Közérdek, 1910. július-december (3. évfolyam, 30-56. szám)
1910-10-08 / 44. szám
44. szám. október 8. KÖZÉRDEK 7-ik oldal. méltánylást érdemlő esetekben ezen határnaptól való eltérést engedélyezzen. A „Délvidéki Magyar Közművelődési Egyesület“ kérelmét „Magyar Bank“ létesítése iránt, alap hiányában nem teljesítette. Marcsa Imre iktató részére 50 korona költözködési segélyt szavazott meg. A községi rendőrök fizetés felemelése iránti kérvényére Bujano- vits Béla indítványára kimondotta, hogy a kérvény feletti érdemben való döntést, mindaddig függőben tartja, mig a múlt évben felfogadott két uj rendőr illetmény ügye eldöntve nincsen. Szabó Sándor a korlátlan italmérések számának felemelése iránt beadott kérelmére kimondotta, hogy ez iránt az illetékes hatósághoz kérvényt ad be, de kiköti, hogy az engedély csakis a 222. számú házhoz és folyamodó részére lenne megadandó. A nagyváradi pénzügyigazgatóság azon határozata ellen, melyben a képviselőtestület az italmérések számának felemelése iránti kérelmével elutasította, feleb- bezéssel él, végül tudomásul vette a községi iparos tanonciskola 1 908/9. és 1909/10. tanévi számadások felett hozott közigazgatási határozatokat. Több tárgy nem lévén elnök az ülést bezárta. A megszökött áltánctanitó. Festőlegény és lókupec volt. Érmihályfalváról a Következő tudósítást kaptuk. Berger Sándor facér piktor, legény, megunván a mesterségét, gondolván, hogy könnyebb lesz neki a formás pici női lábakat a tánc művészetébe, a test kecses gracius tartására megtanítani, ■ mint egésznap az ecsetet és mesze- lőt fogni, felcsapod táncmesternek. Berger jól spekulált, mert az érmihályfalvai köznép felült a szélhámoskodásának és sok pénzt összeharácsolt. Különösen a szegényebb sorsú iparosokra és a földmüvesnépre terjesztette ki szélhámos hálóját, csak arra nem gondolt, hogy a 25797/1906. évi belügyminiszteri rendelettel fog összeütközésbe jönni. A szélhámos áltánctanitó működését a következőkben ismertetjük olvasóinkkal: Berger Sándor facér piktorlegény aug. hó közepén beállított Étmihályfalvára és kiadta magát tánctanitónak és nagyserényen hozzá látott a tanítványok gyűjtéséhez. Ez könnyen sikerült neki, mert rokonai vannak Érmihály- falván és tánciskoláját alattomba, rendörható- tósági engedély nélkül megnyitotta. A szegény „Iparos-otthonba“ folyt a vig élet, kártya, ivás, folyt a bor mindenfelé öt héten keresztül, csak a kitűzött czél, a táncztanitás, az sehogy sem folyt. Négy-öt gavallér legény lett az iskola hőse és ezután folyt a czivakodás és verekedés úgy, hogy minden este rendőri őrszemnek kelletett a „rajcsur“ czimre felvergődött táncz és illem iskolába posztolni. Csak azt nem értjük, hogy hogyan történhetett ez meg egy rendőrhatósági székhelyen ? Végre is a hétvármegyére szóló, hires, botrányos táncziskolára rájött a törvényes „Tánczmesterek Egyesülete“ és kérdést intézett sürgönyileg a főszolgabírói hivatalhoz, a honnan azt a sürgönyválaszt kapta az igazgatóság, hogy Berger Sándornak engedélye nincs és nem tudnak róla semmit. Erre nyomban följelentést tett az igazgatóság és kérte a Berger megbüntetését és táncziskolája becsukását. Valószínűleg Berger élt a gyanúperrel, mert a következő vasárnapra, vagyis m. hó 11-éré próba-bált hirdetett a tanítványok között. Vasárnap este meg is jelentek sokan és ő a befolyt pénzeket zsebre vágta és az egybegyült nagyközönségtől este 10 óra után szépen meglépett a bál terméből, mint Kain a pusztába, a ki Ábelt megölte, ő is úgy bujdosott, mig végre a Barontó állomáson vette magát észre, itt vonatra ült és az a sok titkot rejtegető vonat elvitte ... de hová ? . . . azt csak a szalacsi asszony tudná megmondani, ha élne ? Persze a bál gyönyöreit élvezni kívánó társaság között pánik ütött ki, mikor a szökést megtudták. A czigányok letették