Közérdek, 1911. január-június (4. évfolyam, 1-25. szám)

1911-04-22 / 16. szám

Nagykároly, 1911. április 22.__________________________16-ik szám. IV- évfolyam KÖZÉRDEK ÉRMELLÉK KERESKEDELEM, IPAR ÉS TTCEZŐGAZDASÁG ÉRDEKEIT SZOLGÁLÓ TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton reggel. Nyilttér sora 50 fillér. — Kéziratot nem adunk vissza. Előfizetési és hirdetési dijak felvételére csak felelős szerkesztő jogosult. Szerkesztőség és kiadóhivatal Gróf Károlyi György-tér 38. Telefon 95. Főszerkesztő : Or. BtSITZ BÉLA. Felelős szerkesztő : SIMKÓ ALADÁR. Főmunkatárs: Dr. MERTS LÁSZLÓ. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva egy évre 6’— kor. félévre 3' — kor. Vidékre postán küldve egy évre 7'— kor. félévre 3'50 kor. Egyes szám ára 20 fillér. Pusztulunk, veszünk. A nagykárolyi sorozások. Elmúltak a sorozások. Mint minden évben, sajnos ez évi sorozások alkalmá­val is azon szomorít tapasztalatokra ju­tottunk, hogy a fiatalság degenerálódik. Satnyulunk. Az emberek törpülnek. Katonának alig válik be egy-kettő. Ez nagyon elszomo­rító jelenség és — sajnos — ezen segí­teni nem igen lehet. Hol vannak már a szálas, erős legé­nyek, hol lehet látni e korban egészségtől duzzadó fiatal embert? Bizony alig található egy-kettő. Az intelligensebb osztályoknál ez nem igen csodálható, hisz itt a gyermek, már kora ifjúságától fogva, valóságos kényszerneve­lésnek van alávetve, hol a testnek el kell satnyulnia. Meleg ruhában járatni, nehogy meg­fázzon, vigyázni rá, dadára bízni, azok­I nah rendesen meqfertőzött tejével táplálni, a fülledt, zárt szobákban tartani, nehogy meghűljön. Ilyen nevelés mellett mi sem természetesebb, hogy az emberiség satnyul. Már most is vannak gyermekek, hogy 3 éves korukban járni, beszélni sem tud­nak s ha tényleg elvétve előfordul, hogy erősebb szervezettel van megáldva, a modem nevelés csakhamar visszataszítja és gyorsan segít azon, hogy a gyermek : csenevész maradjon. A leckéknek különböző halmaza az iskolákban, melyet sohasem fog használni az életben, ezenkívül a privátórák is nagy­ban hozzájárulnak, hogy a különben is ■ csenevész gyermek teljesen eltörpüljön. Egy 6 éves leánykát már francia, német nyelvre tanítanak i zongora-órákban is részesítik. A fiukat még nagyobb szellemi mun- j kával terhelik meg. A testi nevelést min­den szülő elhanyagolja, a szellemi neve- ! lésre azonban annál több gondot fordit. Pedig az arany-mondás még most is él: „Mens sana in corpore sano“. Sat nyúlunk, törpülünk. Az iskolában is szemmel láthatólag lehet ezt tapasztalni, nemcsak a sorozá­sok alkalmával. Egy tejfölösszáju gyermeknek látszó fiatal ember alig 120—130 cm. magas, vézna, behorpadt mellű, már legalább is szigorló vagy jelölt, néhány évvel ezelőtt az ilyen termettel a yimn. 5—6 osztá­lyába jártak. Az ilyen elsenyvedt, gyönge szerve­zetű egyén ugyan milyen nemzedéket is hagyhat hátra? Ez azonban már mindennapi. Az in- teligensebb elemnél nem is csodálni való, de annál elszomorítóbb a köznépnél. A degenerálódás itt nagyobb mértékben pusziit. Itt már nem a fentemlitett okok játszanak szerepet, hanem, sajnos, sokkal mélyebben rejlő okok azok és azért sok­kal veszedelmesebbek. Állandó lemez újdonságok *^>3 PüEl, Hifin 1 5 " Világhírű kerékpárok egyedüli raktára, Gram afon, Eufon, Pathefon beszélőgépek dús választékban. Legújabb rend­szerű varrógépek. Mindezek alkatrészei és javítása jutányos árban Mnlnár Tach/árolí műszerészek Debrecen, iTiUiNdi 1 tJblvcl v5Egyház-tér3,sz,a.Nagytemplomnál, Telefon 727, Villanycsengő berendezés, javítás, jókarban tartása, Telefon 727­TÁRC A. Az asszonyi sors. Béla, a Bárány-Szálló közkedvelt és min­dig fess szobapineére megnősült. Egy alig 16 éves, ártatlan leánykát, Piroskát, a Kővágó Ilka, masamód nevelt leányát vette feleségül, akinek sejtelme sem volt arról, hogy micsoda állapot az : asszonynak lenni, de örömmel sietett a szobapincér védőszárnyai alá, mert nevelőanyjánál nem épen a legjobb dolga volt és a gyerekes fejével azt mégis csak el­képzelte, bogy ezentúl a saját ura lesz és szigorú nevelőanyja fenhatósága megszűnik. Csakugyan, ez a házasság a lehető leg­boldogabb volt. Az asszonyka a legnagyobb szeretettel csüggöt az urán és kedélytelen- sége, amely nevelőanyjánál szinte állandó volt, teljesen eltűnt. Vagy egy év telt el zavartalan boldogság­ban. Ekkor aztán történt valami, ami a még leányos ábrándokkal telt asszonyka fejét egy kissé megzavarta. Egy reggel, szokása szerint a piacra ment bevásárolni. A piacról hazaté­rőben észrevette, hogy egy csinos, nyúlánk, barna férf.ú követi. Az asszonyka elpirult és még jobbin meggyorsította lépteit. Hasztalan. A férfiú, bár diszkréten, de állhatatosan kö­vette. Mikor pedig a ház kapujához ért és visszafordilt, vájjon a titokzatos idegen ott van-e, hát az, bizony, pár lépésnyire állott tőle, udvariasan megemelte a kalapját és visz- szament. Az asszonyka azt sem tudta, hogy ho­gyan ért a szobába. Hogy is ne. Hiszen ilyesmi m?g sohasem történt véle. Szén Is­ten, ha ezt Béla megtudná! Szinte reszke­tett a felindulástól. Úgy érezte, hogy valami bűnt követett el. Igen, neki nem lett volna szabad és;revennie azt a férfiút. Közömbösen kellett vona hazajönnie és nem lett volna szabad a iapunál hátrafordúlnia. Alit gondol­hat felőle az a férfiú ? Bizonyára azt, hogy ő is olyai kacér asszony, mint a többi., Igen, ezt nem btt volna szabad megtennie. És, ha holnap a piacra megy, ha találkozik megint azzal a férfiúval, hidegen büszkén fogja végig- mémi, hdd lássa, hogy ő tisztességes asz- szony, ah az urát szereti. Piroska asszonyt nagyon megzavarta ez a kis kaland. Egész nap idegesen tett-vett a házban és mikor hazajött a férje, alig mert a szemébe nézni. Aztán valami türelmetlenség I vett rajta erőt. Alig várta a reggelt, hogy a piacra menjen. A férfiú másnap is ott sétált a piac kör­nyékén. Mikor meglátta az asszonykát, ki i kosarával a karján sietve jött, köszönt neki. : Piroska elpirult, zavarba jött. Nem akarta fo­gadni a köszöntést, de aztán, mintha ezt il- ! íetlennek találta volna, könnyedén meghaj- ! tóttá a fejét és sietve elvegyült a többi vá- i sárló asszonyok közé. A piacról hazatérőben I megint követte őt a férfiú, a kapunál megint I köszönt és Piroska megint fogadta azt, sőt mosolygott is egy kicsit. Bent a szobában még zavartabb, még idegesebb lett. Egymást zavarták a gondola­tai. És olyasféle gondolatai is voltak, hogy az a titokzatos idegen nem is olyan csúnya férfiú, aztán meg tiszteletteljesen is viselke­dik, talán nem is követett el valami nagy vétket, bog)’ köszönését viszonozta. Negyednapra bemutatta magát a titokza­tos idegen. Jármay Aladárnak hívták és el­Fogászati műterem Nagykároly, Könyök-utca 11. Készítek (a gyökér eltávolítása nélkül is): természethü fogpótlásokat aranyban és (vulkánit kautschukban; szájpadlás nélküli fogpótlások u. m.: aranyhidak, koronák, csapfogak a legmüvésziesebb kivitelben. fogtechnikus.

Next

/
Oldalképek
Tartalom