Közérdek, 1910. július-december (3. évfolyam, 30-56. szám)
1910-12-10 / 53. szám
KÖZÉRDEK december 10. 53-ik sz. 2-ik oldal. Kezdett kézi munkák kiárusítás miatt mélyen leszállított árakban 1 Nagy karácsonyi vásár KERTÉSZ ÉS SCHWARTZ Nagykároly cégnél a „Kai apkirályhoz“ va,ódi Borsalinó, Angol és Plüsch ka§apok, téli sapkák, keztyiik, ingek, gallérok, UjU9»$w|[Qi| J wijBßlS nyakkendők, kötött és szövött áruk, mindennemű hangszerek és kellékek gyermekkocsik, fáskosarak karácsonyi vásár alkalmából legolcsóbban szerezhetők be. A n. é. közönség szives pártfogását kérve teljes tisztelettel Kertész és Schwartz szeretni ezt a várost s azok, akik itt születtek, akiknek szülővárosuk, azok nem szeretik, közömbösek iránta. Pedig szeretni kellene ezt a szü- kebb hazát s törekedni arra, hogy minél szebbé, kedvesebbé, virágzóbbá tegyük. Szives tudomásul 1 Van szerencsém Nagykároly és vidéke nagyérdemű közönségét tisztelettel értesíteni, hogy Nagykárolyban a város központjában, eddig ——Pannónia — név alatt ismert szállodát átvettem s azt „Hop 1“ szálloda és kávéház cim alatt teljesen átalakítva f. évi december hó 15-én megnyitom. ::: Üzleti törekvésem leend legszolidabb vezetés mellett a közönségnek egy családi szórakozó helyet létesíteni, ahol pontos kiszolgálás mellett a legjobb ételek és italok fognak a fogyasztó közönségnek a rendelkezésére állani. Magamat a n. é. közönség kegyes pártfogásába ajánlva vagyok kiváló tisztelettel: Öszterreicher József a nagyváradi „Szalon“ kávéház tulajdonosa. Az élet. Irta : Dr. Mets László. Napjainkban mindenfelől felhangzik a panasz, hogy mily nehéz az élet. Ha olvassuk a napilapokat látjuk mily nehéz az élet. Mi az oka ennek? E kérdés önkényteienüi tolul az ember ajkára s a feleletet aligha lehet posivitással megadni. A szociális viszonyok adta heiyzet tényleg rosszabbodott. A helyzete az egyesnek nagyon hátrányára változott. A Iétfen- tartás eszközei méreg drágákká változtak. Ha ez utóbbi okát keressük könnyen megtaláljuk. Az ok a kor felfogásában fekszik, amely könnyű és kevés munkával akar sokat elérni, s az élvezeteket a lehető fokozott mérvben gyakorolni. A fokozott élvek kielégítése pedig óriási anyagi eszközül jár s ezenfelül megöli az egyes ember ideg- rendszerét s igy születik meg: a nehéz élet, a drága élet. Ha nézzük az emberek munkáját, azt találjuk, hogy a kitartó munkát csak nehá- nyan képesek végezni, mig az ideig-óráig tartó könnyű munkát keresi a nagy többség, keresi azt, hogy legyen munkájának minél nagyobb az ára s minél kevesebb a tartama. Az úgynevezett s rosszul magyarázott socializmus szülte meg a nehéz életet. A szociálista vezetők, kik az „elvtársak“ fillérein vastagodtak meg, a tanok félre magyarázásával odáig vitték a dolgot, hogy ma már tisztességes munkás hasonlít a fehér hollóhoz, ez is, az is ritka De igen sűrűn halljuk, hangzatos jelszavakkal élnek s munka helyett olyant vindicálnak maguknak, ami őket nem illeti. Ez a tobzódó féktelenség szülte helyzet hasonlatos a császári Róma népei helyzetéhez, egy a jelszó most is, mint volt egykoron: „Panem et circenses.“ Az egyes munkájának megdrágítása magával vonta az összes élelmi és élvezeti cikkek megdrágulását. A drágaság minden vonalon előtör elannyira, hogy ma már szerényen élni is .valóságos művészet. De az élet nehézségét nem egyedül a fentsoroltakban kell keresnünk, keresnünk kell a mai kor emberében. A mai kor embere a munka nemesitő hatását nem ismeri, erélye fogyatékos, jelleme labilis s mindezek erednek abból a felfogásból, hogy a régi erkölcs, a tisztesség fogalma megváltozott a közállapotok degenerálódtak. A mai | erkölcs mást jelent, mint jelentett régen, az ilyen erkölcsi dekadencia mellett csak természetes, hogy az egyes az életet nem ismerő, annak ezer és ezer veszélyével nem bir megküzdeni, lemond és menekül, s eldobja magától az életet. Pedig az életet Isten adta az embernek, adta pedig azért, hogy munkálkodjon, küzdjön. A mai kor embereinek vissza kell térni ahhoz a felfogáshoz, hogy a munka nemesit, a munka éltet s az adja meg az embernek becsét, emeli értékét s teszi hasonlóvá Teremtőjéhez, mert csak a munka embere él, a ki munkátlan csak őrlő szu a társadalom testén. Meg kell tanítani, szivébe csepegtetni a növekedő fiatal generációnak a nagy költő szavát: „Ember küzdj és bizva bizzá! így az élet nem lesz teher az egyesre hanem az élet azzá lesz, minek lennie keli : lüktető eleven élet. 'W '•# tg Járványos betegségeknél mint ko- % gj lera, typhus, vagy lázas be- §1 j§ : tegségeknél fő a víz, : ® I legbiztosabb ávszet* a Rí l\>, /V/ ÜK £(, HNONDORfl aikálikus természetes m SAVANYUVIZ ■ Mint nyálka oldó szer úgy magában mint meleg tejjel vegyítve köhögésnél, rekedtségnél, tüdőhurutnál stb. legjobb gyógy- sikerrel ajánjiatik. Nehezen emésztő gyomorhurutnál kitűnő hátán van ! VUZELETHAJTŐ GYÓGYBTAL. 'X/. § § Kérjük minden kávéhézban és ven- déglőben bor vagy pezsgőhöz Sí mindenkinek kitűnően fog izleni. 'íx'füÍM Kölcseyek estélye. A főváros levegője rontotta meg a tüdőmet, ott szoktam végighallgatni a kamaraestélyeket, Rózsában, Takácsban ott gyönyörködöm, ha véletlenül oly szives a főszerkesztőm és rám bízza az ingyenjegyet íróval szemben, aki szegény ember fel sem tűnne. Igazán ajánljuk megtekintésre ezt a kirakatot (pedig a hirdetés áránál lehúzta a bőrt rólunk) amely vetekedik bármely fővárosi ékszerész kirakatával. Van itt mindenféle ékszer, gyűrű, karperec, tálcza stb. ezüstből, aranyból még csak pápaszem is. Urái kifogástalanak, s ide figyelj nemes fiatalság! részletfizetésre is ad órát árfelemelés nélkül. Azt hallom, hogy az izraelita patronagenéi bejelentette, hogy egy apátián, anyátlan árvát akar örökbe fogadni, már ezért a nemes sziviiségeért is megérdemli a támogatást. „Sosoll ich leben“ igazat mondtam. Beckmann József a Deák-tér tündérének boldog édes apja, gyémánt fülbevalóval kápráztatja el a néző szemét. Elismerés illeti meg az Ízléses összeállítását, a mellyel a legszebb ékszereket mutatja a sétáló közönségnek. Évek óta alkuszom nála egy ékszerre. Makacsul megmaradt a kimondott ár mellett, ezzel is bizonyítja a szolid kereskedőt, aki teljes megbízhatósággal szolgálja ki vevőit. Szabó Kálmán férfi- női és gyermekruhakereskedő kirakatában a legszebb női kabátok, pongyolák, leányka kabátok, boák, muffok tárulnak a szemlélő elé. Jelszava az. „Nagy forgalom kevés haszon.“ én azonban azt hiszem igy értelmezi „nagy forgalom, de nagy haszon is.“ Van ottan férfi öltöny téli kabát bunda is bőven. Ha valaki kitűnő Érmelléki bort akar inni keresse fel vendégszerető házát. Jó magyaros vacsorát, aranyos, jólelkü háziasszonyt, de fájdalom üres bölcsöt talál a háznál, pedig az volna minden óhajtása. Adja Isten, hogy teljesüljön. Grósz nővérek női kalapkereskedése előtt állok. Uram bocsá’l hová fejlődik a női divat! Van a kirakatban egy női kalap melyen három ember nyugodtan eljátszhatna kalábert, van olyan, a melynek ékessége egy szerencsétlen struc fél szárnya volt. Sisakok, sapkák díszesebbnél díszesebb formában. Egy igen érdekes eset jut eszembe a Grosz nővérek kalapjáról. — Érmihály- falván a gyorsvonatra ült fel egy hölgy. Éppen olyan nagy kalap volt a fején, mint a melyet a kirakatban láttam. Amikor be akart menni a fülkébe, nem mehetett be, mert a kalapja nem engedte. Le kellett vennie fejérül. A kalap bevitelénél egy csinos fiatal ember segédkezett. Útközben megkérdezte az utitársától, hol vette ezt a gyönyörű kalapot? Grósz nővérektől Nagykárolyban volta felelet. A ftatal ember elgondolkozott. Hiszen ott, ahol ily szép kalapot készítenek, a készítőknek ügyeseknek kell lenniök. Nem sokat teketóriázott. Vizitelt a hölgyeknél s a vége az lett, hogy a Grósz nővérek egyike ma Érmihályfalván egy boldog megelégedett asszony. A ki nem hiszi amit irtain, kérdezze meg tőlle. (Folytatjuk.) Karácsonyi és újévi ajándékul alkalmas órák és ékszerek legnagyobb választékban legolcsóbb árak mellett BECKHdNN JÓZ5EF órás- és ékszerésznél — Nagykároly, Deák-tér szerezhetők be.
