Közérdek, 1909. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)
1909-09-04 / 36. szám
Nagykároly, lí#09. szeptember 4. 36. szám. II. évfolyam. KÖZÉRDEK KERESKEDELEM, IPAR ÉS MEZŐGAZDASÁG ÉRDEKEIT SZOLGALÓ TÁRSADALMI HETI LAP. A Nagykárolyi Építő iparosok szövetsége és az Érmihályfalvai Ipartestület hivatalos közlönye. Megjelenik minden szombaton. Szerkesztőség: Kiadóhivatal: Gr. Károlyi György-tér 16. Hétsastoll-utcza 12. sz. Nyilttér sora 40 fillér. — Kéziratot nem adunk vissza. Főszerkesztő : DR. BISITZ BÉLA a „Bánya“ és „Közlekedés és Közgazdaság“ szerkesztője. Felelős szerkesztő. Laptulajdonos korlátlan meghatalmazottja: SIMKÓ ALADÁR. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva egy évre .... 6-— korona. „ „ „ fél évre .... 3 — Vidékre postán küldve egy évre . . . 7.— „ „ „ „ fél évre .... 3'50 „ Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetési és hirdetési dijak felvételére csak a felelős szerkesztő és a Kölcsey-nyomda r. t. jogosult. Hideg közöny. Mi, akik oly kitűnő érzékkel szólunk hozzá minden közjogi kérdéshez, akiket lángba borit minden külső vagy belső politikai támadás, akiknek vére lobogásnak, pezsgésnek indul, ha önérzetünkön, büszkeségünkön a legkisebb sérelem is esik; — fásult unalommal, hideg közönynyel hallgatunk, ha gazdasági érdekeink csorbulásáról esik szó. Olyanok vagyunk, mint a szeleverdi hidalgó, aki egykedvűen, tétlenül nézi, mint rabolják ki házát, mint gyújtják fel ranchóját, mint hajtják el öszvéreit, marháját, — de amikor Dulcineáját éri illetlen szó, — vérbeborultan paripára kap és tajtékzó dühvei törtet a sértegető után. El is értünk annyit, hogy mindenünnen bő marokkal osztogatják nekünk a „lovagias nemzet“ címét, de lovagiasságunk mellett is igazán ott tartunk maholnap, hol a mindenéből kifosztott, szomorú manchai lovag. Élhetetlenségünk, tunyaságunk újabb kétségbeejtő bizonyítékára bukkanhatunk a budapesti kereskedelmi és iparkamara minap megjelent 1908. évi jelentésének adataiból. Múlt évi gazdasági mérlegünk pasivitása Ausztriával szemben 62 és fél millió koronára emelkedett. Az osztrák behozatal ugyanez esztendőben 1169 millió koronánál magasabbra szökött. Oly esztendőben történt ez, amelyikben egyre sűrűbben esett szó szégyenletes gazdasági függésünk közeli megszüntetéséről, az évszázados osztrák kiszákmá- nyolás meggátlásáról. Hol, miben kell keresnünk e szomorú tény okát? Mi a magyarázata annak, hogy egy hatalmasnak megindult, fenségesnek Ígérkező gazdasági harcz küszöbén, önként támogatjuk, újabb és újabb milliókkal ádáz gyűlölettől telt, reánk törő ellenfelünket?! Micsoda rettenetes vakság ül mi rajtunk, mi zsib- basztja tehetetlenné karunkat, mi bénítja nyomorékká öklünket?! A kereskedelmi és iparkamara fentebb említett évi jelentése az agrár irányzat tultengésében keresi okát annak, hogy iparunk, fejlődésében soha el nem érheti az osztrák nagyipar versenyképességét, de önmagát czáfolja meg akkor, amikor elismeréssel emlékszik meg, mert meg kell emlékeznie a kormány egyre nagyobb kereteket betöltő iparfejlesztési akcziójáról. Iparunknak, kereskedelmünknek lehetnek jogos panaszai is, lehetnek tarifális nehézségek, a termelést drágító munkásmozgalmak, melyekkel keményen meg kell küzdenie, de könynyebb, ró- zsásabb az osztrák, német, vagy akármilyen termelőnek vagy közvetítőnek helyzete! Nem, sem a kormány támogatásai, sem a fentebb vázolt nehézségeken nem