Közérdek, 1910. július-december (3. évfolyam, 30-56. szám)

1910-07-01 / 30. szám

30. szám. julius 1. KÖZÉRDEK 5-ik oldal. A pénzügyminiszter kijelentette ugyan, hogy az adótörvények életbeléptetése 1911 január 1-én nem fog megtörténni, de csak azért nem, mert az erre irányuló munkálatok még nem haladtak anyira, hogy a kitűzött időben a törvények akadály nélkül keresz- tülvihetők és végrehajtók legyenek. Mint ismeretes, az uj törvény rendelkezései súlyo­san érintik a kereskedelmi és ipari érdeke­ket, mert olyan rendelkezéseket tartalmaz­nak, amelyek az egész világon magukban állók. Az érdekelt testületek annak idején feliratban, gyűléseken és szónoklatokban támadták a sérelmes rendelkezéseket. A koalíciós többség, amely antimerkantilis érzelmű volt, azonban megszavazott min­dent. Kevés reménység volt arra, hogy az ügyön változtatni lehessen, amikor megle­petésszerűen jött a pénzügyi kormánynak az a nyilatkozata, amely az adótörvények j életbeléptetésének felfüggesztését jelentette be. És ismét reméltek az érdekeltek. Hátha a miniszter változtatni akar a sérelmes rendelkezéseken? De nem. Az érdekelt kö­rök mindenesetre jól teszik, ha felszínen tartják ezt a kérdést és igyekeznek megpu- hitani a miniszter szivét, ami talán nem is egészen lehetetlen, mert hiszen az igazság az ő részükön van. A kamara ezüst érmei. A debreceni kereskedelmi és iparkamara a tanonciskolát jelesen végző egyébként is kiváló iparos és kereskedő tanulók között évenként ezüst érmeket szokott szétosztani. A kamara ezidén Szatmármegyében az iparos és kereskedő tanulók között a következőknek adományozta a kitüntető érmet, ü. m. Mátészalkán: Gro- singer Sándor kereskedő és Nuszer József iparos tanoncnak. Nagybányán: Szántó Ferenc szabó, Szilágyi István kereskedő tanoncnak. Nagykárolyban: Bálintffy Ferenc lakatos, Jencsel János nyomdász, Jencsel József nyomdász és Weingartner Péter géplakatos tanoncnak Nagysomkuton: Braun Móricz szabó tanoncnak. Szatmárnémetiben: Svarc Herman kőfaragó, Márton István gépész, Szűcs Ferenc csizmadia és Bein Hild cim- festő tanoncnak. Izraelita fiú internátus. Lapunk je­len számában Nagy József nagykárolyi ta­nító ur hirdetését közöljük. Az interná­tus kiváló tisztaság, legpéldásabb rend és gondos felügyeletről vármegyeszerte isme­retes. Az internátus élén maga Nagy József áll, aki szakszerű oktatás és különösen a javitóvizsgálatra készülőknél szigorúsága és lelkiismeretességével bámulatos eredménye­ket ért el. Az internátust, hol a szigorú vallásosságra is nagy gond fordittatik, a szülők figyelmébe ajánljuk. Vasárnapi munkaszünet. Szilágyvár­megye törvényhatósági bizottsága jutott abba a helyzetbe, hogy a korcsmák, sörhá­zak és pálinkamérésekről alkotott szabály- rendeletét a kormány f. évi március hó 31 -én minden kikötés nélkül jóváhagyta s igy rövid időn belül életbe léphet a szabály- rendelet e) pontja, amely szószerint igy hangzik: e) A korcsmák az 1891 : XIII. t.-c. 1. §-ában meghatározott ünnepnapokon, vagyis vasárnap és Szent-Isíván napján, valamint e keresztény vallásfelekeztek ün­nepein, úgymint karácsony husvét pünkösd első napjain egész napon át zárva tartandók. Szilágyvármegye alispánja kiadta a járási főszolgabírókhoz, polgármesterekhez és köz­ségi elöljárókhoz intézett rendeletét, amely szerint a belügyminiszter által jóváhagyott szabályrendelet 1910. évi julius 5-én lép életbe. Újdonság Szatmármegyében. Egy vármegyénkben még eddig nem létező fé­nyes üzlet nyílt meg Szatmáron folyó hó 1-én. Weisz Lajos ur aki 18 éven át a kül­föld legnagyobb városaiban a legelső és legtekintélyesebb üzletekben szerezte be óriási gyakorlatát, nagy áldozatok árán, Szat­máron Eötvös-utca 2. sz. a. egy fényesen berendezett selyem, szalag, csipke, női ruha- disz, szövetek és