Közérdek, 1910. július-december (3. évfolyam, 30-56. szám)
1910-12-17 / 54. szám
54. szám. december 17. KÖZÉRDEK 7-ik oldal. Kovács Gyula és Társa női divattermeitoen DEBRECZEN, Főtér 55. Suugária kávéhaz mellett Őszi és téli női felöltők, divat bundák, szőrme és plüsch kabátok, boák és muffok, leány és gyermek felöltök, kosztümök, pongyolák, csipke, selyem és szövet-blouzok dús választékban vannak állandó raktáron, melyek a legolcsóbb szabott árak mellett árusittatnak. aUj állatorvos. Kerekes Ferenc helybeli lakost a múlt héten Budapesten állatorvossá avatták. Krasznaszentmiklós és a korcsma. Krasznaszentmiklós legutóbbi képviselőtestületi gyűlése Tölös János jegyző indítványára elhatározta, hogy a korcsma vasárnap zárva tartassák. Ezen határozatot 3 községi képviselő többek között azon indokolással felebbezte meg, hogy: „a korcsmát“ azért nem szabad vasárnap bezárni, mert ez az egyetlen hely, a hol a község összejöhet, az összejövetel pedig a művelődés szempontjából szükséges. Betörés. Özv. Braun Ignátzné piskolti kereskedő boltjába vasárnapról hétfőre menő éjjel ismeretlen tettesek betörtek és 500 korona készpénzt loptak el. A nyomozás folyamatban van. Üzletátvétel. Mózes Soma fűszer és csemege kereskedőnek a Széchenyi-utcában évek óta fennálló üzletét Spitz József kereskedő vette át. Nevezettnek lapunkban feladott hirdetését ajánljuk olvasóink szives figyelmébe. Vásári impressziók. Ma hétfőn lezajlott a nevezetes novemberi vásár. Ma már sivár csönd honol a házak fölött s a szétbontott sátrak helyéről káromkodva söpri föl az utcasöprő a vásárok ott hagyott szemetét. A vásár elmúlt, de valami visszamaradt belőle. Impressiók. Kellemetlen utóhangok, melyeket most papírra vetettünk, hogy hátha, hátha visszhangra talál valahol, talán ott a hol oly fene nagy buzgósággal intézik ennek a szegény Nagykárolynak a kulturális haladását. Először is a vásárosokról szólunk. Vájjon azok az urak, kik nem is oly rég tulí- pánlázukban a magyar ipar felett agitáltak, meglátták e hétfőn azokat a harsogó hangon kiabáló vásárosokat, kik elárasztva a Fő-teret, egy csomó rossz, silány, külföldi árut szórtak nagy hévvel a közönség nyakába. Csodálatos, hogy senki sem látta, nem hallotta, hogy a tér négy sarkán osztrák árusok ordítanak és apró értéktelen tárgyakat horribilis árakon akasztanak a sátrak köré csoportosult bárnészok nyakába. Hogy adhat engedélyt a város ezeknek az embereknek? Szabad akkor, mikor a honi ipar anélkül is oly szenvedőén áll hazánkban? Emberek jönnek a nyakunkra, kik egy szót sem tudnak magyarul s a kik egyenesen a közönség becsapására utaznak . . . Aztán csevegjünk a másik impressziókról. A vásár ■aszfaltbetyárjairól. Ezeknél a soroknál már csak a hatósághoz intézünk egy szerény kérdést: Hol van ezeken a napokon ? Hiszen mégis csak botrány, hogy iparos segéd urak, jól öltözött dandyk, a vásáros napokon olyan passzióval foglalkoznak, melyet csak arcpirulással szenvedhet végig a jóérzést'! közönség. Ezek az urak először is csapatokba verődve járatlanná teszik vásár napján a járdát. Aztán arcátlan módra, a vásárló női közönség fülébe sípolnak s ha ilyenkor akad valaki ki felháborodással rendre utasítja