Közérdek, 1909 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1909-07-24 / 30. szám
1909 julius 24 KÖZÉRDEK 3 detései alkalmával a hirdetésbe beleíoglaltassék, miszerint az előd és utód között a jegyzői fizetés j megosztása tekintetében a jegyzői javadalmat képező földek jövedelme a javadalmi jegyzőkönyvben foglalt becsérték szerint állapittassék meg, ; polgári évekre számítva. Jelenlevő főszolgabíró I kijelenti, hogy az elnöki jelentésből kifolyó határozatot tudomásul veszi s már előre megígéri, ; hogy a pályázati hirdetményeket a szerint teszi közzé. A közgyűlés az elnöknek egyhangúlag kö- j szünetet és elismerést szavaz önzetlen és fárad- : hatatlan tevékenységéért. — Végül elhatározza i a közgyűlés, hogy az Oravszky László által Kér- bolt Istvánról irt emlékezést egész terjedelmében jegyzőkönyvbe foglalja. Olvastatott a választmány javaslata, mely szerint a megvizsgált 1908. évi egyleti pénztári számadást 363 kor. 98 fillér bevétel, 131 kor. 24 fillér kiadás, 232 kor. 74 fillér pénztári maradvánnyal ; az 1908. évi ösztöndíjalap számadást 3162 kor. 93 fillér bevétel, mint pénztári maradvánnyal helyesnek találva elfogadásra ajánlja. A közgyűlés ezen számadásokat elfogadja és Győré Pál pénztárnoknak a felmentvényt megadja. Elnök előadja, hogy az egyesületi tagoknak a választmány által 1908. évre megállapított névjegyzéke szerint van az egyesületnek 4 tiszteletbeli és 33 rendes tagja, a közgyűlés tartama alatt jelentkezett rendes tagul Horváth János pálfai segédjegyző, kéri nevezettet az egyesületbe felvenni és igy a rendes tagok száma 34. A közgyűlés az elnök előterjesztését tu'o- másul veszi s Horváth Jánost a tagok sorába felveszi. Az egyleti vagyon gyümölcsöztetésére a választmány javaslatához képest a közgyűlés a simontornyai takarékpénztárt jelöli ki. Elnök kéri a jövő évi közgyűlés helyének megállapítását. A jövő évi közgyűlés helye Klimes Antal meghívása folytán Hőgyósz községbe tűzetett ki. Oravszky László olvassa a járási főszolgabíró rendeletét az anyakönyvi nyilvántartások vezetése, iratgyüjtemények és nyomtatványok kezelésére vonatkozólag s e tárgyban Katotnay Domonkos belügyminiszteri titkár, anyakönyvi felügyelő által tett szóbeli utasításait ismerteti, az uj anyakönyvi szekrény elkészítése, úgy a nyilvántartások kötései, valamint az iratok elhelyezésére szolgáló táblázatok készítésére nézve. Oravszky László ismertetéseinek tudomásul vétele után a közgyűlés a következő határozatot hozta : Miután a miniszteri titkár ur az anyakönyvek vezetése, az anyakönyvi irattárok kezelése tekintetében azokban a községekben, ahol már megjelent, olyan szóbeli utasításokat adott, melyek az anyakönyvi utasításban nincsenek meg, másrészt mivel az utasításoknak teljesítése a községeknek újabb váratlan kiadást, sőt némely helyen a hivatalos helyiségek átalakítását is szükségessé teszi, írjon fel a simontornyai járásbeli községjegyzők egyesülete a járási főszolgabíró ur utján a belügyminiszter úrhoz, hogy azoknak az utasításoknak a teljesítése alól, melyek nem folynak az anyakönyvi utasításból, a községek meutesse- nek fel. Klimes Antal előterjeszti, hogy az országos központi jegyző-egylet »Uj politika« cimü napilapot bocsát ki részvénytársasági alapon s miután ezen napilap különösen a jegyzők érdekeit szolgálja, kéri a jelenlevőket, hogy egy- egy részvényt jegyezzenek, hogy a lap sikere biztosítva legyen. Egy-egy részvény ára 50 korona ; indítványozza továbbá, hogy a simontornyai járási jegyző-egylet is jegyezzen részvényt. A közgyűlés Klimes Antal ismertetését örömmel fogadja és elhatározza, hogy maga az egylet is 2 részvényt jegyezzen. Kmf. Várkonyi Imre Ludvig József egyleti jegyző. egyleti elnök flesz Lajos. Ritter Béla hiteleiitők. VÁRMEGYE. Nyugdijválasztmányi ülés. A községjegyzői nyugdíjalapra felügyelő választmány f. hó 23-án Simontsits Elemér alispán elnöklete alatt tartotta ülését. A nyugdijszabályrendelet megállapították, a 3°/o járulék és előlépési dijakra vonatkozó korábbi határozatot fentartották. Taffner