Közérdek, 1910. július-december (3. évfolyam, 30-56. szám)

1910-12-10 / 53. szám

4-ik oldal. KÖZÉRDEK 53. szám. december 10. CSAKIS _A_ KŐKET KKDF.KT.T ! -----------=­Me gérkeztek az őszi és téli felöltök, bundák, szőrme és plüss vA^ paietók, boák és muffok legdivatosabb kivitelben. — 1__in__! Legújabb kosztümök és franczia ruhák mérték szerint készíttetnek. V K lész pongyolák olcsó árba.zx. Ratz Sámuel Jobb és baloldalon az oszlopok között 5—5 fekete márványkockán a felismerhe- j tétlenségig összeéget áldozatok nevei van­nak feljegyezve. Az emlék, mely Harkányi Ede szatmári szobrászmüve, közadakozásból épült, Németh : Jenőné úrnő kezdeményezésére. A közös sirt, amelyre az emlékoszlopot emelték, sok ezren állották körül, kik között ott láttuk: Csaba Adorján főispánt, Ilosvay Aladár alispánt, Szuhányi Ferenc orsz. gyűl. képvi­selőt, Péchy László főszolgabírót, Dienes Dezső főszolgabírót, Jékey Lászlót, Jékey | Zsigmondot, Andrássy Jenőt, Németh Jenőt s végre, kinek angyali jósága sok száz szen­vedőnek nyújtott enyhülést: Németh Jenőnét. j A gyászünnepély, melyet istentisztelet előzött meg, ez ököritói énekkar gyászda­lával kezdődött, mely után Kovács Lajos ököritói ref. lelkész beszélt, könnyekig meg­hatva a sok ezer főnyi gyülekezetei, nagy- | szabású szivettépő beszédjével. Utána Szuhányi Ferenc beszélt, meg­emlékezve a világrenditő szerencsétlenség áldozatéiról s a hátramaradt szerencsétlen hozzátartozók gyengédlelkü istápolójáról, Németh Jenőnéről. A gyászünnepély befejezte után Németh Jenő házához gyűltek a megjelentek, hol Csaba Adorján főispán szép szavak kísére­tében adta át a király által adományozott koronás arany érdemkeresztet a ház úrnőjé­nek. Ez aktust diszebéd követte, amelyen az első toasztot Ilosvay Aladár mondta, éltetve a kitüntetett urinőt. Zsürger Imre. KÖZELEG A KARÁCSONY! = Szatmár város legelső, legnagyobb és legrégibb •\ cipöraktára YU Já János (Deák-tér) Ajánlja dúsan felszerelt versenyképes raktárát meg­tekintésre. Jelszava: Kényelem! Tartósság! Olcsóság! Elmélkedés a takarék ügyéről. Nagykároly, 1910. X1I/8. Azt hisszük még emlékében él olva­sóinknak lapunkban a „Nagykárolyi Taka­rékpénztár Egyesület“ máramarosszigeti bank- alapítási terve ügyében irt czikkünk. A czikk hatása alatt-e? avagy elfo­gadva részünkről a Takarékpénztár kibo- csájtott nyilatkozatát, a dolog vége az lett, hogy az intézet lemondott a tervbe vett alapításról és most annak egyes tagjai nem bankalapításon, de bosszún dolgozik, a melynek egyedüli célja lapunk és annak felelős szerkesztője. Ha valakit kellemetlenül érint e kérdés ujabbi felszínre hozatala, azok bizonyára mi vagyunk, de minthogy több oldalról nyilvánult meg az az óhajtás, hogy az ügy ujabbi részletes tárgyalásába bocsájtkozunk, eleget teszünk a felhívásnak, és a legszi­gorúbb tárgyilagosság keretében újból fel­színre hozzuk a kérdést. Felesleges azt fejtegetnünk, hogy még a bosszuállásra alakult érdekszövetség tagjai egyike sem emelhet kifogást az ellen, hogy a rideg számok összevetése alapján a Ta­karékpénztár betétállománya tekintetbe véve annak immobil kihelyezését kellő arányban áll a saját, de különösen az alaptőkéjével. Epen azért esik rosszul nekünk, kik tulajdonképen az említett aránytalanság nyil­vánosságra hozatalával célt akartunk szol­gálni, némelyek az ezzel kapcsolatos ala- pitás megemlítésében; olyan tendenciát láttak, mely cikkünk komoly tartalmát paralizálja és a sulypontott az alapítással kapcsolatos — tehát részünkről valószínűleg tendenci- ósus dologra — helyezi. Célunk tehát hogy ismételten felszínre hozva ezen kérdést olvasóink figyelmét tel­jesen elterelni igyekezzünk az említett mára­marosszigeti alapítás kérdésétől és tisztán a hová célozni kívántunk, a dolog reáiis céljaira irányítani. A Takarékpénztár Egyesület csekély tőkéjével nehezen boldogult a múltban s mindaddig nehezen boldogult inig vezetése élénkebb, erélyesebb kézbe jutott. (Ezt az igazságot el kell ismernünk.) Midőn azonban valakinek munkáját eredmény kiséri, mindig félni kell attól, hogy az illető vakon bízván a körülmények állandóságában, melyre eddigi sikereit ba- rirozta, helytelen mezőkre téved, s nem veszi kalkulatióba, hogy a viszonyok válto­zók, az alap, a melyeri áll, vájjon elég erős-e ahhoz, hogy az idők folyamán minden ren­gésnek ellenállhasson? A mi célunk az volt, hogy ezen alap erősítésére felhívjuk az érdekeltséget mert az érdekeltség érdeke és igy közérdek is. Hogy számszerűen, reális