Közérdek, 1911. január-június (4. évfolyam, 1-25. szám)

1911-02-04 / 5. szám

Nagykároly, 1911. február 4. 5-ik szám. IV. évfolyam. KÖZÉRDEK ÉRMELLÉK KERESKEDELEM, IPAR ÉS MEZŐGAZDASÁG ÉRDEKEIT SZOLGÁLÓ TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton reggel. Nyilttér sora 40 fillér. — Kéziratot nem adunk vissza. Előfizetési és hiidetési dijak felvételére csak a felelős szerkesztő jogosult Főszerkesztő : Or. Bisitz Béla. Felelős szerkesztő: Simító Aladár. Főmunkatárs: Dr. Merts íjászló. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva egy évre 6-— korona félévre 3 — korona. Vidékre postán küldve egy évre 7’— korona félévre 3 50 korona. Egyes szám ára 20 fillér. A vidéki pénzintézetek pénze. Magyarország elmondhatja magá­ról azt, amit a bohém népség: sze­gények vagyunk, de jól élünk. A hol pedig jól élnek, ott kell lenni pénz­nek is, ha másból nem, — hitelből. Van adósságunk temérdek, de az uj finánc tudomány szerint az adósság szintén vagyon. A kinek sok az adós­sága, az szokott élni a legurasabban. Hát ne panaszkodjunk. A pénz vagy sok, vagy kevés, de sohasem elegendő, mondotta bölcsen Wekerle. Van pénz Magyarországon sok, persze nem min­denkinek és nem elegendő senkinek. Mégis legtöbb pénz van takarékpénz­táraknál és egyéb bankoknál. Ezek óriási pénzforgalmat csinálnak. Van olyan bankintézet a vidéken, a mely­nek részvénytőkéje alig több 100—150 ezer koronánál, pénzforgalma azonban több millió. Hogyan jön össze ennyi pénz? Hát betétek utján. S mi hejzza az osztalé­kot? A váltóhitel. Az a váltó! Talán sehol a világon nem változnak a ma­gánosok annyit, mint Magyarországon. Még mindig ahoz lévén szokva, hogy annál többet költünk, minél kevesebb a jövedelmünk, természetesen temér­dek felebarátunknál állandó a pilla­natnyi pénzzavar. Veszpnk tehát a tra­fikban egy váltó blankettát és ráírunk háromszorta nagyobb összeget, minta mekkorára szükségünk van. Aztán ad­dig járunk barátaink, rokonaink, is­merőseink nyakára, a mig kicsikarunk tőlük még két aláírást. Két jó névre minden hitelintézet örömmel ad pénzt pár hónapi lejárattal, Persze lejáratkor az elfogadó ritkán fizet, többnyire pro­longál. Ha nem fizet, akkor előveszik a kezeseket, ezeken vasalják be a köl­csönt az óriási költségekkel együtt, így gazdagszanak a bankok, a köz­jegyzők, ügyvédek, végrehajtók és rész­vényesek — a váltóból. A váltóforga­lom szépen jövedelmez, a pénzinté­zetek osztaléka tartaléka és tarta­lékalapja folyton gyarapszik, úgy, hogy közben egy egy sikkasztást is el lehet viselni. Csakhogy a váltóhitelnek az a túl­zott kultiválása egészségtelen irányzat. A pénzintézetnek nem ebből kellene gyarapodni, hanem ipari és gyári vál­lalkozásokból. Nálunk a magántőke fölöttébb óvatos. A fekvő birtokok urai többnyire megelégszenek a föld ho- zadékával és vállalatokba nem bocsát­koznak, pedig aligha titok etőttük, Molnár Testiérdi legnagyobb raktárában Debrecen, w*' 1ZL EGYHÁZTÉR 3. A NAGYTEMPLOM MELLETT, m 727. Ií’ó angyal védjegyű Eufon. tölcsérnélküli, iPatlie tünélküli beszélőgépek és lemezek ki­zárólagos