Zuárd, öfcv. Győré Istvánná, özv. Koboz Jánosné, özv. Kerbolt Istvánná nyugdija megállapittatott, özv. Herczeg Józsefné, özv. Wagner Józsefné nevelési járulék utalványozás iránti kérését teljesítették, Toka Józsefnéé pótlásra visszaadatott, Csankó Károlyné, Koch József, Czéh Ferenc kérelmét elutasították. Pesthy Ferenc kérelmére a korábban hozott határozatot kiigazították. A megválasztott és megnősült jegyzőkre a dijakat — miután a megválasztottakat a nyugdíjalap tagjaiul felvették — kirótták. S a nem rendszeres szolgálatban töltött időt a folyamodóknak, kivéve az elkésetten jelentkező Abbay Györgyöt, beszámították, Tréger János kérvényét pótlásra visszaadták, Popovics Gyula és Illés Gyula kérelmét partolólag a törvhatósághoz terjeszteni határozMondjam-e, hogy ehhez a férfiúhoz a vármegyei jegyzői egyesület életének idejéből 20 év története fűződik ? Az egyesület közgyűléseiről felvett jegyzőkönyvek igazolják, hogy az elhunyt igaz férfin, kitűnő jegyző volt, ki 20 éven át munkálta a vármegyei jegyző-egyesület ügyeit, védte, ápolta érdekeit. Már évekkel ezelőtt betegeskedni kezdett és emiatt nem lehetett megtartani azt az ünnepélyt, melyet a vármegyei jegyző-egyesület elrendelt. Betegségével megvált állásától is és Pécsre költözött, ahol hosszas szenvedés után a múlt hó 31-én reggeli 4 órakor elhunyt. Tetemeit Regülybe szállították és f. hó 1-én délután helyezték el a családi sirboltba. Temetéséről táviratilag, de olyan későn értesültem, hogy temetésére el nem mehettem. A mi egyesületünk tagjai közül temetésén Oravszky László, Halmai Emil, Nágel János, Fiedler Gyula kartársaink jelentek meg. És végre jelentem, hogy választmányi ülésünket folyó hó 22-én Pesthy József kartársunk házában megtartottuk és előkészítettük közgyűlési tárgyalás alá azokat az ügyeket, melyek a meghívóban fel vannak véve. Mindezeknek utána pedig kérem a tisztelt közgyűlést, hogy jelentésemet tudomásul és azt a kérdést, hogy az előd és az utód között a jegyzőföldek jövedelme és a természetbeli szolgáltatások miként osztassanak meg, nyomban tárgyalni és ebben határozni szíveskednék. Nagyszékely, 1909. junius 28. Tisztelettel: Ludvig József. Oravszky László indítványozza, hogy az elnöki jelentés egész terjedelmében fogadtassák el s az elnöknek fáradhatatlan és önzetlen tevékenységéért a közgyűlés köszönetét szavazzon. Egyben előadja, hogy Kerbolt István elhunyt regölyi jegyző temetése alkalmával a sírnál gyászbeszédet mondott, de miután mindazt, amit az elhunyt érdemeiről a végbucsunál el kellett volna mondani, a késő esti temetés miatt nem tehette, tehát a „Közérdek“ 20-ik számában „Emlékezés Kerbolt Istvánra“ cim alatt megirta nevezett életrajzát, melyet a közgyűlésnek felolvas. — Klimes Antal indítványozza, hogy Oravszky László által, Kerbolt Istvánról irt nekrológ egész terjedelmében jegyzőkönyvbe ik- tattassék, mert Kerbolt Istvánnak érdemei, amit a jegyzők érdekében tett, megkívánják, hogy emléke az utókornak eltörülhetetlenül fent maradjon. — A közgyűlés az elnöki jelentést egyhangúlag elfogadja, ebből kifolyólag felkéri az elnököt, hogy a járási főszolgabíróhoz előterjesztést tegyen, hogy a jegyzői állások pályázati hirjából hatalmas füstoszlopokat fújva, mély gondolatokba merülve Alizár Musztafa, miklós- vári pasa. Csillogó fekete szakállánál csak két összenőtt szemöldöke alul kivillanó fekete szemei voltak ragyogóbbak. Hajlott sasorr diszité a férfiasán szép arcot. Nehéz gond epeszti az olasz péklegényből átvedlett török pasát. De nehogy azt gondoljuk, mintha talán valami súlyos állami gondok vonnának homlokára gondfelhőket, vagy mintha telhetetlen ura nagyobb dicsősége okozna neki lelki gyötrelmeket. Óh nem ! Más dolog motoszkál most az ő fejében. Arról filozofál, hogy miképen lehetne a nagyszerű gondolatot valósággá változtatni. Tehát igy gondolkozik: 40 emberemet Kucsuk b. pasa segítségére elküldöttem. Ezekből — mondjuk — 10 a fűbe harap. Marad 30 ember. Ezek közül vagy 6 darab maródi lesz s igy marad 24 ember. Azok pedig — Jusszuf b. jelentése szerint —szintén vannak vagy harmincán, de fegyver nélkül, igy tehát könnyű lesz megfogni a madarat. — Jusszuf! — Parancsolj kegyelmes pasa, hogy Allah nyújtsa meg az árnyékodat Miklósvártól a hét- tornyu mecsetig. Parancsolj, mit tegyek ! — Hallod-e Jusszuf? Amilyen igaz az, hogy én most itt vagyok és amilyen igaz, hogy te egy fejjel hosszabb vagy, mint lenni kellene, olyan igaz az, hogy egy fejjel megrövidítelek, ha parancsolatomnak úgy nem teszel eleget, amint azt én most neked meghagyom. — Igenis kegyelmes pasa, a te szolgád engedelmeskedik (ha t. i. a parancs teljesítése könnyű, a baksis pedig nehéz lesz. De ezt már csak úgy gondolta.) — Azonnal nyergeljétek fel a két legjobb arab lovamat s Ibrahimmal együtt rögtön induljatok Segesvár felé a kőhalmi utón, oly gyorsan, amint csak lehet. Ne menjetek, hanem repüljetek. Mindaddig menjetek, mig a nagy- szőllősi csatából visszaérkező embereimmel nem találkoztok. És ha találkoztok, a levelet átadod Achim bégnek. S számítva arra, hogy a levelet elveszíted, — amiért száz bot jár a talpadra — megmondom, mi áll benne. — Lakodalmas menet jő Héjjasfal várói Nagy- baczonba indulván. A kisérő gyaurok fegyvertelen kutyák, azokat leaprithatjátok. Hanem ha a menyasszonynak egy hajszála is meggörbül s teljes épségben nem lesz elibém hozva, úgy te, mint Achim bég hamarabb megláttátok Mohám ‘d paradicsomát, mint azt kívánnátok. — Óh kegyelmes pasa! Elfeledi-e azt a te nagy bölcsességed, hogy a nagykegyelmü padi- sah — kinek dicsősége töltse be a földet — fermánt adott ennek a gyaur fejedelemnek, Apaffynak, békességet Ígérvén neki és népének. (Ha t. i. az adót megfizeti.) De meg kegyelmes pasa! Messzire van ide Segesvár és sokfele utón lehet onnan Nagybaczonba jutni s végül pedig azok a gyaurok is, ne hidd uram, hogy fegyvertelenek. Ismerem őket! Nem hagyják azok el soha a szekér derekából a fejszét, meg azt a csúnya görbét (fokost), amelyekkel te is kaptál már egyszer. — Jusszuf! Hallottad, mit parancsoltam ? Tégy aszerint, mert én is úgy teszek veled, ahogy megígértem. Velem a felséges padisah még semmiféle fermánt nem közölt. Vagy ha közölt, még nem olvastam. Tehát az reám nem tartozik. Hogy pedig messze van-e Segesvár, arra nézve nem hallottad-e, hogy a »szerelmesnek nincs messze Bagdad.« Fejsze, fokos flem számit. Jutalmatok száz arany, vagy ... Indulj ! És az est alkonyán megindul a két lovag Mint a fergeteg, rohan előre a két nemes állat. Lábaik alatt csattog a keményre fagyott föld s alig köszönté a felkelő nap szürkülete a hólepelbe öltözött hegyek gerincét, a két sötét lovag Szászkereszturon üdvözli a harcból visszatérő kicsiny csapatot, de Achim bég nélkül, kit legyőzhetetlen akadály visszatartott attól, hogy csapatával tartson. Ugyanis Nagyszőllős alatt koponyája valamely székely buzogánnyal véletlenül összeütközött, minek következtében ő igen messze elutazott. ♦ Nincs olyan hosszú, amelynek vége ne legyen. A hájjasfalvi három napos nászünnepély is véget ért. A fogatok előállanak s ki-ki elfoglalja a magáét. A szülők sírva, áldva bocsátják el kebelükről a drága virágszálat, a boldog menyaszonyt. A menet megindul. Elől a oaczoniak a menyasszonnyal, hátul a hermányiak. így parancsolja ezt az ősi magyar virtus. Sőt ez a 1 bizonyos virtus még egyebet is parancsol. Azt t. i., hogy különösen akkor, mikor a sziverő- sitőből valamelyest többet veszünk be, mint amennyi éppen elég ; vagy mikor legnagyobb I szükség volna az egyetértésre és összetartásra, rendszerint akkor szoktunk mi egymás között meghasonlani, mert magyar virtus az, hogy még a templomba se érezzünk együtt, meg ha egyformán imádjuk is Istenünket. Most is igy történt! Szászkereszturig még csak békesség volt j az atyafiaknak együtt való utazása, de itt az I erdőn keresztül vezető kettős ösvény közül a baczoniak a nehezebb, de egyenesen Kőhalom felé vezető rövidebb utón való haladást javasolják ; mig ellenben a hermányiak a szász- I budai hosszabb, de könnyebb ösvénytől elállani ! nem akarnak. — Gyi no! — Odasuhint Varja Józsi
