Közérdek, 1910. július-december (3. évfolyam, 30-56. szám)

1910-11-12 / 49. szám

49. szám. Melléklet a „Közérdek“ 49. számához 1910. november 12. hogyha valamely pályán hirt, dicsőséget, nevet s a névnek pedig tiszteletet és becsü­letet lehet szerezni akor ez a pálya a leg­kiválóbb alkalmakat nyújtja erre a tehetség­nek. És azt hiszük — mint intelligens úri­ember előtt — ezt fölösleges volna bizonyít­gatni az oly rendkívül számos példákra való hivatkozással. Személyi hír. Demidor Ignácz álta­lános tisztelet és szeretetnek örvendő ren­dőrkapitányunk a polgárság osztatlan örö­mére Budapestre utazott, a hol jövendőbeli alkalmaztatása céljából a Blum és társa szabó céggel lép érintkezésbe. ÉRMELLÉK. ÉrmiháByfalva. Nyolczszáz hivő templom és lelkész nélkül! Nincs Istentisztelet! Mi lesz a gyermekekkel? Érmihályfalván a gör. kath. egyháznak 800 lelket számláló hive van, a kik legmos­tohább gyermekei a nagyváradi gör. kath. püspökségnek. Sem templomuk, sem isko­lájuk nincsen, s a lelkészi teendőket; értve alatta az esketés, keresztelés és temetést az az érkörtvélyesi esperes-plebános teljesiti. Az esperes igazán önfeláldozó és rendkívüli fáradságos munkát végez anélkül, hogy ezekért járó javadalmazását megkapná, mert hívei oly szegények, hogy az egyházadó behajtása rendkívüli nehézségekbe ütközvén a jólelkü plébános azt rendesen elengedi, sőt útiköltség czimen maga is tekintélyes összeget áldoz e célra. Tetézi azt a felette szomorú helyzetet hogy a hívek most templom nélkül állanak s nincs is kilátás arra — a püspök szűk­markúsága folytán, hogy a templom valaha felépüljön, jóllehet Érmihályfalva képviselő­testülete a város legszebb helyén ingyen telket adományozntt e célra. Évekkel ezelőtt a róm. kath. püspök­ség előzékenysége folytán Érmihályfaiván is tartottak kéthetenkint Istentiszteletet a róm. kaih. egyház által e céira átengedett kápol­nában. Minden két hétben felhangzott a hála­adó ima az Egek Urához a kis kápolnában s a nép vallásos érzülete a messze tanyáról is odavitte a hívőket, akik nemcsak a he­lyiséget, de az előtte való teret is ellepték nyáron, télen, jó vagy rossz időben is. A kis kápolnát azonban megviselte az idő vasfoga. Falai omladozni kezdtek, bol­tozata bedőléssel fenyegetett s hiába tettek a hívők s talán a lelkész is előterjesztést a gör. kath. püspökségnek, óriási jövedelme dacára nem áldozott annyit, hogy a teljesen díjtalan használt Isten házát alig pár forint költséggel helyrehozatta volna s igy a ha­tóság kényszerítve volt a a templomot élet- veszélyes volta miatt bezáratni s attól kezdve a gör. kath. hívők ajkáról nem hallatszott fel a kis kápolnában a hálaadó ima. Lapunk egyik számában megírtuk, hogy a tanító nem lévén képes megélni szegény fizetéséből, ott hagyta a várost és elment jobb helyre, a hol legalább a mindennapi betevő falatja biztosítva van. És most Érmihályfalva 800 gör. kath. vallásu hive templom és tanító néikül van s hiáha várja az egyháztól a segítséget, az nem törődik vele semmit. A hívek egy része a róm. kath. temp­lomot keresi fel. Á többi? az elfelejti rövid idő alatt azt is, hogy van egy mindenek felett álló magas lény, aki vigyáz reájuk s a jókat jutalmazza a gonoszt bünteti De ki is törődik a XX-ik szazadban a hívők lelki üdvével ? A nagyváradi gör. püspökség nem. Legalább azt bizonyítja, hogy egy fél év óta még csak intézkedést sem tett a 800 hivő részére egy templom építése iránt. Hogy a gyermekekkel mi lesz, ki fog gondoskodni taníttatásukról? arra igazán kíváncsian várjuk, a tanfelügyelő ur intéz­kedését. A fehér holló? Olvasóink emlékez­nek arra az ádáz küzdelemre, amely éveken át folyt és még mindig folyik Dobozy Kál­mán főszolgabíró és Jakab Rezső a város érdemekben gazdag főjegyzője között, amely­nek vége a választás után játszódott le, amikor két évi vizsgálat, bűnügyi feljelentés után, -Dobozyt erős protekcióval visszahe­lyezték állásába. Mindenki azt hitte, hogy most már Dobozy nyugodtan fog viselkedni és a botrányos eseményekben gazdag fe­gyelmi ügy megfogja tanítani arra, hogy Ér­mihályfalván csak úgy maradhat nyugod­tan és a közönség csak az esetben fogja felejteni a fegyelmi ügy kínos részleteit, ha felhagy a bosszuállással és állását nem a tisztviselők folytonos zaklatása és az egyéni gyűlölködésre, de a város és a nép jólété­nek előmozdítására használja fel. Egy ideig csendben is volt. Már azt hittük, hogy ma­gába tért és kezdetét veszi a járás köz- igazgatásánál a munka, a becsületes munka és nyugodtan hagytuk pihenni babérjain. De amikor már biztos talajt kezdett érezni lába alatt, hozzálátott a már évek óta meg­kezdett bosszúja befejezéséhez. Tudva azt, hogy annak, akire első sorban foga fájt már jobban nem árthat, tehát megkezdte a város kisebb tisztviselői üldözését, kikről tudta, hogy szeretettel viseltetnek a főjegyző iránt. Rövid idő alatt két tisztviselőt füg­gesztett fel állásától — állítólag az elöljá­róság jelentésére — anélkül, hogy az ügyek miben állásáról személyesen meggyőződött volna, holott az Andrássy-féle belügyminisz­teri rendelet világosan kimondja azt, hogy a tisztviselő csak súlyos mulasztás esetén függeszthető fel állásától s minden terve világosan elárulja azt, hogy bosszút eskü­dött a városi tisztikar azon része ellen, akik Jakab főjegyző hívei voltak és ma is azok. Hogy ebben az emberben mily vak­merőség lakozik, bizonyítja az, hogy jóllehet ismeri a sajtótörvényt, mely világosan ki­mondja azt, hogy egy hírlapi cikk miatt annak megjelenésétől számított három hó alatt lehet sajtópert indítani, beadványt in­tézett (lásd „Nagyvárad“ vasárnapi számát) biharvármegye alispánjához, melyben 1909. év folyamán lapunkban az ő fegyelmi ügyeit feltáró cikkek miatt sajtóper megindítását kéri, egyben Jakab Ernő ügyvéd ellen, aki a bűnügyi feljelentéseket ellene megtette, amely vádak nagy része beigazolást is nyert, rágalmazás miatt pert indítson. Ennek hír­lapi publikálásáról azt hisszük személyeeen gondoskodott, azt hívén, hogy akad müveit ember, aki felül ennek a reklámnak. Hát csak igyekezzék magát fehérre mosni a másfél évvel ezelőtt fekete holló, ez aligha fog sikerülni neki s hogy pedig a nagykö­zönség ismerhesse a fegyelmi és bünügy összes részleteit, lapunk egyik legközelebbi számában megkezdjük az egész ügy rész­letes közlését. Halálozás. Súlyos csapás érte ifj. Beck Adolf kávégyáros és id. Beck Izidor kereskedőt. Édes anyjuk özv. Beck Mórné f. hó 7-én hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése 8-án folyt le nagy részvét mellett. A gyászháznál Lővinger Márton és Schőn- feld Mózes főrabbik mondottak szebbnél- szebb beszédeket. Nyugodjék békével. Kinevezés. Az érmihályfalvai Népse- gélyzöbank igazgatósága az üresedésbe jött segédkönyvelői állásra, Deénes Lajost a békéscsabai takarékpénztár tisztviselőjét ne­vezte ki. Választás. F. hó 7-én ejtették meg a róm. kath. egyháznál üresedésbe jött kán- tortanitói állásra a választást. A hét pályázó közül az állásra a plébános és hívők között mesterségesen elhintett elégületlenség miatt, egyhangúlag Fodor Géza leggyengébb ok­levéllel biró tanítót választották meg. Dohánybeváltás. A. m. kir. dohány jövedéki központi igazgatóság Érmihályfal­ván a dohánybeváltási napokul január 2-tól február 8-át tűzte ki. Megint a fiákkeresek. Az érmihály­falvai bérkocsisok olyanok mint az áprilisi idő ... Ha felszólialás történik lapunk ha­sábjain késedelmeskedésük vagy az érkező vonatoknál való meg nem jelenésük miatt I s a szolgabirói hivatal szigorú utasítást ad ki I részükre, egy darabig a legnagyobb rend uralkodik közöttük. Ez azonban csak na­pokig tart, mert nem lévén senki a ki a szolgabirói hivatal rendeletének betartását ellenőrizze, az feledésbe megy s ismét beál ez az eset, hogy az érkező vonatoknál nin- asen bérkocsi. F. hó 8-án a Nagyvárad felöl érkező vonattól kellett, az utasoknak begyalogolni zuhogó záporesőben s ez meg­ismétlődik, minden egyes alkalommal a mikor kedvezőtlenre fordul az idő. Felkér­jük a főszolgabíró urat, szíveskedjék újab­ban megint rendeletet kiadni a bérkocsi tulajdonosok részére, hogy az érkező vo­natoknál a beosztásnak megfelelően megje­lenni kötelességüknek tartsák s egyben utasítani szíveskedjék a rendőrbiztost arra, hogy a rendelet betartásának ellenőrzését kötelességének ismerje és a mulasztók ellen tegyen jelentést. Legtöbb adófizetők Érmihályfalván Bujanovits Béla 3360 K 37 fillér Lovass Sándor 1690 K 24 f., Pollák Mór 1371 K 60 f., Benedek Mátyás 1238 K60 f., Kölnig György883 K 31 f., Szatmári Sándor 860 K 98 f., Glück Benő 757 K 90 f., és Mát­rai Ákos 631 K. Uj gazdasági tudósítók. A földmi- velésügyi miniszter Bárdossy Lajos földbir­tokos, piskolti, Berényi Sándor káptalani uradalmi intéző, szentlászlópusztai Dra- veczky Gyula földbirtokos, gálospetri-i és Wagner Ágoston földbirtokos, éradonyi la­kosokat Bi’narmegye Érmihályfalva járására a gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg. Megrágalmazott plébános. Kinos és a róm. kath. hívőket rend­kívüli fájdalmasan érintő eset tartja hetek óta izgatottságban Érmihályfalva intelligens lakosságát. Fodor Géza tanító családok előtt nyi­latkozatott tett. sőt ez Írásban is kiadta, hogy Szőke János plébános több család ottani nő és férfitagjáról lealázólag nyilat­kozott s őket igen súlyos, erkölcstelen vá­dakkal illette volna. A megrágalmazottak védelemért hozzánk fordultak s mi felkerestük a plébános urat s előadván küldetésünk célját, felvilágosítást kértünk az ügy miben léte felől. A plébános ur a legnagyobb megle­petéssel és megütközéssel fogadta előadá­sunkat, jóllehet kijelentése szerint, volt tudo­mása egyes rágalmakról, melyet Fodor tanító felőlié a városban terjeszt, de egyáltalán mi fontosságot sem tulajdonított azoknak. Sietett kijelenteni, sőt nyilatkozat köz­lésére is kért fel bennünket, ama vonatko­zólag, hogy az egész ügy rágalom, amelyet a tanító azért indított ellene, hogy szembe­állítván a plébánost, az egyháztanács tag­jaival megválasztását biztosítsa. Ez sikerült is neki, mert a hívők jóllehet a hét pályázó közöl a leggyengébb oklevéllel birt, öt vá­lasztották meg tanítónak. A választás után a tanító kijelentette a lelkésznek, hogy ő a zavart a plébános és hívei között azért csinálta, hogy kenyér­hez jusson, de most bocsánatot kér érette s magára vállalja az ügy tisztázását. Ez nem történt meg s a mélyen sértett szülők és családtagok igy fordultak hozzánk orvoslásért, a melyet most meg is kaptak. Szőke János plébános ur nyilatkozata a következő. Nyilatkozat. Értesülüsemre jutott, hogy Fodor Géza helybeli r. kath. tanító híveim között alaptalan bosszúból oly rágalmakat terjesztett felőlem, hogy én róluk, illetve családjukról lealázó kifejezéseket használtam volna. Kijelentem hogy ezen állítás minden valódiságot nélkülöz, annyival is inkább, mert ez sem állásom, sem lelkészi hivatá­sommal nem fér össze. Érmihályfalva, 1910. noveber 19. Szőke János, r. kath. plébános. Ezek után reméljük, hogy a mélyen sértett szülők a tanítót fogják felelősségre vonni a terjesztett s minden alapot nélkü­löző rágalmakért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom