Közérdek, 1910. július-december (3. évfolyam, 30-56. szám)
1910-07-09 / 31. szám
Nagykároly, 1910. julius 9. 31-ik szám. III. évfolyam. KÖZÉRDEK ÉRMELLÉK KERESKEDELEM, IPAR ÉS MEZŐGAZDASÁG ÉRDEKEIT SZOLGÁLÓ TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton reggel. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Károlyi György-tér 36. szám. Nyilttér sora 40 fillér.— Kéziratot nem adunk vissza. Főszerkesztő: DR. BISITZ BÉLA a „Bánya“ és „Közlekedés és Közgazdaság“ szerkesztője. Felelős szerkesztő: SIMKÓ ALADÁR. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva egy évre 6 — korona félévre 3 — korona. Vidékre postán küldve egy évre korona félévre 3 50 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetési és hirdetési dijak felvételére csak a felelős szerkesztő jogosult Tudományos asszonyok.' Gyakran halljuk elitélni a nőtlenséget. Folyton kárhoztatjuk azon férfiakat, akik nem nősülnek, családtalanul. öröm nélkül élnek. Természetes dolog, hogy mindennek oka a férfi, azon férfi, aki többre becsüli a nőtlenség látszólagos örömeit, a családi élet boldogitásánál. Azon férfi az oka, a ki nem érez magában erőt, képességet, kitartást családalapításra, a család fenntattására. Sok igaz van ebben, de az is igaz, hogy a mai nők közül igen sok nem úgy van nevelve, hogy belőle szerető feleség, valódi édes anya, szorgalmas, takarékos háziasszony vállhassék. Így aztán nem csoda, ha a tudományok, fényűzés után futó nőktől idegenkednek a férfiak. Ez annál érthetőbb, mert sok családban békétlenség, elszegényedés teszi tönkre az életet. A legtöbb szülő ugyanis mindenre taníttatja leányát, csak annak elsajátítására nem, ami tulajdonképen feladata a jó feleség, gondos anya, igazi házi asszonynak. Sok leány tud kézimunkát, hangszereket kezel, előadásokon tapsokat, elismerést arat, de egy foltot felvarni, jó kenyeret, sütni, Ízletes falatot készíteni, nem képes. Önként merül fel azon kérdés, hogy a sokat tanult, sokat olvasott, háztartáshoz nem értő leányból lehet-e férjét, gyermekét gondozni képes, takarékos háziasszony ? A kérdésre feleletet ád sok házasfélnek különélése, elválása, a család pusztulása. Szomorú dolog ez, melyet szépitgetni lehetetlen. Olyan körülmény ez, mely méltán ejti gondolkodóba aházasulandó férfit. Sajnálnám, ha félreértenének. Én tisztelem az okos nőket, de nem helyeslem, hogy a szegényebb családok mindenben utánozni akarják a gazdagokat. A vagyonos család megél, ha a nő, a feleség nem foglalkozik is a házi dolgokkal, de a szűk anyagi viszonyok között élő családoknál már nélkülözhetlen a házi teendők ismerete. Igen, azon ismeretek, melyek nélkül élni, boldogulni nem lehet. Éppen azért hiba, hogy sok nő az iskolákból, bálokból, a divat részleteiből merített ismereteit akarja az életben alkalmazni. Az ilyen nő hozománya hamar elúszik. Kezdődik a váltóval való bánás, a könyvekre hitelezés, a per és az árverés, mely feldúlja a családi élet boldogságát. De az a feleség, aki a divatnak hódol, aki a báltermet sóvárogva keresi, aki regényt olvas akkor, amidőn gyermekeivel cseléd foglalkozik, nem lehet igazi édes anyja sem gyermekeinek. — A dajka által szoptatott, gyermekszobába kárhoztatott gyermekből legtöbbnyire makacs, beteges ember lesz. Hiba, hogy a férfiak nem nősülnek, mert a nőtlenkedés nem olyan boldog, mint aminőnek sokan képzelik és hirdetik. Hiba, mert a nők e'záratnak természetszerű rendeltetésüktől és nemzetünk, melynek oly nagy szüksége van életerős, munkabíró férfiakra, egészséges családanyákra, nem szaporodik, sőt pusztul. Én hiszem, hogy ez a visszás állapot megszűnik, he a nőnevelés ferdeségeit elhagyjuk, ha leányainkból nem tudományos nőket, nem hivatalnoknőket, hanem igazi feleségeket, jó édes anyákat törekszünk nevelni. Midőn a nötlenkedés ellen kifejtett nagy hűhót a nőtlenség megadóztatásáról szóló közleményeket olvastam, mosolyogtam és boszankodtam. Tessék értelmes és nem tudákos nőket nevelni, akkor minden józan- eszü férfi a családos életet választja, mert előre tudja, hogy az értetmes nő boldoggá teszi férje és családjára nézve a házasság- kötés frigyét. Tessék elhinni, nem szívesen, de kötelességből fogtam tollat, hogy elmondjam, a mi igaz, ami oka a nőt">nségnek. Én ugyanis nem tudok megbarátkozni a szegénységnek mesterséges takargatásával, a divat rettenetes következményeivel és azzal, hogy sok szegény nő folyton a gazdagnkat majmolja az iskolától a koporsóig. jfjr. i Cséplíitulajdotmsnh fid fjeimébe! ímépfttejió & síi uh I mindenféle méretekben legnagyobb választékban és legolcsóbb árak mellett kaphatók Juried »Menti bőrkereskedésében Deák-tér, Nagykárolyban. Séta a városban. A szőllő átka. — Szemétgyürü a város körül. — Az ijedős polgártárs. — Sétaút a kastély körül. — Küzdelem a por ellen — Az éjjeli kávéházak. A Nagykárolyi szőllőkben olyan pompás villasor emelkedett, hogy bátran meg lehet mutatni a város érdekességeit kereső idegeneknek. Egyik villa érdekesebb és ízlésesebb, mint a másik s akad olyan is köztünk, hogy az Andrássy-uti nyári lakások között is megállná a helyét és én mégse tanácsolnám, hogy oda kalauzolják az idegent. A legfogékonytalanabb idegen is megbotránkozással venné észre, hogy egy ilyen pompás villasor alatt olyan hitvány, térdig homokos, nyakig sáros ut vezet, amilyet tovább már egy napig sem volna szabad tűrni. Ez a szőllő azegyedüli menedékhelye nyáron a nagykárolyiaknak és^ezt is gyö- trővé teszi az útról beözönlő por. Az embernek megfájdul a szive, ha ezt a hanyagságot nézi, a világ legnyomorultabb útját egy egészséges, szép liget és egy szépen kiépült villasor között. * Az idegent már azért nem volna jó kivezetni a város határába, mert ezt a határt köröskörül szeméthegylánczolat veszi körül, mely nemcsak a szem-szájnak, de az orrnak is ingere. Akárhonnan fuj a szél, bacillu- sokat mindig bőven szállít a szárnyain városunkba. A kültelki lakosokkal meg kellene értetni, hogy első sorban az ő érdekük, hogy ne legyenek szemétdombokkal körülvéve, a város pedig komolyan gondolhatna egy szemét-égető telep létesítésére. * Ennyi sötét folt dacára sem veszet ki az egészséges humor a nagykárolyi polgárokból. A minap például egy idevaló polgár kérvényt nyújtott be a debreceni üzletvezetőséghez. Körülményesen megírta benne, hogy a kertje kinyílik egészen a sínpárig, ami örökös rettegéssel tölti el. Arra kérte az üzletvezetőséget, hogy csináltasson kerítést a pályatest és a kertje közé, hogy ne kelljen éjjel-nappal amiatt rettegnie, hogy a mozdony beszalad a kertjébe és agyongázolja a káposzta plántákat. Hogy humor van a dologban, az bizonyos, csak azt bajos hamarosan megállapítani, hogy a szeszélyes mozdony van-e benne kifigurázva, vagy az ijedős kerttulajdonos ? * A nagykárolyiak legkedvesebb sétautja a Kastély melletti aszfaltjáró. Ezen az utcán sétálva mindenki szívesen áll meg kerítésnél, hogy jobbra és balra végigjártassa tekintetét a szemre kellemes zöld pázsitokon. És ilyenkor mindenkinek az a gondolata támad: milyen kár, hogy ez a part el van zárva, hogy az egyhangú házak sorából nem lehet letérni a part sétányaira. Akik pedig igy ábrándoznak, azoknak igazuk is van. Ez a város lakossága a mely a grófi család állandó hive volt s a mely a legutóbbi választás alkalmával is megmutatta, hogy mennyire ragaszkodik a gróf személyéhez s a mely természeti szépségekben sajnos nagyon is szűkölködik, megérdemelné azt, hogy a gróf megengedné azt, hogy legalább a hét bizonyos napjain hatósági felügyelet mellett a parkban sétálhasson. Talán egy deputáczióval meg lehetne nyerni erre az engedélyt? Meleg szívvel ajánlom ezt az álmot a hatóság és azoknak figyelmébe, akik hivatva vannak a város lakossága érdekeit szivén viselni. Minden tavasszal megújul és csak a tél beálltával szűnik meg az a panasz, hogy Nagykárolyban tűrhetetlen a por. Pedig a városnak igen kevés pénzébe kerülne ezt az igen nagy kellemetlenséget egyszersmin- denkorra megszüntetni. Nem kell hozzá egyéb, mint egy kis széttekintés más vároAz idény legszebb, legdivatosabb női-ruha kelméi a legnagyobb választékban .......== ka phatdk : SZILAGYI IMRE : női- és férfi-divatáru kereskedésében : Nagykároly, Deák-tér. : Lapunk mai száma 8 oldal