őket, szemtelenül visszakacagnak s'folytatják passziójukat tovább. így néz ki Nagykároly — vásárokon. S ki látja, ki törődik ezzel. Még a nyomdafesték is kár érette. Minek? Odafenn a városház öreg- székeiben trónoló tanácsuraknak úgy sem fáj ezért a fejük. Kávéház megnyitás. Havas Jenő a hétsastoll utcai kóser vendéglő tulajdonosa ma este nyitja meg újonnan berendezett kávéházát. Az uj tulajdonos kitűnő italok és ízléses ételek kiszolgálására fekteti a fő- sulyt a legszolidabb üzleti alapokon. A megnyitás alkalmából ingyen tombola estélyt rendez a melyen 25 kisebb nyeremény és egy arany gyűrű sorsoltatik ki. A 48-as honvédek özvegyei nyugdijat kapnak. Kevesen vannak már az egykori hősök, akik végig kiizdötték a negyvennyolcas szabadságharcot a vörös- sipkásoknál, az északi főseregnél, Bem erdélyi csapatainál vagy a nemzetőrségben. Valamivel többen vannak a szegény, nyomorgó özvegyek, akik az elnyomatás szomorú napjaiban megosztották a bujdosó hősök sorsát. Ahogyan özvegységre jutottak, rájuk köszöntött a nyomor, mert a kormány nem adott nyugdijat, csak azoknak a honvédözvegyeknek, akik a szabadságharc alatt, vagy azelőtt mentek férjhez. Most végre a többiekről is történik gondoskodás. A miniszterelnök hir szerint javaslatot fog előterjeszteni a volt negyvennyolcas honvédek és özvegyeik ellátásának ismételtrendezésére. A javaslatban az lesz az eltérés a régi rendszertől, hogy a nyugdíjjogosultságot kiterjesztik azokra az özvegyekre is, akik a szabadságharc után mentek férjhez. Törvényszék Nagybányán. Stoll Béla biz. tag a nagykárolyi mozgalom alkalmából indítványt tett, hogy Nagybánya is tegyen lépéseket régi törvényszékének visszaállítása iránt. A képviselők egyhangúlag magukévá tették az indítványt, melyét emlékirat alakjában Stoll Béla fog kidolgozni s fölkérik Földes Béla, Bay Lajos orsz. képviselőket, valamint a város díszpolgárait az ügy támogatására. — Törvényhatósági vegyvizsgáló állomások létesítése. Az élelmiszerek hamisítása egyre nagyobb méreteket vesz hazánkba és pedig úgy a fővárosban, mint a vidéken. Ennek következtében az országos vegyki- sérleti állomás túl van halmozva teendőkkel és a földmivelésügyi miniszter szükségesnek tartja, hogy a vidéken a törvényhatóságok önálló vegyvizsgáló állomásokat létesítsenek. Ezeknek szervezése nem kerül sok pénzbe és az is csak eleinte érezhető teher, mert a vizsgálati dijak bőségesen fedezik a kiadásokat. A miniszter azt szeretné, ha minden törvényhatóság önnállóan létesítene ily vegyvizsgáló állomást, nem tesz azonban kifogást az ellen se, ha e célra 2—3 törvényhatóság egyesül. Meddig köteles az állatorvos a községekben tartózkodni. Egy vitás kérdésből kifolyólag az illetékes felsőhatóság kimondotta, hogy a köri állatorvos, ha hivatalos teendőit elvégezte, nem köteles az egész napot a községben tölteni, amelyben kiszállási napja van. Erre csak akkor kötelezhető, ha a szerződés ezt külön előírja. Visszahelyezik a vármegyei számvevőségeket. Évekei ezelőtt, a vármegyei és gyámpénztárakat államosították. Ez az intézkedés úgy látszik, nem bizonyult jónak. Most, mint értesülünk, a pénzügyminisztériumban már is elkészítették a törvényjavaslat tervezetet, amely