Közérdek, 1910. január-június (3. évfolyam, 1-29. szám)
1910-04-23 / 20. szám
2-ik oldal 1910. ápril 23. KÖZÉRDEK. 20-ik szám. STEIB MÁRTON női divatáru cégnél tavaszi costume és ruhakelniék válogatott újdonságai gyönyörű színekben és óriási választékban már raktáron vannak. Saját készitményü teljes menyasszony kelengyék 500 koronától 10.000 koronáig. Előzékeny kiszolgálási éppen nálunk -az iparviszonyok és az egész ipari termelés változásából eredt bajokat és mert nincs határozott irányú házi ipara, nem bir, nem képes kellő keresethez jutni szegényebb sorsú földmivelő népességünk. Olyan szívesen szeretünk mindig a külföldre hivatkozni, de jó példáit sehogy sem követjük. Pedig különösen a háziipar terén nagyon is a külföld után kellene indulnunk. Milyen más irányú külföldön a háziipar, mely egyes szegényebb vidékeken a népnek nemcsak megélhetését biztosítja, de némi jólétet is képes nyújtani. Ott van például a Schwarzwald, a hol csipkeverés, meg fafaragás, Svájc, a hol az óragyártás, Belgium, a hol fegyverkészités, vagy tisztán házi, vagy mondhatnék, családi ipar, melyben a ház minden tagja, vagy egész nap, vagy a mezei munkáktól és állattenyésztéstől szabad óráiban foglalkozik. Az előállított termékeket aztán vagy maga viszi a piacra, vagy konzorciumba állva, értékesíti; vagy, mint a két utóbbi példánál, egyenesen valamely vállalkozó gyáros számára, az órának vagy fegyvernek egy és ugyanazon alkatrészeit dolgozza évről-évre saját tűzhelye mellett, a vállalkozótól kapott anyagból, gyakran annak szerszámaival, legtöbbnyire előleg és későbbi elszámolás fejében. Ezen a helyeken tehát szerves munka- megosztást látunk, mely a föld népét is rendszeres munkához szoktatja, idővel iparosokká neveli. A nagy gyári iparnak e nemzedék adja aztán a többé-kevésbbé képezett munkásokat. Ezért könnyebb ezekben az országokban bármely uj iparágat felkarolni, vagy már létezőt az igények szerint fokozni és fejleszteni, mert a munkásanyag folyton megvan és nevelődik az országban. Ha már most eme rendszer szemmeltar- tásával a saját háziiparunkat nézzük, csak ölet- szerüséget, munkapazarlást látunk mindenütt. A rendszer nálunk éppen a rendszertelenség, a szervezetlenség ezen a téren. Nem az igényekhez, nem az illető vidéken meglevő termelési előfeltételekhez mérve honosítjuk meg a megfelelő háziipart, hanem ötletszerű, időről-időre jelentkező és divatosan felkapott jelszavak után indulunk. Innen van, hogy épp úgy, mint a hogyan nem üzzük üzletszerüleg a kertészetet és ennek következtében zöldsége és gyümölcs- félékben évi behozatalunk több mint 35 millió, fagazdag vidékeink népessége viszont nem űzi háziiparilag rendszeresen és szervesen a faipart és csakis ennek tulajdonítható, hogy évi behozatalunk az i:yes, csakis háziiparilag előállítandó faárukban több mint 16 millió koruna. Valósággal megdöbbentő adatokat mutat a magyar háziipar törzskönyve, mely adatok és számok a legszomorubban igazolják állításunk helyességét. Csak a főbb iparcsoportokat kívánjuk ismertetni: 1. A faipar, foglalkoztat 9179 családfőt, az évi termés piaczi értéke 869.000 korona. 2. A vesszőfonás, foglalkoztat 802 családfőt, az évi termelés piaczi értéke 235.000 korona. 3. Fonás czirokból, foglalkoztat 802 családfőt, az évi termelés piaczi értéke 40.000 korona. 4. Szalmafonás, foglalkoztat 4585 családfőt, az évi piaczi termelés értéke 1,400.000 korona. 5. Gyékény- és háncsfonás, foglalkoztat 3046 családfőt, az évi termelés piaczi értéke 250.000 korona. 6. Az agyagipar, foglalkoztat 2099 családfőt, az évi termelés piaczi értéke 350.000 korona. 7. A fonó- és szövőipar, foglalkoztat 20.211 családfőt, az évi termelés piaczi értéke 1.300.000 korona. Ha tehát csupán ezr a 7 főcsoportot vesz- szük, azt látjuk, hogy összesen 43.432 család mindössze 4,435.000 korona értéket termel, évenkint egy-egy család alig többet 100 koronánál. Ámde a háziipari törzskönyv tanulmányozása azt mutatja, hogy ott, a hol a háziipart nálunk is a külföldi"jó példákat követve, vállalkozók segítségével, mint a családi ipart rendszeresen, szerves munkamegosztással űzik, az Az ügy igy eléggé kellemesen fejeződött be, sőt még okultam is belőle és tapasztalatomnak, amit nem is hittem, igen rövid időn belül hasznát is vettem. Úgy fordult ugyanis sorom, hogy cipőtisztítással és gyufaárulással összehoztam annyit, hogy kis vállalkozásba fogjak. Fényképjavitásra és nagyításra vetettem magamat. Kirakatom pompás volt, külömböző nagyságú fényképek egymás mellett, mindegyiken felirat: — Ha képedet ekkora nagyságban óhajtod viszontlátni, fizes egy dollárt és óhajod teljesülni fog. (Persze a nagyobb kép arányosan drágább volt, a legdrágább, ha jól emlékszem, 3 dollárba került.) Egy ideig elég vígan nagyítottam embertársaimat, de végre is utóiért hagyományos pechem és egy szép napon arra ébredtem, hogy bezárhatom helyiségemet. A háziúr holnap kiteszi szűrömet, mészáros, pék, boltos, már rég nem hitelez, szóval: finita la komédia. Rajtam már csak csuda segíthet, az is, ha azonnal jelentkezik, mert 34 dollár adósságot bizony nem lehet 2 centből megfizetni. Amig igy töprengtem magamban, egyszerre csak jelentkezik ám az ajtóban valami hatalmas mexikói, széles karinráju kalappal, csikorgós bocskorral. No, ezt is az ég küldhette, — gondolom magamban, amikor kivágta, hogy az előmutatott fényképet szeretné megna- gyittatni, a legolcsóbb árban. ___________ Vá rakozással teljesen függesztette rám szemét: Mennyibe fog jönni: Negyven dollár, harsogom tisztán, harso- gón és világosan. A mexikói elhülve rám mered: Hogyan, hisz, a kirakatban egy dollár a legolcsóbb?! — Tudom, mormogom sötéten, de nekem pénzre van szükségem. Egészen ahogy a kis kocsmában tanultam. A mexikói rám néz, végigmér, legalább fél fejjel lehettem kisebb nála, azután pedig harsány és nagy kacagásba tör ki: Hohoho, te bitang, te tetszel nekem! Ilyen emberre van szükségem? Akarsz lovászomjlenni? Az üzletet hamar lebonyolítottuk, a kedélyes mexikói kifizette adósságaimat, előleg fejében és még az nap elutaztunk, Puzzletowba, hol hatalmas farmja volt a jó zsentlemannak. Hivatalom elég kényelmes volt, minden éjjel lóháton körül kellett vágtatnom a hacien- dán, vájjon rendben van-e minden, nem zavarja-e semmi a személyzet és a gazdák nyugalmát. Kaland nélkül azonban már az első éjjel sem múlt el. Elfelejtettem ugyanis megkérdezni, hogy hol fogok aludni és igy akaratom ellenére kénytelen voltam a körszemle után a lakóház kapuján koczogtatni. Többszöri zörgésen eredménytelen maradt, mig végre az ablakból valami haragos női hang, melyben a haciemdaro feleségének hangját ösmertem meg, lesüvöltött. Te gazember, te csirkefogó, ilyenkor kell felverni a békés emberek nyugalmát. ________ * er edmény teljesen eltér a fentebbi szomorú számoktól. A legszebb és legcsattanósabb példát erre a szalmafonás csoportjában láthatjuk. A Haiduvármegye négy községében, nevezetesen Hajdu-Nánás, Hajdú-Böszörmény, Hajdu-Dorog és Ujfehértó községében összesen 3400 család foglalkozik szalmakalapok készítésével és az általuk előállított áruk piaczi értéke 1,200.000 korona, vagyis ezen 3400 család több, mint V* részét termeli piaczi értékekben az ország egész háziipari termelésének. Ilyen továbbá az árvamegyei vászonszövés, ahol 326 család évi termelése 565.000 méter kölönféle vászon 260.000 korona értékben, a melyből 450.000 méter egy vállalkozóra és 115.000 méter egy másik vállalkozóra esik. Ha már most ezt a két tételt leütjük a fentebb kimutatott nagy átlagból, akkor látjuk csak igazán azt a szomorú valót, hogy a nem vállalkozóknak, tehát rendszertelenül, ötletszerüleg dolgozó 39.706 család évi termelése 2,975.000 korona piaci értéket képvisel, tehát egy-egy család évi termelése 76 korona, mig ellenben a vállalkozóknak dolgozó 3726 család évente 1,460,000 korona értéket és igy egy-egy család több mint 400 korona értéket termel. Nem a háziipar rendeltetése, hogy a különlegességeket kereső külföldi látogatónak exotikus dolgokkal tudjunk kedveskedni, bármennyire emeli is öntudatunkat, ha az idegen megdicséri népünknek pl. a diszitésben megnyilatkozó erős szépészeti érzékét. A háziiparnak az a célja, hogy családi iparrá fejlődve, a népnek rendszeres munkát, állandó keresetet adjon. E tekintetben mellettük bizonyít különösen a varrottas példája. Mert hiszen ismerjük azt a háborút, mely az igazi és nem igazi varrottas között állandóan folyik. Az igazit fodorvásznon, a régi bevett módon és nehézségekkel varrják. Ez tehát az eredeti, az értékesebb. A másikat gyárilag, könnyedén, a szemnek tetszetősebb szinvegyitékkel gyakran selyemszállal készítik, ez tehát a modern, az olcsóbb, a kisebb értékű. Az eredeti, különösen a kalotaszegi varrottas nevet szerzett magának és bejutott még királyi házakba is és Kolozsmegyében mintegy 600 családot foglal— No, elég furcsán tárgyalnak itt a személyzettel, gondoltam magamba, de bizony nem reflektáltam a szidalmak özzönére, csak még egyszer jól .megdöngettem a kaput: — „No, megállj, te gézengúz, te haramia“ harsog tovább a mennyei szózat és abban a pillanatban kényelmes házipapucsok közeledtét hallom. A sötétben nem igen vettem egyebet észre, minthogy a kapu megnyílt és egy kevéssé gyöngéd női kéz, először orron, aztán fültövön legyint. Ejnye, azt a füstölt szalámiját neki, gondoltam magamban ennek fele se tréfa. A haragos asszonyság kitűnő boxbajnoknak mutatkozott, csakhogy én se hagytam ám magamat és kemény küzdelem után ő nagysága, mint vert csapat vonult vissza. Annyira azonban mégis bosszút állt rajtam, hogy a kaput becsattan- totta az orrom előtt és én tanácstalanul álltam a sötétségben. Csakhogy abban a pillanatban, amint a kapu bezárult felhangzik ám mellettem a haci- endaro öblös kacagása: Bravo, bravo, fiatal barátom, heti fizetését felemelem két dollárral, ennél derekasabban nem viselkedhetett volna. Csak később tudtam meg, hogy az asz- szony összetévesztett férjével és még mai napig sem tudja, hogy nem kikapós férje pöffen- tette ki utolsó zápfogát. Ne is tudja meg soha, mert amilyen hár- pia, mig ide is utánam jön és megskalpol. M .r 1 J 1 a szezon legújabb divatu bel- és külföldi szobafestő- V PÖfWmPtf mintái. Mindenféle szobafestési munkálatokat első- lflvwul JYvZiUUll rendű kivitelben és jntányos árakon készít. Templom- ____y ____________festés, cimirás, aranyozás, mázolás, tapetirozás, floderozás. Te ssék ajánlatot kérni. Munkák felvállalása végett vidékre készséggel kimegyek. Papp György szobafestő Nagykároly, Verbőczy-utcza. Lakásomat május 1-től a 40. sz. alól a 60. sz. alá helyezem át.
