Közérdek, 1910. július-december (3. évfolyam, 30-56. szám)
1910-10-08 / 44. szám
6-ik oldal. KÖZÉRDEK 44. szám. október 8. Az idény legszebb, legdivatosabb női-ruha kelméi a legnagyobb választékban -------Ha jtható)! : SZILAGYI IMRE : női- és férfi-divatáru kereskedésében : Nagykároly, Deák-tér. : a szekundánsokat. Bizony, meggondolja bármily önfeláldozó jóbarát, hogy magára zuditsa-e ezt a hat hónapi börtönt, vagy ne. A szekundánsok nélkül megvívandó párbaj viszont már a BTK. rendes paragrafusai alá esvén, a mai párbaj formája önként megsemmisül. Az ex-lex és a késedelmi kamatok. A pénzügyminiszter, tudomást szerezvén arról, hogy az ez évi ex-lex idejére eső állami egyenes adóknak és az azok módjára behajtandó egyéb kincstári tartozásoknak az indemnitási törvény alapján történt befizetése és beszedése alkalmával a késedelmi kamatokat egyes hivatalok helytelenül számították, — bár több az előző években kibocsátott rendeletben kellőképen szabályozva van az ex-lex idejére nézve a kamatszámítás módja — most kiadott 3608 1910. P. M. számú legújabb körrendeletében az egyöntetűség biztosítása céljából gondoskodik arról, hogy a kamatok helyesen szedessenek. Figyelmezteti mindenekelőtt a pénzügyi hatóságokat, hogy amaz állami egyenes adók és egyéb kincstári köztartozások után, melyek a folyó év első és második negyedében lettek volna esedékesek, erre a félévre késedelmi kamat nem jár, a harmadik negyedre pedig csak az indemnitási törvény hatályba lépése napjától, vagyis augusztus tizenkettedikétől kezdődőleg számítható utánuk a késedelmi kamat abban az esetben, ha a tartozás a közadók kezeléséről szóló törvényben megállapított határidőig, azaz augusztus 15-éig be nem fizettetett volna. A harmadik negyedben esedékes részletekre nézve ugyanez az eljárás követendő, vagyis azoktól a késedelmi kamatok szintén csak augusztus 12-én számíthatók fel, ha augusztus 15-éig be nem fizettetett volna. Önként értetődik, hogy azokkal szemben, akik a folyó 3118/PM. számú rendelet alapján kamatmentes fizetési halasztást nyertek, vagy nyernek, a fentebb ismertetett eljárás nem alkalmazható. Végül hangsúlyozza a körrendelet, hogy az elté- rőleg beszedett késedelmi kamatokat szabályszerű módon át kell számitani az adótőkére. Hol szórakozzunk? Némethy Sándor fényesen berendezett, Széchényi utcai cukrászdájában. A czukrászda a nagykárolyi intelligens közönségnek egy kellemes találkozó és szórakozó helye, hol mindennap kapható friss tejszínnel kevert kávé, csokoládé, tea, mignon, kuglerek és mindenféle czukrászda különlegességek. Egészségünket csak akkor tudjuk, amikor már elvesztettük. Ám az okos ember nem várja be elvesztét és főleg az ilyen járványos időben már előre gondoskodik, hogy háza sohase legyen egy palack Esterházy cognac nélkül. Ahol pedig ezzel élnek, oda kolera be nem férkőzik soha. Bámulatos az, hogy mennyien keresik fel Kohn Antal órást és ékszerészt ébresztő órák vásárlása és javítások végett. MllSCHONG*BUZIÁSFÜRDÓ ÍBUZIÁSI PHÖWXffárl 11 ül BAKTER1UM-MENTES II II természetes ásványvíz ÜD1T-GYÓGY1T. ÜD1T-GYÓGYIT. Vese- és hólyagbajoknál, a vesemedence idült hurutjainál, hugykő- és fényképződésnél a légutak és a kiválasztó szervek hurutos bántal- mainál kitűnő hatásúnak bizonyult.