csipkefüggöny üzletet nyi­tott. Az üzlet felöleli a külföld összes gyárt­mányait, Páris, Brüsszel különlegességeit. Az üzlet megtekintését olvasóink szives figyelmébe ajánljuk. Zsidó trafikosok. A pénzügymi­niszter egy a napokban kiadott rendeleté­ben utasította a pénzügyigazgatóságot, hogy az orthodox zsidó vallást követő dohányá- rusitási eugedélyért folyamodóktól oly elő­zetes írásbeli nyilatkozatot követeljen, mely­nek értelmében kötelezik magukat, hogy a dohánykisárulási engedély elnyerése ese­tén szombati napokon és vallásuk egyéb oly ünnepein, melyeken az áruda zárva tar­tása megengedve nincsen: üzlethelyiségük főbejáratának nyitvatartása mellett a dohány­eladást rendes üzlethelyiségükben ugyan, de egyéb árucikkeiktől külön elkerített és üzletük főbejárata utján könnyen hozzáfér­hető helyen (legcélszerűbben az üzlet bejá­ratnál) fogják gyakorolni. Egyben megjegyzi rendeletében a miniszter, hogy a dohány- gyártmányok eladására vonatkozó szabályok 15. §-ának utolsó bekezdése értelmében, a dohányeladásnak ily napokban megbízott általi gyakorlása meg lévén engedve, nem esik kifogás alá az, ha a dohányeiadást eze­ken az ünnepeken a jogosított nem szemé­lyesen közvetíti. Tömeg-áruknak az őszi nagy for­galom előtti elszállítása. A kereskedelmi és iparsamara a m. kir. államvasutak igaz­gatóságának megkeresése alapján és tekin­tettel arra, hogy az igen kedvező termés kilátások következtében várható tömeges áru- termény-szállítások, továbbá a folyamat­ben levő nagy vasúti beruházási munkála­tokhoz szükséges anyagoknak állandóan nagy tömegekben való szállítása a vasút teljesítő képességét előre láthatólag oly mértékben fogják igénybe venni, hogy szá­molni kell a bekövetkezendő kocsihiánynyal, felhívja a nagyobb kereskedelmi és ipari vállalatok figyelmét hogy a részükről elszál­lítandó s szállítási időhöz nem kötött tömeg­áruk (épület- és tűzifa, szén, só, érc, kő stb.) zömét még a nyár folyamán, minden esetre azonban az erősebb őszi forgalom bekövetkezte előtt, folyó évi szeptember havát megelőzőleg lehetőleg elszállittassák. Pöstyén vezeti Érdekes eredménnyel jár a betegségek statisztikájának összeha- sonlitssa, miből legutóbb megállapították, hogy hazánkban a reuma és söszvénő grasszál leginkább. Nem csoda tehát, ha Pöstyén fürdő, melynek kénes iszapforrásai tudvalevőleg éppen ezen betegségeket gyó­gyítják az epész világon elismert páratlan hatással, felülmúlja az összes többi hazai fürdőket úgy a vendég létszám magassága, mint a külföldi látogatók aránya tekintetében. Tüztől megmaradt áruk julius hó 1-től leszálitott árban lesznek eladva, u. m. férfi és női divat cikkek, porcellán és üveg áruk, szőnyegek, vásznak, kézi munkák és cipő árúk a Rosner-féle parti áruházban, Nagykároly, Széchenyi-u. 43. Berendezés szintén eladó. Mivel ölte meg a marhát. A napok­ban a helybeli vágóhídon egy mészáros háromszor sújtott a tehénhez, miközben eltörött a taglója. Szörnyű méregbe jött és kivette a zsebéből óráját és tehén fejéhez vágta. A tehén azonnal megdöglött s az órának nem lett baja, mert azt Kohn Antal­tól vásárolta tulajdonosa. Ilyen óráknak nincsen párja az egész országban. Uj kárpitos műhely. Weisz Zsigmond városunkban is előnyösen ismert kárpitos segéd, Könyök-utca 1. sz. alatt kárpitos- műhelyt nyitott. Nevezett lapunkban feladott hirdetését ajánljuk olvasóink szives figyel­mébe. Hogyan hevernek a különböző nemzetek? Minden náció másképen hever. A magyar ernyedt unalomból, vagy dölyfös uraskodásból hever, az oláh magakimélés- böl, a hindu tétlen hitétől mély meggyőző­déssel, az angol azért hever, hogy valamely elvont gondolkozását még a teste mozgása se zavarja, az orosz tűnődve hever, az olasz gyönyörüségget keres a heverésben, mint más az evésben s a mellett szája