képviselete. Kedvező fizetési feltételek! Szolid kiszolgálás ! Külön technikai osztály! Javító műhely 1 A NEMEZIS Irta; Szuchán Elemér. Közérdek eredeti tárcája. Migay Kálmán egy időben nagyon he­vesen udvarolt Roll Margitnak. A leány remek barna szépség volt, csil­logó mély tüzü szemekkel, szabályos kreol­barna arccal, szénfekete hullámzó göndör hajjal. Valódi keleti szépség, olyan, milyenekről az Ezeregyéjszaka meséi regélnek, vagy a milyen Szulejka a szép odaliszk lehetett. Migay csinos fiú volt — annyira, hogy kollégái választékos öltözködése és finom modora miatt tréfásan „báró ur“-nak is nevezték . . . A leány viszonozta az ifjú szerelmét. Mindig s mindenütt együtt látták őket, s mindenki meg volt győződve, hogy a két szerelmes egy boldog pár lesz. Dacára a vallás- és társadalmi kü­lönbségnek, mi az ifjak közt fennállt, a leány szülei sem ellenezték már a dolgot s Migay igy mindennapos lett a háznál. Így tartott ez soká. Egyszer azonban ritkábbak lettek a lá­togatások, mig végre egészen megszakadtak. Rövid idő alatt meghalt Margit édes apja s igy ő nővéreivel — kik szintén igen szépek voltak — árván maradtak. Margit egyszerre gyászolta az apját s szerelmét. Vigasztaihatlan s szomorú volt. Sorvadt szemlátomást. Végre megtudta az okot, mi szerelmesét tőle eiszakasztá. Migay megismerkedett volt egy másik, — talán szebb leánnyal, — égy másik Mar­gittal Feledni nem volt nehéz . . . Margit fájdalmában kétségbeesett! Sok álmatlan éjjet töltött el ágyában zokogva. . i . Egyszer ajka átokra nyiit keservében. Megátkozta hűtlen szerelmesét! Megátkozta, hogy ne legyen boldog soha s az csalja meg, a kiért őt megcsalta ! Százszorosán érezze át azt a mardosó m kint, a mit neki szerzett s mi lelkét meg- mérgezé! Egész beteggé tette őt a lelki gyötrelem, Rokonai elvitték más vidékre gyógyulni, — feledni. Elvitték, hogy lelke felfrissüljön, felviduljon . . . Migay ezalatt epedő vágyódással ud­varolt uj szerelmesének. A jégen ismerkedett volt meg vele. Mire olvadni kezdett a jég, már jegyese lett imádottjának. Villámként sújtotta e hir a megcsalt, otthagyott Margitot. De nem zokogott, nem jajdult fel már . . . A szenvedés megedzette szivét. Bosz- szu! Ez kellett most neki. Bosszú! Bol­dogsága árán is! Megesküdött, hogyazelső férfié, a ki kéri, azé lesz ! — A legelsőé, ki közeledik: ha szereti, ha nem! S azé lett! . . , Alig múlt el a tavasz, már asszony lett. Elbóditotta egy családos férfi szivét, — ki otthagyta érte mindenét — s övé lett. Migayval ismét már férje karján talál­óc wop'yu megérkeztek a Segszeisb és legdivatosabb far­OZUn^Ull I\UVclLoyLZy sangt cikkek: u. m.: báli kelmék, pouphinok, női- és nri dlivatüzletétoe Y NAGYKÁROLY, DEÁK-TÉR kaschmirok, baíistok, virágok, legyezők, keztyük ▼ Idáit itBtjj Miiitftiaa. L. Francia és belföldi moguette RendHlyíili jutányos árak! bútorszövetek, valódi és utánzóit elárusító helye. gobelin, damast butorkretonok egyedüli Fontos kiszolgálás! Lapunk mai száma 12 cSdal ierjetieEemben és 3500 péadán^&an jeleni meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom