Közérdek, 1911. január-június (4. évfolyam, 1-25. szám)
1911-02-04 / 5. szám
Nagykároly, 1911. február 4. 5-ik szám. IV. évfolyam. KÖZÉRDEK ÉRMELLÉK KERESKEDELEM, IPAR ÉS MEZŐGAZDASÁG ÉRDEKEIT SZOLGÁLÓ TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton reggel. Nyilttér sora 40 fillér. — Kéziratot nem adunk vissza. Előfizetési és hiidetési dijak felvételére csak a felelős szerkesztő jogosult Főszerkesztő : Or. Bisitz Béla. Felelős szerkesztő: Simító Aladár. Főmunkatárs: Dr. Merts íjászló. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva egy évre 6-— korona félévre 3 — korona. Vidékre postán küldve egy évre 7’— korona félévre 3 50 korona. Egyes szám ára 20 fillér. A vidéki pénzintézetek pénze. Magyarország elmondhatja magáról azt, amit a bohém népség: szegények vagyunk, de jól élünk. A hol pedig jól élnek, ott kell lenni pénznek is, ha másból nem, — hitelből. Van adósságunk temérdek, de az uj finánc tudomány szerint az adósság szintén vagyon. A kinek sok az adóssága, az szokott élni a legurasabban. Hát ne panaszkodjunk. A pénz vagy sok, vagy kevés, de sohasem elegendő, mondotta bölcsen Wekerle. Van pénz Magyarországon sok, persze nem mindenkinek és nem elegendő senkinek. Mégis legtöbb pénz van takarékpénztáraknál és egyéb bankoknál. Ezek óriási pénzforgalmat csinálnak. Van olyan bankintézet a vidéken, a melynek részvénytőkéje alig több 100—150 ezer koronánál, pénzforgalma azonban több millió. Hogyan jön össze ennyi pénz? Hát betétek utján. S mi hejzza az osztalékot? A váltóhitel. Az a váltó! Talán sehol a világon nem változnak a magánosok annyit, mint Magyarországon. Még mindig ahoz lévén szokva, hogy annál többet költünk, minél kevesebb a jövedelmünk, természetesen temérdek felebarátunknál állandó a pillanatnyi pénzzavar. Veszpnk tehát a trafikban egy váltó blankettát és ráírunk háromszorta nagyobb összeget, minta mekkorára szükségünk van. Aztán addig járunk barátaink, rokonaink, ismerőseink nyakára, a mig kicsikarunk tőlük még két aláírást. Két jó névre minden hitelintézet örömmel ad pénzt pár hónapi lejárattal, Persze lejáratkor az elfogadó ritkán fizet, többnyire prolongál. Ha nem fizet, akkor előveszik a kezeseket, ezeken vasalják be a kölcsönt az óriási költségekkel együtt, így gazdagszanak a bankok, a közjegyzők, ügyvédek, végrehajtók és részvényesek — a váltóból. A váltóforgalom szépen jövedelmez, a pénzintézetek osztaléka tartaléka és tartalékalapja folyton gyarapszik, úgy, hogy közben egy egy sikkasztást is el lehet viselni. Csakhogy a váltóhitelnek az a túlzott kultiválása egészségtelen irányzat. A pénzintézetnek nem ebből kellene gyarapodni, hanem ipari és gyári vállalkozásokból. Nálunk a magántőke fölöttébb óvatos. A fekvő birtokok urai többnyire megelégszenek a föld ho- zadékával és vállalatokba nem bocsátkoznak, pedig aligha titok etőttük, Molnár Testiérdi legnagyobb raktárában Debrecen, w*' 1ZL EGYHÁZTÉR 3. A NAGYTEMPLOM MELLETT, m 727. Ií’ó angyal védjegyű Eufon. tölcsérnélküli, iPatlie tünélküli beszélőgépek és lemezek kizárólagos képviselete. Kedvező fizetési feltételek! Szolid kiszolgálás ! Külön technikai osztály! Javító műhely 1 A NEMEZIS Irta; Szuchán Elemér. Közérdek eredeti tárcája. Migay Kálmán egy időben nagyon hevesen udvarolt Roll Margitnak. A leány remek barna szépség volt, csillogó mély tüzü szemekkel, szabályos kreolbarna arccal, szénfekete hullámzó göndör hajjal. Valódi keleti szépség, olyan, milyenekről az Ezeregyéjszaka meséi regélnek, vagy a milyen Szulejka a szép odaliszk lehetett. Migay csinos fiú volt — annyira, hogy kollégái választékos öltözködése és finom modora miatt tréfásan „báró ur“-nak is nevezték . . . A leány viszonozta az ifjú szerelmét. Mindig s mindenütt együtt látták őket, s mindenki meg volt győződve, hogy a két szerelmes egy boldog pár lesz. Dacára a vallás- és társadalmi különbségnek, mi az ifjak közt fennállt, a leány szülei sem ellenezték már a dolgot s Migay igy mindennapos lett a háznál. Így tartott ez soká. Egyszer azonban ritkábbak lettek a látogatások, mig végre egészen megszakadtak. Rövid idő alatt meghalt Margit édes apja s igy ő nővéreivel — kik szintén igen szépek voltak — árván maradtak. Margit egyszerre gyászolta az apját s szerelmét. Vigasztaihatlan s szomorú volt. Sorvadt szemlátomást. Végre megtudta az okot, mi szerelmesét tőle eiszakasztá. Migay megismerkedett volt egy másik, — talán szebb leánnyal, — égy másik Margittal Feledni nem volt nehéz . . . Margit fájdalmában kétségbeesett! Sok álmatlan éjjet töltött el ágyában zokogva. . i . Egyszer ajka átokra nyiit keservében. Megátkozta hűtlen szerelmesét! Megátkozta, hogy ne legyen boldog soha s az csalja meg, a kiért őt megcsalta ! Százszorosán érezze át azt a mardosó m kint, a mit neki szerzett s mi lelkét meg- mérgezé! Egész beteggé tette őt a lelki gyötrelem, Rokonai elvitték más vidékre gyógyulni, — feledni. Elvitték, hogy lelke felfrissüljön, felviduljon . . . Migay ezalatt epedő vágyódással udvarolt uj szerelmesének. A jégen ismerkedett volt meg vele. Mire olvadni kezdett a jég, már jegyese lett imádottjának. Villámként sújtotta e hir a megcsalt, otthagyott Margitot. De nem zokogott, nem jajdult fel már . . . A szenvedés megedzette szivét. Bosz- szu! Ez kellett most neki. Bosszú! Boldogsága árán is! Megesküdött, hogyazelső férfié, a ki kéri, azé lesz ! — A legelsőé, ki közeledik: ha szereti, ha nem! S azé lett! . . , Alig múlt el a tavasz, már asszony lett. Elbóditotta egy családos férfi szivét, — ki otthagyta érte mindenét — s övé lett. Migayval ismét már férje karján találóc wop'yu megérkeztek a Segszeisb és legdivatosabb farOZUn^Ull I\UVclLoyLZy sangt cikkek: u. m.: báli kelmék, pouphinok, női- és nri dlivatüzletétoe Y NAGYKÁROLY, DEÁK-TÉR kaschmirok, baíistok, virágok, legyezők, keztyük ▼ Idáit itBtjj Miiitftiaa. L. Francia és belföldi moguette RendHlyíili jutányos árak! bútorszövetek, valódi és utánzóit elárusító helye. gobelin, damast butorkretonok egyedüli Fontos kiszolgálás! Lapunk mai száma 12 cSdal ierjetieEemben és 3500 péadán^&an jeleni meg.