kedvére lármáz, vagy csókol, a francia úgyszólván művészi lendülettel hever s azalatt kecses és puha gondolatocskákat faricskál mo­solyogva, vagy gúnyolódva, a német — németet még talán senki sem látott heverni. Fiatal borjuk védelme. A földmi- velésügyi miniszter körrendeletében szigo­rúan meghagyja újból a hatóságoknak, hogy úgy a közegészség, mint közgazdaság ér­dekében a négy hetesnél fiatalabb borjuk levágását tiltsa és ellenőrizze s minden ily szabálytalanság megtorlása céljából a bün­tető eljárást tegye folyamatba. Pártoljuk a helyi ipari. Aki szép, kényelmes és kitűnő anyagból készült cipőt vagy csizmát akar készíttetni, az keresse fel isátixlú cipész-mestert Nagy­károly, Gróf Károlyi-tér (Kerekes Ödön házában/, ahol a mai kor igényeinek meg­felelő kiállítású tárgyakat kap jutányos árak mellett. — Több kitüntetés. ÉRIHELLÉK. Érmihályfalva. Színészet Érmihályfaiván. Kunhegyi Miklós színigazgató, az al­földi kerület igazgatója, hallomás szerint 10—12 újdonság lejátszására elrándul Ér- mihályfalvára is. A kitünően szervezett színtársulat a közönség legmesszebbmenő támogatását méltán megérdemli. Társulatá­nál van Molnár Bella, a kiváló és bájos primadonna, aki a kolozsvári és debreceni színházak elsőrendű művésznője volt. Ki­váló énekesnők még Erdélyi Anna és Térey Ilonka. Jó drámai szende Erdős Jolán és jó comica Bene Emma. A férfiak közül Balázs Bálint kiváló énekes, Kálny és Mály comicusok, Gárday hős és bonvivant vál­nak ki főleg. A társulat 30 tagból áll és a legjobb darabokat hozza színre. Személyi hir. Makutz Gyula állomás­főnök, ellenőr, négy heti tartózkodásra Karlsbádba fürdőre utazott. A belügyminiszter gyermekvédelmi rendeíete. A közegészségügyi rendezésről szóló törvény előírja, hogy a községi és körorvosok az állami gyermekmenhely kö­telékébe tartozó, nevelésbe vagy dajkaságba kiadott gyermekek felett felügyeletet gyako­roljanak. A járásorvosoknak pedig köteles­ségük, hogy a lelencek s a dajkaságba ki­adott gyermekekre vonatkozó rendszabályok felett őrködjenek. A belügyminiszter most, hogy ezeket az intézkedéseket hatályosabbá tegye, rendeletet bocsájtott ki az összes törvényhatóságok részére. Ez a rendelet kötelességévé teszi a járásorvosoknak, hogy évenként egyszer megvizsgálják a gyermek- menhelyeket. Telepvizsgálatot tartsanak s azok megejtését vezessék be az úgyneve­zett gyermektartási könyvbe. Ezenkívül pedig jelentést tartozik tenni a közigazgatási bi­zottságnak. Ä nagvvásár. Múlt hó 29. és 30-án folytak le Érmihályfaiván a vásár napjai. Ezek a vásárok igen híresek, különösen az álatvásár, ahol megjelennek nemcsak az ország, de a külföld kereskedői is. A most lezajlott országosvásárra felhajtottak; 5776 drb szarvasmarhát, 3609 lovat és 373 drb sertést. Ebből elkelt: 3018 dre szarvas- marha, 1212 ló és 174 drb sertés. Cement- és betonárugyár. Egy hiányt pótló vállalat létesült „Ermihályfal- ván, „Érmihályfalvai első cement és beton­árugyár“ cim alatt, melynek lapunkban fel­adott hirdetésére felhívjuk olvasóink fi­gyelmét. Utczatakaritás. Régi átka a város­nak az, hogy piszkos az utcája. A vállal­kozó, a kinek a takarítás bérbe van adva, édes keveset törődik a takarítással és csak sürgetésre mutatja meg, hogy talán köteles volna az utcákat tisztában tartani. Ezen a dolgon pedig segíteni kell, mert a város fejlődése megkívánja azt, hogy legalább utcái tiszták legyenek. Mint értesülünk, Marosi Imre áilami utbiztos ajánlatot ad be a város képviselőtestületéhez a melybe kö­telezi magát arra, hogy a vállalkozónak eddig fizetett díjért az utcákat sepertetni és takarittatni fogja és ép oly karban tartja mint az állami utakat. Aligha hisszük, hogy a képviselőtestület örömmel ne fogadná az ajánlatát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom