Közérdek, 1910. július-december (3. évfolyam, 30-56. szám)

1910-11-12 / 49. szám

6-ik oldal. KÖZÉRDEK 49. szám. november 12. A rabszolgák. A nyájas olvasó jóllehet megsem neveztük őket, bizonyára hírünk ciméről kitalálta, hogy a M. Á. V. tisztviselői és alkalmazottjairól van szó. Valóságos rab­szolgái ők hivataluknak a hol éjjet-nappalt egybekötve szolgálják a M. Á. V.-tat és a közönséget. Ezeknek a rabszolgáknak egyike hívta fel most figyelmünket a M. Á. V.-val uralkodó azon igazságtalan eljárásra, tudni- ilik: az egy fórum által terhűkre kiirt bír­ságolásra. Igen gyakran előfordul,a M.Á.V-nál hogy nem roszakarat, figyelmetlenség és könyelmüségből, de feledékenységből az alkalmazott olyasmit követ el, a mely az államvasutnak nem okoz ugyan kárt de az üzlet szabályzatba ütközik. Bármily csekély legyen is a mulasztás, kegyelemről nincsen szó s az üzletvezetőség azonnal kirójja a pénzbírságot, a mely ellen fellebbezésnek helye nincsen, a az alkalmazott fizetéséből, a hó végén könyörtelenül levonják. Nem egyszer előfordul ,hogy nagy családu egyén­től 10—20 koronát vonak le havonként e címen s ezt a szegény család érzi meg leg­jobban, akinek szájától elvonják a betenni való falatot. Nem a bírságolás ellen szóla­lunk fel, mert ha valahol,' a MÁV-nál kell, hogy példás és szigorú rend uralkodjon, de az ellen, hogy miért nincs meg a vasutak­nál, miként minden állami hivatalnál a felebbezési forum ? Lehetséges az, hogy az I-ső forum a birság kirovásánál és bünte- tőség megállapításánál egyes esetekben té­vedhetett és a felsőbb forum méltányolva a fenforgó enyhítő körülményeket, mérsé­kelné avagy egyszerű dorgálást alkalmazna, mig Így az alkalmazott teljesen el van zárva a jogorvoslattól. Felhívjuk erre az illetékes üzletvezetőség figyelmét annyival is inkább mert az egész országban ismeretes a deb­receni üzletvezetöség arról, hogy az alkal­mazottakkal szemben a legnagyobb méltá­nyossággal jár el. (A nagybányai Lendvay-szinház megnyitása.) Nagybányáról írják: A nagy­bányai uj, hires Lendvay-szinházat nov. 5-én nyitották meg nagy ünnepsségek között. A megnyitó ünnepélyen a kormányt Festetich Andor gróf országos szinészeti főfelügyelő, a szinészegyesületet Tompa Kálmán képvi­selte. A megnyitó ünnepélyen hat vármegye volt képviselve és több város. Az ünnepély délután a Lendvay-szobornál vete kezdetét Szabados László, a felvidéki szinikerület, igazgatójának színtársulata1 élükön Festetieh Andor gróffal, a városi magisztrátos tagjaival a Lendvay-szoborhoz vonultak, hol Szabados színigazgató és Tompa Kálmán beszédei után megkoszorúzták a szobrot. Este a szín­házban díszelőadás volt, melyet Egly Mihály poétikus beköszöntője vezetett be, melyet Végh Gizi szubrett adott elő nagy hatással. Révay Károly lendületes prológusát Benes Ilona szavalta el. Azután a Bánk bánt adták elő Bakó László, Török Irma, a Nemzeti színház művészei és Tompa Kálmán, a soproni színház tagja, mint vendég szerepelt. Este a város díszvacsorát rendezett a ven­dégek tiszteletére. Pénzintézeti közgyűlés. A nagyká­rolyi Kereskedelmi és iparbank Részvény- társaság f. hó 5-én délután 5 órai kezdettel intézeti hivatalos helyiségében rendkívüli közgyűlést tartott, Berger Ármin elnök a jegyzőkönyv vezetésére dr. Adler Adolf in­tézett ügyészt felkérvén, megállapították, hogy a közgyűlés kellőleg meghirdettetett, hogy a részvényesek a közgyűlésre kel­lően meghivattak s hogy 773 részvény képvisletében 30 részvényes jelent meg tehát a közgyűlés a jegyzőkönyv hitelesítésére Csipkés András, Sternberg Jenő és ifjú Sternberg Sándor részvényeseket megválaszt­ván, tárgyalás alá vétetett az igazgatóságnak az alapszabályok megváltoztatása tekinteté­ben bemutatott javaslata, mely az alapsza­bályok némely intézkedését az intézet fejlő­désének és érdekeinek megfelelőleg megvál­toztatni véleményezi. A közgyűlés a javaslatot egészterjedelmében elfogadta és határozattá emelte. Ezzel a tárgysorozat kimerítve lévén, elnök megköszönte a részvényesek érdeklő­dését és a közgyűlést befejezettnek nyilvánít­ván azt berekesztette. Zeneműkedvelők matinéja. A Nagy­károlyi Zeneműkedvelők Egyesülete folyó hó 13-án, vasárnap, d. e. fél 12 órai kez­dettel a polgári leányiskola nagytermében matinét rendez, melyre az egyesületnek si­került Hermann Lászlót, a szatmári zenede igazgatóját közreműködésre megnyerni, ki zongorán saját szerzeményeit fogja előadni. Belépő-dij 1 korona. Jutalmazás. A m. kir. földmivelés- ügyi miniszter Vajda Sándor szatmári gaz­dasági cselédet, sok évi hü szolgálatáért 100 kor. jutalomban részesítette és dicsérő oklevéllel tüntette ki. Uj gazdasági tudósító. A földmive- lésügyi m. kir. miniszter Haraszti Béla szat­mári lakost gazdasági tudósítói tiszttel ru­házta fel. Vörös kakas. Nagy tűzvész pusztított f. hó 10-én Csomaközön. Délután 4 órakor kigyuladt Tempfli István szénája, amely porrá égett. A tűz átcsapott Ditrik István telkére is, ahol az összes takarmányt el­hamvasztotta. A tűz lokalizálása körül leg­nagyobb érdeme Becsky György főjegyző­nek van, aki a tűz kiütése után azonnal a helyszínén termett és legjobb példával járt elöl az oltásnál úgy, hogy a tűz tovaterje­dése meg lett akadályozva. Mi lesz a Csomaköziek utjávaí ? Még a f. év junius havában történt, hogy gr. Károlyi József képviselő megvalósítani óhajtván a Csomaközieknek tett ígéretet egy deputáció szervezésére hívta fel az ér­dekelteket, melyet ő vezetett volna a keresk. miniszterhez a Nagykároly, Fény, Bere, Csomaközi ut kiépítése iránt. Az érdekelt községek össze is állították a küldöttségben résztvevők névsorát és megküldötték a grófnak, hogy a küldöttség fogadtatásának napját és idejét állapítsa meg. A grófnak az orrát azonban úgy látszik megütötte a csizmaszag — lévén több gazdálkodó is a küldöttségben — mert még csak nem is válaszolt a levélre s a küldöttség hasztalan várja a vezetőt s a megígért ut létesítését. Legalább igy mondotta el nekünk ezt a dolgot f. hó 11-én a Csomaköziek egy ná­lunk járt küldöttsége. Furfangos referens. A tegnapi köz- igazgatási bizottsági ülésen történt. Plachy Gyula kir. tanácsos, pénzügyigazgató egy adóügyet adott elő, amelyben kérte a be­hajthatatlan adóért a nagykátolyi polgár- mestert anyagilag felelőssé tenni. Az ügy­höz Dr. Schőnpflug Rihárd főügyész is hozzászólott, aki hosszas beszédben és §§-okkal igyekezett a javaslat törvényelle­nességet bizonyitani, mire a pénzügyigaz­gató jóllehet az adóügyeknek ő a referense azzal a kifogással, hogy neki a határozatot úgy is hivatalból meg kell felebbeznie kérte, hogy a határozat megszövegezésével — mely egy napot vesz igénybe — a főügyészt bízzák, meg. Csaba Adorján elnök elfogadta a javaslatot s mosolylyal ajkán bízta meg a főügyészt az indokolás elkészítésével, mely határozat a tagok körében élénk de­rültséget keltett. Közgyűlés. A Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara 1910. évi novemher hó 17-én, csütörtökön d. u. 3 és fél órakor székháza tanácstermében (Piac-utca 69. sz.) rendes közgyűlést tart. Betörés egy könyvnyomdában. Szombaton éjjel betörtek a Manyák és Tóth nagykárolyi cég könyvnyomdájának iroda- helyiségébe. A betörő a nyomda kert fe­lőli ablakát kifesziíve, e szedő és a gép termen át jutott az irodába, ahol a pénz­szekrény áll. A helyszínén, öszeszedett re- szelőkkel és feszitő vasakkal villanyvilágí­tásnál fogott a génzszekrény kibontásá­hoz, miután előzőleg az ablakredönyöket leeresztette. Gonosz zzándaku munkája azonban nem sikerült. Alaposan össeron- gálta ugyau a nagy Wertheimszekrényt de annak Tartalmához nem tudott hozzáférni. Sikertelen kísérlete után az egyik íróasz­tal fiókját törje fel és onnan mintegy 80 korona értékű posta és okmánybélyegeket vitt maágval. A Csorba tGyula rendőr al kapitány által megindított nyomozás