alapon ve­zessem tovább mnndanivalómat kérdem! Vájjon helyes-e 'az, hogy akkor, a mi­dőn pénzügyi körökben az egész világon hova-tovább az lesz a felfogás, hogy a sa­ját tőkék és a kezelt idegen tőkék között megfelelő aránynak kell fennállania, akkor egy pénzintézetnél változatlanul XL. év óta elenyésző 120,000 korona töke biztosítson 4.000,000 korona betéthitelt ? ? Viszleszámitolási hitelképesség mér­legelésekor manapság már alig veszik sza- J mitásba egy intézet betétállományát, legfel­jebb mint a vezető férfiak iránt megnyil- j vánult bizalomjelét igen jó erkölcsi garan­ciának tartják. A hitelmegállapitásnál azonban termé­szetesen annyival kevésbé vehetik kalkulá­cióba, mert hisz tulajdonképen az is élve- j zett hitel már pedig bármilyen természetű \ legyen egy valaki által igénybe vett hitel, ; az másnak hitelezésére alapot nem ad. Alapot úgy magán embernél, mint pénzintézeteknél csak az érintetlen sa­ját vagyon ad hitelezésre. Addig tehát mig egy intézet nem szo­rul hitelre, nem érzi a súlyát saját tőke szegénységének, de mihelyt egy krízis, egy rossz hir, megmozgatja a betevők tömegét, természetes, hogy a betétek visszafizetésé­hez, pláne immobil kihelyezés folytán idegen pénzre volna szükség, még pedig nagy ösz- szegben és sürgősen. Vájjon akkor sem érezné a Takarék- pénztár saját tőkéje kicsinységének, — mint szerény hitel alapnak hátrányait ? | Ez a mi megcáfolhatlan igazságunk, melyet anélkül óhajtottunk a köztudatba vinni, hogy különféle tendencival meg ne vádoltassunk. Sajnáljuk hogy nem sikerült, ez azon­ban a mi privát kellemetlenségünk, mely mit sem árt magának az igazságnak. Mi örülnénk legjobban, hogy ha az illékesek belátnák hogy végeredményében félre ide, félre oda, de igazat mondottunk és az általunk okozott kis helyi vihar le- csillapodta után a Takarékpénztárnál egy szép alaptőke emelés keresztülvitelével do- dokumentálnák, hogy a vezetés tényleg reális és igy az igaz, reális cél nélküli alap gondolatot a pillanatnyi indokolatlan harag fellobbanása után meglátnák cikkünkben. Nekem pépig ha majd a sajtőbirósá- gokat járom vigasztalásul fog szolgálni ez a Krisztusi ige! „Jajj legyen a botránkoztatónak, csak a botrány használjon. Simkő Aladár. „KoSlarit“ (bőrlemez) A jelenkor legjobb tetőfedő- és el­szigetelő-lemeze. Egyedelárusitó HersHöuiís Hermann fakereskedő Nagykároly. Nyomorgó gyermekek. Két kis nyomorgó rongyos gyerek ke­rült tegnap a rendőrségre. Egy hat éves le­ányka s egy nyolc éves kis fiú. Koldultak. Ez a bűnök. Mikor a nagy, marcona képű rendőr behozta ők,et a rendőrségi szo­bába, a két gyerek összerezzent; egymáshoz simultak s könnyes, remegő tekintettel bá­multak az emberekre. Riporteri hírekért jártam a rendőrségi szobákat s mikor utamba került ez a két kis gyermek, megálltam előttük s a nyomor e két szánalmas gyermekpáriája, szomorú gondolatokat ébresztett bennem. Láttam rongyos ruhájukat, liiaszinre fagyott kezecskéjüket, átfázott könnyes arcu­kat s arra gondoltam, hogy még sincs igaz­ság a földön. Hogy a társadalom nem elég okos s nem elég bölcs piedesztálon nyug­szik s hogy az emberek vétke, vagyis az egész, világ bűne nem ott bűnhődik, hol kellene. Mi vétke e két gyermeknek, kik még fogalommal se bírnak az életről, s mi a bűne e két szerencsétlennek, hogy kol- dulniok kell, hogy nem lehet részük a me­leg ételben s mind abban a sok földi jóban ami oly könnyen jut osztály részül annyi millió és millió gyermeknek? Talán semmi. Csupán az, hogy kol­dussorsban születtek s apjuk a napi ötven krajcár keresetébői nem tud annyi kenyeret játtatni a házhoz, amennyivel az otthon l^vő siró szájakat betömhetné. Ez, ennyi ez az igazság s ez lesz mindig, mig a föld, ez a hitvány sárteke forogni fog rossz tengelye körül. Royal szálloda Szatmár a vasúttal szemben. Tulajdonos: Havas Izidor. Csinosan butrozott tiszta szobák ! Jutányos árak ! ízléses ételek és italok-! Pontos kiszolgálás ! Nagykárolyiak találkozó helye. L egfinomabb porosz-szén minden szoba f űtéshez .alkalmas m Ropható FRIED SAMU JA Xit EH ESE EB ÖXÉE 1 >#//#//• fii• OS$ß• 7, NAätM‘MAt. = Vele fut* »«ám í d-i. Ha fáj a feje, ne tétovázzék, hartem használjon azonnal Beretvás-pasztlllát, mely 10 perc alatt a legmakacsabb migrain és fejfájást elmulasztja. Ára 1 korona 20 fillér. Kapható minden gyógyszertárban. Készíti Beretvás Tamás, gyó'gyszerés Kispesten. Orvosok által ajánlva. Három doboznál ingyen postai szállítás. .'

Next

/
Oldalképek
Tartalom