaton dél­után, a „K,ö z é r d e k“ melléklete gyanánt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Gróf Károlyi Győrgy-tér 36. szál. Kéziratok nem adatnak vissza. Nyilttér sora 50 fillér. Érmihályfalva Társadalmi életünk Érmihályfalva 1911. Május 3. Bármiként nézzük, akárhogy forgatjuk a dolgokat, végeredményben ,arra a szomorú tapasztalatra jutunk, hogy Érmihályfalva tár­sadalmi élete nem áll agon a fokon,1 amelyen állania kellene. Nem akarjuk éppen azt mondani, hogy a társadalmi élet teljesen hiányzik, de be kell ismernünk, hogy a meglevő nagyonis is gyenge és általában egészségtelen alapo­kon áll. Nem elég azonban, hogy ezt megállapít­suk, hanem ha már meg találtuk a bajt, ku­tassuk annak kútforrásait is, hogy ezzel föl­hívjuk egyes dolgokra azoknak a figyelmét, akik társadalmi állásuknál, műveltségüknél és anyagi viszonyaiknál fogva képesek len­nének a kezdő lépéseket megtenni, hogy a társadalmi érintkezés intenzivebb, nemesebb legyen. De elsősorban szükségesnek tartjuk meg­állapítani azt, hogy mi a fejlett társadalmi életet nemcsak az abban élő egyénekre nézve tartjuk hasznosnak, de hasznosnak és szüksé­gesnek tartjuk főleg a közérdek szemponjá- ból. Szükségesnek mondjuk a közérdek szem­pontjából azért, mert a tapasztalat- mutatja, hogy azok a városok, amelyekben fejlett tár­sadalmi élet van, amelyekben nem oszlanak hideg falakkal körül vett kasztokra egyes osztályok, hanem társadalmi téren egymást megbecsülve, együtt élnek; sokkal rohamo­sabban fejlődnek, sokkal gyorsabb tempóban haladnak. Nálunk ezt ma—nélkülözzük. Annyira nélkülözzük, hogy ugyszólváa még kasztokra osztott társadalmi életünk sincsen. Annál kevésbbé van meg az a tár­sasélet, amely a köznek javára szolgál. Ez pedig öreg hiba. Olyan hiba, amelyen segíteni lehetne és amelyen segíteni kel­lene. Igaz ugyan, hogy a mai nehéz idők nem alkalmasak arra, hogy a társadalmi életün­ket fejlesztik, de ha akarjuk, úgy most is megszüntethetünk egyes akadályokat, ame­lyek a társasélet fejlődésének útjában álla­nak. Első és fokiba az, hogy kicsinyeim, gúnyolni szeretjük mindazt, ami van és mindazt, ami a társasélet előmozdítására szolgál. Összehasonlí­tásokat teszünk Érmihályfalva és Debreczen között, hogy azután leszólhassuk a magunk intézményeit. Pedig ez helytelen és nem is szükséges. Az is baj, hogy általánosságban nem kí­vánjuk valami túlságosan a nemesebb élve­zeteket. És ha kivánjuk, akkor is gyakran azt halljuk, hogy minek nézzem én ezt, vagy amazt Érmihályfalván amikor azt Debrecen­ben sok tökéletesebb formában láthatom. Pe­dig ez egy csöppet se önérzetes, egy csöppet sem hazafias. Azután még az is nagy hibánk, hogy túlsá­gos óvatossággal kerressük az osztálykülömbsége- ket. A helyett, hogy összetartanánk, váll­vetve dolgoznánk az egyes osztályok társa­dalmi tömörritésén és ezáltal a közügyek elő­mozdításán, inkább arra törekszünk, hogy osztályonkint, pártonkit, felekezetenkint szét­tagoljuk azokat a tényezőket, amelyeknek együttműködése a társasélet megteremtésére szükséges lenne. Vegyünk erőt hiúságunkon, áldozzunk' vala­mit kényelemszeretetünkből, becsüljük meg egy­mást, akkor is,- ha ellentétes elvehet vallunk, tá­mogassunk mindent, ami szellemi övezetet okoz, ne gáncsoljuk a társasélet előmozdítására törekvő egyesületeket, hanem segítsük ókét munkájukban és akkor megérhetjük, hogy idővel' az erős szá­lakkal összefűzött értelmiség együttes erővel viszi szellemi erejét a közügyek szolgálatába. Képviselőtestületi -gyűlés. Érmihályfalva képviselőtestülete múlt hó 29-én rendkívüli közgyűlést, tartott P. Ko­vács Sándor főbiró elnöklete alatt. A gyűlés első tárgya a közgigazgatási bizottságnak a községi közmunka megváltást jóváhagyó ha­tározata volt. A járási .főszolgabíró megkere- I sósé re kimondotta, hogy a Nagyváradon ala­kult patronage egyesültbe belép. Tudomásul vette a községi Írnok és rendőrök fizetés- felemelését és a jegyző részére megszavazott lakbér illetmény jóváhagyását. A kir. közigazgatási, bhóságnak az apa­állatok beszerzésé«! 