két­ségtelenül megállapittota hogy a cetörést Major Károly nagybányai illetőségű egyén a cég egy pár nap előtt elbocsájtott alkal­mazóija követte el. Majort bár tettét ko­nokul tagadja, a rendőrség letartózttata A nyomozás során kiderőlt hogy Major rovot múltú Nagybányán lakó édesatyjától, nem régen 600 koronár lopott. Elfogatása- kor megmotozták és az ellopott bélyegek­nek egy részén kivűl együvegben gyufa­oldatot találtak nála. Vallomása szerint a mérges folyadékkal öngyilkosságot akart elkövetni. Gyáralapitás Nagykárolyban. Nagy­károlyban ez ideig egyetlen gyár sincsen. Ez az egyik oka pangó közgazdasági éle­tünknek" Ahol gyár van : ott van kereske­delem, idegenforgalom és emelkedik a népe­sedés. Sokat cikkeztünk már e tárgyban, mig végre most örömmel jelentjük, hogy a jég meg van törve. Az első nagyszabású nagykárolyi gyár a jövő év első napjaiban már megkezdi működését. És minthogy a példa vonz, remélhetjük, hogy a gyárala- pitások érdekében elhangzott buzdításaink nem voltak kiáltó szavak a pusztában. Nagykárolyban „Vas-, zár- és lemezáru gyár részvénytársaság“ alakult. A formális ala­kuló közgyűlés csak a jövő hó első nap­jaiban lesz megtartva, de az egyelőre 100,000 koronában meghatározott részvéuytőke már teljesen jegyezve van. A részvénytársaság célja: zár és lemezáruk, takaréktüzhelyek gyárilag való előállítása és forgalomba ho­zása. Működését a gyár a jövő év január havában fogja megkezdeni, ha alkalmas ideg­lenes helyiségeket kaphat. Februárhan hoz­záfognak a nagyszabású gyártelep és a munkáslakások építéséhez. A gyár kezdet­ben 80 szakmunkást fog foglalkoztatni. A gyár összes elérhető évi produktuma már most el van helyezve. Arcképek leleplezése. Dr, Sternberg Géza a nagykárolyi városi közkórház igaz­gatófőorvosa a kórház részére megfestette a közkórház alapítóinak, néhai Dr. Áldor Adolf és Dr. Doby Zsigmond orvosok arc­képeit. Az arcképek Jenser Mihály festő­művész, főgimn. rajztár sikerült müvei. Le­leplezésük ünnepélyes formában e hó fo­lyamán iesz. Esküvő. Schnell Imre helybeli jónevü füszerkereskdő Csőtörtökön esküdött örök hűséget Krasznabélteken Fugel István birto­kos leányának Rózsikának. A Kölcsey Egyesület felolvasó estélye. A helybeli Kölcsey Egyesület választmányi határozatából kifolyólag folyó hó 12-én d. u. 6 órakor tartja meg eiső ismeretterjesztő felolvasó estélyét a városház nagytermében — Tagok részére belépő dij nincs, nem tagok részére 50 fillér. Műsor: 1. Megnyitó beszéd tartja Cseh Lajos ügy­vezető alelnök. 2. A nagykárolyi dalárda éneke. 3. Felolvasás Suták Istvántól. 4. A nagykárolyi dalárda éneke. Nem szabad tejet behozni a Nagy­károly környékén fekvő falvakból, mert ezek marhaállománya száj- és körömfájásban szenved. Akik a tilalom dacára a községek­ből tejet hoznak be, vagy akik az ilyen tejet vásárolják, azokat a rendőrség szigorúan büntetni fogja. Patronáge egyesületi gyűlés. A gyermekvédelmi célokat szolgáló Országos ízr. Patronage Egyesület, helyi fiókjának megalakítása végett folyó hó 20-án, Nagy­károlyban gyűlést fog tartani. Az alakuló gyűlésre több előkelő budapesti vendég fog ide érkezni, kiknek ünnepélyes fogadtatására az előkészületek folyamatban vannak Felebbezés a vármegyei bizottsági tagok választása ellen. Dr. N. Szabó Albert vármegyei bizottsági tag hir szerint a vármegyei bizottsági tagok választása ellen fellebbezést adott be azon alapon, hogy a választás a legtöbb adót fizető bizottsági tagok névjegyzékének össeállitása előtt nem volt elrendelhető. Hát az igaz, hogy a törvény igy rendelkezik, a kérdés csak az, hogy amenyiben az adóhivatalok az ex-lex miatt a kimutatásokat be nem terjesztették és a legtöbb adót fizető bizott­sági tagok névjegyzéke véglegesen december hó végén lesz csak összeállítva, lehetett-e a bizottságot csonkának hagyni és nem kellettce a fenti korlátozástól eltekinteni?

Next

/
Oldalképek
Tartalom