-- Orvosilag ajánlva. Főlerakat: KEREKES ÖDÖN cégnél Nagykárolyban. Royal szálloda Szatmár a vasúttal szemben. Tulajdonos: Havas Izidor. Csinosan butrozott tiszta szobák ! Jutányos árak! ízléses ételek és italok ! Pontos kiszolgálás ! Nagykárolyiak találkozó helye. Ki a czukorka király ? csemege szőlő, bel és külföldi czukorkák, hideg felvágottak legnagyobb választékban kaphatók Kondor Béla fűszer és csemege üzletében Nagykároly Deák-tér. — Állnadóan jégbe hűtött sör. Háziasszonyok figyelmébe! Rosen- feld Sámuel elhelyezési intézet tulajdonosa tisztelettel értesíti a közönséget, hogy Könyökutca 7. sz. alatti irodájába a közönséggel való könnyebb érintkezés céljából a telefont bevezette. Elhelyez úgy házhoz, mint gazdaságokhoz szükséges cselédeket, továbbá vendéglői és kávéházi személyzetet. „Kolíarit“ (iriesnez) A jelenkor legjobb tetőfedő- és elszigetelő-lemeze. Egyedelárusitó Herskouits Hermann fakereskedő Nagykároly. ÉRINELLÉK. Érmihályfalva. 1849. október 6. j Reszket a toll remegő kezemben, fájdalom és öröm csodás vegyiiléke könnyeket csal elhomályosuló szemeimbe, midőn múltról emlékezve, jövőbe tekintve állok és elmélkedem a jelen andalító légkörében; midőn a legmélyebb fájdalom közepette egy jobb jövő hajnalcsillaga ragyogva int, biztat, bátorít: megvirrad még valaha. . . Hatvanegy évvel ezelőtt! . . . Én édes Istenem, több mint félszázadnak kellett hát elviharzani e haza vérrel áztatott téréi felett, mig az aradi Golgotha mártírjainak bemoho- sodott sirhalmára hullatott gyászkönnyeink közé talán egy boldogabb jövőt jelentő, az egymást megértést jelző esemény villany szikrája belopódzhatott. Vajha állandó szállást találna végre közöttünk! Hatvanegy év óta . . . „nyugosznak ők a hős fiák“ . . . nem mint óhajtották: „elesve a harc mezején“, de vérboszut szomjazó vad pribékek hóhéri keze által dicstelenül kivégzetten. A vak zsarnokság eme dicstelen, mondjuk: becstelen tette nem volt képes lealacsonyítani hőseinket. Dicsőségük ragyogása átsugárzik sirhantjuk sötét göröngyein s most hatvanegy év múlva, de nem ! . . . évezredek múlva is hirdetik e haza minden lakossának, hogy „nagy volt hajdan a magyar ... a nagy napok vészkorszakába.“ Tanítván, tanítják örök időkön át miként kell szeretnünk ezt a drága hazát, melyért élnünk s halnunk kell. Drága halottaink, dicső tanitó-meste- reink ! midőn az igaz kegyelet bánat-köny- nyeit hullatjuk emléketekre, sírotokra, óh bocsássatok meg nekünk, ha oly hosszas siralmunk után a bánat könnyeit ha csak pillanatra is kitörüljük szemünkből. Úgy tetszik nekünk ez órákban, e napokban, hogy a ti vértanuságtok nem volt hiábavaló; igaz hevüléstek, nemes törekvéstek drága gyümölcsöt, a megértés, együttérzés legkívánatosabb gyümölcsét, hozták számunkra. Ezért van dicső vértanúink, hogy jobban mint valaha bízunk eszméitek feltámadásában, tudjuk, hogy ti nem haltatok meg, hanem csak alusztok s mi felébredéseteket várjuk. lm, szent poraitokra esküszünk : Eszméitekhez mindig hívek leszünk ! Értarcsa, 1910. október 6. Szoboszlay Sándor. Állatkiállitás. A nyájas olvasó hírünk ciméből azt sejti, hogy itt egy újabb állat- kiállitásról van szó, amelyet a Bihardió- szegiek a folyó hóban megismételni akarnának. A világért sem ! Bihardiószeg már megunta az Egressy Gyula-féle fajmalacokat és a Jurák Sándor őskori állatleleteit szemlélni, a mely utóbbiról kiderült, hogy egy árva varjú volt. Ellenkezőleg, még B. Nagy Sándor budapesti kalandjai sem bir reá hatással, pedig abban szerepelnek olyan vendéglőbeli állatok is, amelyek Sándor bátyánkat megfosztották a pár percig tartó, de reá nézve fáradságos és kimerítő munka utáni nyugalomtól. (Weisz Jakab a tanú reá.) Hogy mégis fel kell említsük a diószegi állatkiál- litást, annak oka egy szolnoki diletáns fényképész, a ki most az érmihályfalvaiakat boldogítja azzal, hogy jó és rósz fényképeket készít egyesekről. Az érmihályfalvai rendőrség is meg akarta örökíteni fényképen azt a tisztikart, a mely Szepacher Ferenc biztos vezetése alatt a polgárság személy és vagyon biztonsága érdekében nem épen dicsőséges tevékenységet fejt ki. Lefényké- peztette tehát magát. Ä sors iróniája, avagy a fényképész ügyetlenségéből épen oda ültek le, a hol a községháza falán egy nagy plakát volt kiragasztva, ezzel a címmel: „Állat és szarvasmarha kiállítás.“ A felvétel sikerült és a sodrott bajuszu rendőrség feje felett a fényképen ott díszeleg a hírünk cime : „Állat és szarvasmarha kiállítás.“ Érmihályfalva jól mulat ezen a dolgon s akadnak egyesek, akik úgy a képet, mint annak jelzőtáblával való ellátását rendkívül sikerültnek tartják. Vasúti hozzájárulás. Szalacs község képviselőtestülete m. hó 30-án tartott ülésen az „Érmihályfalva tasnádi“ vasút létesítése költségeihez 80,000 korona hozzájárulást szavazott meg. Személyi hir. Dr. Neumann Lénárd bagaméri községi főorvos az „Erlich“-féle gyógymód tanulmányozása czéljából 6 heti szabadságra Frankfurtba utazott. A vértanuk halálának évfordulóját mit minden évben úgy az idén is kegyelettel ülte meg Érmihályfalva lakossága. A templomokban istentiszteletek tartattak az iskolákban a tanítók szép beszédben magyarázták meg tanítványaiknak a nagy nap emlékét, buzdítván őket a haza szeretetre és arra, hogy „a haza mindenekelőtt“. Uj füszerkereskedés. Weisz Kálmán kereskedő a Piac-utca 574 sz. a fényesen berendezett fűszer- és festékáru üzletet nyitott. Lapunkban közölt hirdetésére felhívjuk olvasóink szives figyelmét. Képviselőtestületi közgyűlés. Érmihályfalva képviselőtestülete folyó hó 1-én rendkívüli közgyűlést tartott P. Kovács Sándor főbíró elnöklete alatt. Elnök az ülést megnyitván, a jegyzőkönyv hitelesítésére Szalai Zsigmond és Kovács Sándor képviselőtestületi tagokat kérte fel. A közgyűlés első tárgya az Érmihályfalva—tasnádi h. é. vasút ügye volt, a melyhez engedményes a község hozzájárulását kérte. Az előadó javasolta e célra 10,000 kor. megadását. Ezzel szemben Dr. Bujanovits Rudolf képviselő- testületi tag kijelentette, hogy elvben nem ellenzi a hozzájárulást, de annak összegét mérsékelni kérte. Konrád László 5000 koronában kérte a hozzájárulást megállapítani, Bujanovits Béla a község nehéz anyagi he y- zetére való tekintettel az elutasítás melllett érvelt. Timkó István az előadói javaslat mellett, Ruszkai Elek ellene, Mátray Ákos mellette szólaltak fel. Elnök e kérdésben szavazást rendelt el, melynek eredménye szerint, az előadói javaslat mellett 5-en, ellene 14-en szavazván, a közgyűlés szótöbbséggel kimondotta, hogy: „az érmihály- falvai-tasnádi vasút építési költségeihez a hozzájárulást megtagadja.“ A hegyközséget nem képező szőlők szüretének idejét az „Ujkert“-ben okt. 10. és 11., az „Ürgés kertben“ okt. 12. és 13., a „Dereki kertben“ október 14. és 15-re állapította meg, felhatalmazta azonban az elöljáróságot, hogy