hegedűiket, mert a bál zenedijából nem kaptak egy fillért sem, de még a tánciskolánál kialkudott pénzöket, a 80 koronát is elvitte a szélhámos. így aztán a társaság egymás között összeszedett 26 koronát és átadták a czigányoknak és éjfél után két óráig járták a csárdást. Szegény érmihályfalvai nép. De sokat megjárta már az ilyen szélhámos akasztófa virágokkal, akik a jóhiszemű polgárságot ily rutul becsapják. De hát ez a leczke kellett, mert ha egy szakképzett, tanult intelligens tánczmester bemegy Érmihályfalvára, annak azt mondják, hogy drágán tanít. Sajnos, hogy a nép még mindig az „az“ szerint mérlegeli a tánczmestereket és nem a tudományok és művészetük szerint. Köztudomású dolog, hogy magyarországon 16—20 korona tandíj mellett tanítanak a szakképzet tánczmes- tereink, a kik minden tekintetben a táncz- művészet kimagasló fokán állanak, még a külföld előtt is. Tehát merne csak egy müveit tánczmester is ily összeget kérni, hat heti fáradságos munkájáért ? Határozottan állítjuk, hogy az úri gyermekeken kívül egy iparos vagy gazdálkodó gyermeket sem kapna. Reméljük, hogy az Érmihályfaiva tanult most és a piktor—lókupecz szálhá- mos kétes ekzisztencziákkal szóba sem fog többé állani, hanem a szakképzet tanult müveit tánczmestereket fogja pártolni. így aztán országunk hires mesterei is fel fogják keresni crmihályfalvát. „Kollarit“ (bőrlemez) A jelenkor legjobb tetőfedő- és elszigetelő-lemeze. EgyedeláruSitó Orosz Hermann és Fia Ermihälyfalva. Székeiyhid. Elutasított sajtóper. Gróf Stubenberg József székelyhídi nagybirtokos a lapunkban róla közölt cikkek miatt sajtópert indított felelős szerkesztőnk ellen. Minthogy ez ügyben az ügyészség a vád képviseletét megtagadta, a vádat a gróf személyesen vette át. A panaszt f. hó 5-én tárgyalta a szatmárnémeti kir. törvényszék vádtanácsa, ahol a grófot Dr. Böszörményi Géza nagyváradi ügyvéd, felelős szerkesztőnket — aki személyesen is részt vett a tárgyaláson — Dr. Merts László ügyvéd védte. A vádtanács — jóllehet Dr. Böszörményi Géza ügyvéd a legmeggyőzőbb érvekkel igyekezett bizonyítani a hatáskört — Dr. Merts László hatalmas ellenérvelései után a grófot vádjával elutasította és a felmerült költségek megfizetésére ítélte. Az ítélet jogerős. Járási tiszti értekezlet. A székelyhídi járás jegyzői kara Kovásznay Marcel főszolgabíró elnöklete alatt f. hó 1-én a városháza tanácstermében a népszámlálási munkálatok egyöntetűsége szempontjából értekezletet tartott. Az értekezlet kötelességévé tette a községi elöljáróságoknak, hogy a számláló- és a felülvizsgáló-biztosok neveit a főszolgabírói hivatalhoz 8 nap alatt terjesszék be. Az összeíró- és felülvizsgálóbiztosok napidija 4 koronában állapíttatott meg. Védekezés a kolera ellen. F. hó 1-én d. u. 2 órakor a székelyhídi járás jegyzői kara Pojnár Ernő t. b. főszolgabíró elnöklete alatt a kolera elleni védekezés céljából értekezletet tartott. Az értekezlet előadója, Dr. Kiss Vilmos járás orvosi határozati javaslatot terjesztett elő, melynek értelmében az értekezlet kimondta, hogy minden egyes községben járványkórház állítandó fel s a községek kötelesek kellő mennyiségű oltatlan meszet s a kis községek 2, a nagy községek pedig 5 liter lisoformot készenlétben tartani. Székeiyhid város elöljárósága a legerélyesebb intézkedéseket léptette életbe. A járványkórházat a mai kor igényeinek megfelelőleg rendbe hozatta s köztisztaság ellen vétők ellen a hatósági eljárást megindította. Köztisztaság elleni kihágás. Az elöljáróság, a város közszeretetben álló (?) földesura, továbbá Kucsmás György főpincér ellen a köztisztaság elleni kihágás miatt az eljárást megindította. Kabaré estély. A székelyhídi iparos önképző kör f. hó 1-én a fürdő vendéglő nagytermében erkölcsileg jól, de sajnos anyagilag kevésbbé jól sikerült kabaré estélyt rendezett. Az előadáson Debreczeni Ilonka, Sárándi Mariska és Rocska Rózsika kisasszonyok egyformán kedves énekszámaikkal kellemesen szórakoztatták a gyér számú közönséget. Rotter Sándor humorával, Kun Jenő — ki nem annyira jó baritonista, mint bádogos — bátor (?) előadásával magas fokra hangolták a közönség kedélyét. A közben előadott vígjátékot kedvessé tették Bartha Erzsiké vonzó játéka és Marjalaki Erzsikének kiválóan tehetséges alakításai. Végül Gönczi Albertnek jól betanult (?) szerepéről kell megemlékeznünk. A szép erkölcsi siker Stern Miksa buzgó fáradozásának az eredménye. Mint hírlik az előadást a jövő vasárnap közkívánatra megismétlik. Kanyaró járvány. Ez a veszedelmes gyermekbetegség ijesztő mértékben terjed a városban. Szept. 24-töl 30-ig 19 kanya- rós beteg lett bejelentve. A járvány terjedésének főoka a túlzsúfolt s hiányosan takarított iskolákban keresendő. Ideje volna már, hogy ezeknek az ázsiai állapotoknak vége szakittatnék, mert különösen ebben a járványos időben egy cseppet sem lehet megnyugtató sem az egyes szülőkre, sem pedig az egész társadalomra, hogy egy 55 gyermeknek alig-alig megfelelő piszkos s penészgombával telitett tanteremben 115 gyermek legyen összezsúfolva. Ha valaki ebben az állításunkban kételkednék, tekintse meg a ref. fiú iskolát. Rablógyilkossági kísérlet az országúton. Lakatos János szentimrei lakos f. évi szept. 29-én a vásárból hazafelé kocsizott. Nagykágya alatt egy 15 tagból álló cigánykaravánnal találkozott, kik lövések kíséretében útját állták és pénzét követelték. Erre heves szóváltás, majd dulakodás keletkezett. Lakatosról a cigányok a ruhát letépték és pénz hiányában ezüst óráját elrabolták s a nyakán késsel egy veszélyes sebet ejtettek. Lakatosnak a találkozás aligha életébe nem kerül, ha az arra cirkáló pénzügyőri felvigyázó és a mezőőr segélyére nem sietnek. A rabló cigányok közül sikerült egyet a csendőrségnek kézre keríteni. A nyomozás folyik. Halálozások. Dibár Jánosné szül. Baumgartner Anna f. évi szept. 28-án 58 éves korában, Kintzli Ferenc iy2 éves korában folyó hó 1-én elhunyt. Bimbóhullás. Súlyos csapás érte Lacz- kovits László kántortanitót, lapunk íömunka- társát. Egyetlen gyermeke, Piroska, f. hó 1-én 3 napos korában elhunyt. A bánattól sújtott szülék iránt a részvét általános. A magyar királyi államvasutak téli menetrendié 1910—11-re. A magyar királyi államvasutak vonalain és az általuk kezelt magánvasutakon f. évi október hó 1 -töl a téli menetrend lép életbe, mely a jelenleg érvényben lévő nyári menetrenddel szemben a a következő lényegesebb változásokat tartalmazza: A budapest keleti pályaudvar-bruck-királyhidai vonalon. A Budapestről d. u. 5 óra 15 perckor Győr felé induló személyvonat illetve az ehhez csatlakozó Győrről este 8 óra 10 perckor induló személyvonat Bruck-Királyhidán Wien felé nem nyer csatlakozást. Kőérberek megállóhelyen az összes személyszállító vonatok megállása megszüntettetik. A kisterenye-kisujszállási vonalon. A Kál-Kápolnáról jelenleg d. u. 12 óra 30 perckor induló személyvonat korábban és pedig d. e. 11 óra 49 perckor fog indulni és a Kassa felől érkező gyorsvonathoz nem fog csatlakozni, ellenben Kisújszálláson csatlakozást nyer Budapest felé. A füzesabony-egri vonalon. Az Egerből jelenleg d. e. 10 óra 27 perckor Füzesabonyra induló személyvonat korábban és pedig d. e. 9 óra 47 perckor fog indulni és Füzesabonyban a Budapest felé menő gyorsvonathoz csatlakozást fog nyerni. A szerencs-hidasnémet-kassai vonalon. A Hidasnémetiről jelenleg reggel 4 óra 56 perckor Szerencsre induló vegyesvonat már Kassáról kiindulólag fog közlekedni és onnét reggel 3 óra 50 perckor indulni. A budapest kel. pályaudvar-lowocnei vonalon. A Miskolcról d. e. 9 óra 35 perckor Budapest felé induló gyorsvonat Kál-Kápolna állomáson feltételesen meg fog állani.