1 Vonatkozó . azon Ítélete ellen, amelyben azok tartása az állattartó gazdák terhére lett megállapítva, a törvény- hatósághoz fordul, hogy ’az 1105/904. sz. szabályrendeletet módosítsa. Addig azonban utasítja az elöljáróságot, hogy az eddigi ke­zelésnek megfelelően az apaállatok tartásá­nak költségét a községi pénztárból utalja ki. Jakab Rezső főjegyző indítványt terjesz­tett elő a közgyűlésnek, melyben javasolja, hogy az 1909. évi augusztus 21-én kimondott állandó választmányt alakítsa meg, illetve válassza meg s utalja elébe mindazokat a teendőket, melyek a község előhaladásában, fejlődésében képviselőtestületi elintézést kí­vánnak, amely előzetesen letárgyalván a köz­gyűlési tárgysorozatot, kész javaslatot adjon a közgyűlésnek Különösen felemlíti a vá­rosháza, a közvilágitás kérdését, amelyek sürgősen intézkedést kívánnak. Egyben java­solja azt is, hogy mindazon függő kérdések­ben, amelyekben bizottságok lettek alakítva, eme megbízatások vonassanak vissza és a teendők utaltassanak át az állandó választ­mányhoz. Indítványozza végül, hogy ezen állandó választmány tagjaiul kéressenek fel, illetve választassanakbe : Rovass István, Grosz Béla, Benedek Zoltán, Konrád László, Mátray Ákos, Pollák Mór és Timkó István képviselő- testületi tagok s hivatalból legyenek tagji: Jakab Rezső főjegyző és Berónyi Sándor jegyző. Ruszkay Elek nem tartja helyesnek a tagok összeállítását, indítványt nyújtott be, hogy abba az általa megnevezettek választas­sanak be. Előadó erre kifejti, hogy a választmányba olyan egyéneknek kell helyet adni, akiknek jóakarata mellett tudása is van, hogy a kér­désekben helyesen foglalhatnak állást. Rusz­kay. indítványára névszerinti szavazást kért, melyben a közgyűlés 7 szavazat ellen 16 szavazattal az előadó javaslatát tette magá­évá és az állandó választmány tagjaivá az főjegyző által indítványozott tagokat válasz­totta meg. Ugyancsak Jakab Rezső indítványt adott be az iránt is, hogy a közgyűlés helyezze ha­tályon kivül Nagy Imre fertőtlenítő rendőr­nek a járványkérházba való beköltöztetése és Kovács János kiköltöztetése iránti hatá­rozatát. Indokul felhozza azt, hogy Nagy János, a kórház kifogástalan felügyeletén kivül selyemhernyó tenyésztés előmozdításá­val is szolgálatot tett a köznek és e téren I kiváló eredményeket ért el, sőt azzal oly elő-- ! szeretettel foglalkozott, hogy az elmúlt évben , 30-ra emelkedett a tenyésztők szama. A he­gyére átköltözött rendőr megbízhatatlan s ki is lett volna onnan utasítva, de azt a gyűlés intézkedésére való tekintetből főszolgabiró ezt megtiltotta s igy az előj áróság az intéz­kedéseket sem ebben a tekintetben, sem a selyemtenyésztésjelőmozditása iránt meg nem tehette, kéri a közgyűlést, hogy a régi álla­pot visszaállítása iránt az elöljáróságnak ad­jon felhatalmazást. Hintalan Éde ellene van a javaslatnak, Ruszkai Kovács rendőr visel­kedését teszi birálat alá (lehet, hogy oka van reá), osztja kebelbarátja nézetét. Az előadó ujabbi felszólalása után 14 szavattal 7 ellenében ejőadó javaslata fogadtatott el. Végül elhatározta a közgyűlés, hogy a sze- nyek házát egy korházi ápolásra nem alkal­mas beteg miatt, két ágy elhelyezésére szol­gáló helyiséggel bőviti ki. Béla napok. Az újabban oly divatossá vált névnapi üdvözletek legszélszerübb beosztási módját tagadhatatlanul Érmihályfalván talál­ták fel. Alig van a hétnek egy napja, amelyre ne esne egy-egy névnapi üdvözlés s ha pe­dig több hasonnevű van a városban, akkor a nap emlékére rendezett összejövetelt úgy osszák be, hogy a hónap többi vasár­napjaira essék egy belőle. Szombaton Béla napja volt. Este Grosz Réla az Érmellóki Hitélteink kősztiszteletben álló vezérigazga­tójánál gyűlt össze a város intelligentiája, kedélyes reggelig tartó vacsorára, ünnepel­ven a szives házigazdát és a kedves és bá­jos úrnőt. Vasárnap Gasner Béla gyógysze­rész tai tóttá névnapját a „Nemzeti-szálloda“ éttermében, mely mulatság délelőtt vette kez­detét s csak másnap délután nyert befeje­zést. Holnap Lovass Béla földbirtokost kere­sik fel a jóbarátok, 14-én újból Grósz Béla ad villás reggelit, 21-ón dr. Deme Béla já­rásorvos lesz a „Nemzeti“-ben a szives házi­gazda. Engedjék meg nekünk azonban az ünnepeletk, hogy nem minden egyes alka­lommal, de ezúttal és egyszerre fejezzük ki legjobb kivánatainkat az évfolduló alkalmá­val s nehogy a legcsekélyebb vád is érhes­sen bennünket, hogy a kedves összejövetele­ken személyesen részt nem vettünk avagy nem képviseltettük magunkat ezennel beje­lentjük, hogy az összejöveteleken lapunkat Jakab Mór és Haus Ferenc urak fogják kép­viselni, akik hü tolmácsolói lesznek az ünne­peltek iránt érzett szívélyes barátságuk és tiszteletüknek. Gazdák figyelmébe! "W Baclier-ltlellcliár-Johnston ^ép^yárak fiók telepét a nagytrafik udvarból május havában Piac-utca 43. szám alá a (Dreher mellé) helyezzük át! Szemben az eddigi gépraktárral. Báhmer Sándor az Amerikai tengeri termelő eszközök kizárólagos képviselete.

Next

/
Oldalképek
Tartalom