szerint a volt vármegyei számvevőségeket célszerűségi szempontból visszahelyezik az alispáni hivatalok mellé és így azok a belügyi tárca kötelékébe fognak tartozni. A javaslattervezetet törvénybe iktatják, amely 1913. január hó 1-én lép életbe. Igazán szépet, célszerűét karácsonyi ajándékul a legolcsóbban Löfkovits Arthur és Társa debreceni órás és ékszerésznél vásárolhatunk. Remekebbnél remekebb dolgok láthatók e 30 év óta óriássá fejlődött üzlet karácsonyi kiállításán. Érdeklődőknek díjtalanul küld nagy képes árjegyzékéből. Állatvédelem télen. Gondoskodjunk elsősorban munkás állataink s ezek között kivált lovaink védelméről. Patkoltassuk a téli síkos útra éles sarkú patkókkal. Jeges ut, havazás esetén, kisebbítsük a rakományt. Minden túlterhelés, állatkínzás s ez az 1879 évi 40-ik törvénycikk 86 ik §-a alapján 8 napig terjedhető elzárással és 200 korináig terjedhető pénzbüntetéssel sújtható. Ne hagyjuk munkás állatainkat a hidegben betaka- ratlanul hosszasabban vesztegelni, hanem munka után igyekezzünk velük az istállóba. Hűséges házőrzőinket, a láncos kutyákat is vegyük védelmünkbe. Tatarozzuk ki télire ólját, hogy szél, hó ne járhassa át a benne meghúzódó állatot, almozzunk jól benne s védjük meg lehetőleg kívül is a hidegtől, szalma borítékkal. Segítsünk a téli fagyos világban, a hóval borított területeken ele- séghez alig jutó madarakon is, állítsunk fel számukra védett helyen etető asztalkákat s lássuk el azokat valamely oly olcsó, keverék eleséggel, amelyben minden ott megforduló madár-faj fellelheti a neki alkalmas ételt. Jó e célra a rosta-alj gabona, keverve olajt tartalmazó magvakkal, asztalról lekerült hulladékokkal, hús-, szalonna-, zsir-, faggyú darabkákkal. Végre, ha állatkínzásnak vagyunk tanúi, lépjünk közbe s kérjük a kihágót emberséges viselkedésre, amellyel védtelen, panaszkodni nem tudó állatainkkal mint szintén érző lényekkel szemben is tartozunk. A cognac mint szépítő szer. Margit olasz királyné tudvalevőleg a legszebb uralkodónők egyike Európában, arcbőre rendkívül tiszta és csodálatosan lágy és sima. Az osztrák-magyar nagykövetség attaséja nem rég bókot mondott erre nézve a királynénak, aki mosolyogva azt felelte, hogy arca üdeségét egy földijének, az Esterházy cognacnak — mely tiszta bor- destillaíum — köszönheti, amelyet rendszerint este lefekvés előtt szokott használni. Oh felség, mondotta erre a diplomata, ez a dolog nagyon meglep engem, mert szép honfitársnőimtől mindig azt hallottam hogy semmisem rontja meg úgy és teszi olyan keménnyé a bőrt, mint az alkohol. Meglehet felelt a királyné, de én az Esterházy cognac-kal nem az arcomat hanem a torkomat nedvesítem. Ki a cukorka király ? Kondor Béla Nagykárolyi Deák-téri kereskedő, a kinek fényesen berendezett üzletében a magyar és schveici gyártmányú legfinomabb cukorkák a legnagyobb választékban kaphatók Cogn- cot tiz féle minőségben, rumot, pezsgőt‘ borokat és mindenféle legjobb minőségű Miszer árukat állandóan nagy raktáron tart. Petróleumot az üzletben nem tart. .... (P annonia) k á v é h á z átalakítás fi miatt december 24-ig zárva. tulajdonos. gfe /-\\m „ROYAL“ • • • • Tisztelettel : ÖSZTRBICHBH JÓZSEF • • Wi * • 5 OK S£í7\r&