múlik gazdasági fellendülésünk. A magyar iparnak, a magyar ke„KOBRÁK“ kizárólagos raktár SZANAL Iskolai czipők a legjobb minőségben. DEBRECZEN, Piacz-uícza 42 Telefon 854. szám A vén harangozó. Irta: Lampérth Géza. Ejnye, ejnye, Török Gergő bátyám uram, mit nem kell kelmédről hallanom ? Hogy kiadta kezéből a döbrösi öreg harang kötelét, azt, amit olyan hiába kértem a vásott diákpajtásaimmal, — de gondolom tiz év óta, mióta az eklézsia bizalmából állandóan a kegyelmed gondozása alatt áll, hiába kérte azt minden kósza, seinmirekelő iskolás gyerek — úgy a vasárnap délelőtti beharangozáskor; hát még ha valakinek az utolsót csönditette ! — No, no gyerekek, — mindjárt hátul kötöm a sarkatokat — kongassátok csak a kisebbiket, ide ember köll, ebből nem értetek, — mondta ki állhatatos következetességgel mindig a szentencziát, ami ellen, tudtuk, hogy nincs apelláczió. És nem elég, hogy most egyszerre olyan könnyen kiadta, hanem egyenest azért adta ki, hogy mindjárt először is saját maga fölött kongassanak vele hármat. ... No már, Gergő bácsi, tisztelet, becsület, de ez nem volt okos cselekedet kegyelmedtől. Ebadta! — aki Isaszegnél majdhogy elfogott két német generálist. Májland és Pádo- vánál meg sajátkezüleg három taliánt akasztott fel egy pomeráncsfára . . . annak még sem kellett volna az előtt a zörgős csontu főmarsai előtt ilyen hirtelen kapitulálnia! Hát nem érezte, hogy megest puskapor van a levegőben? ... De hiszen leczkéztethetem én jó Török Gergőt, ha már hármat konditottak ősz feje fölött, ha elbucsuztatta a tiszteletes, aminthogy tegnapelőtt délután meg is cselekedte és ha már elsiratta . . . no, ezt legfölebb a csípős északi szél tette meg, amely a Bakonyból jövet éppen akkor vette útját a döbrösi temetőn keresztül . . . Pedig valakinek, de meg kellett volna siratni a vén harangozót ... Török Erzsi kisasszony, te vagy az a valaki; neked kellett volna megsiratni a vén harangozót . . . Ott kellett volna keservesen zokognod a döbrösi kis temetőben tegnapelőtt délután négy órakor, mikor a fagyos, nehéz göröngyök dübörögve szakadtak a koporsójára . . . Mert tudod-e ki fekszik abban a koporsóban ? Az édes apád fekszik ott, Erzsi, a jó édes apád, aki — emlékszel? — mikor már a libaterelgetésből kinőttél, hogy az orczád szép fehér bőrét meg ne pirosítsa a nyári nap heve s a gyönge kis kacsóidat föl ne törje a kapa meg a sarló nyele: eljáratott a kis pupos Kégli szabó feleségéhez, hogy ott megtanulj varrni s amikor megtanultál, akkor a keserves verejtékkel összekuporgatott pénzéből masinát is vett neked. Az édes apádat temették tegnapelőtt, Erzsi kisasszony, a szegény, becsületes édes apádat, aki mikor Kégliék felköltöztek Budapestre és váltig biztatták, hogy ott lehet ám tenger pénzt keresni: hát akkor téged is felküldött velük, meg a varrómasinádat is. Még úgy vitte el szegény öreg hátán az . llomásig a fene nehéz gépet és csak arra kért szépen, hogy azután Előre haladott idény miatt mélyen leszállított árban árusittatnak a következő áruk: Selyem batisztok 30, 32, 34. Mosó delainok, szép mintákban 22, 24 kr. Szerb vászon 16, 17 kr. 23 mtr. B. Rumburgi vászon 5*25 jobb 5*45, tulipánt 5-95. Erős szálú 5-45, szélesebb 5-95. Dupla széles lepedőre 54, jobb 58 kr. Nyári takarók 1*25, P35, P50. Sefirek ingekre, blousokra 24—27 kr. X női és férfi divatáru-kereskedésében W 1 vég siffon 4 frt 90 kr. TWü lilll w Nagykároly, Deák-tér 12.
