Közérdek, 1909. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)
1909-09-04 / 36. szám
2-ík ol dal. KÖZÉRDEK. 36. szám. reskedőnek, egyetlen, kérlelhetetlen és irgalmatlan ellensége v?n: a magyar fogyasztó piacz közömbössége. — Az önálló vámterület, a független nemzeti bank parlamenti harczosainak csapata mindent megtesz, hogy gazdasági függetlenségünk, e két legerősebbb biztosítékát kivívja, de mennyivel könnyebb, mennyivel biztosabb lenne a küzdelem, a diadal, ha azt következetes, lelkes társadalmi mozgalom is támogatná. Törökország bojkotmozgalmán nyolc nap alatt megtört Ausztria ellenállása. Minálunk tovább tartaná magát az osztr. csökönyösség., de végtére mégis csak beadná derekát. Igaz, olyan gyors és fényes sikerrel, mint Törökországban, nálunk bojkot- mozgalom nem járna. A közös vámterület révén az Ausztrián kívüli külföldről való behozatalunk utáni vámjövedelem, egyrésze megint csak Ausztria nyeresége lenne. De mi ez a nyereség ahhoz a veszteséghez képest, mely őt a gyarmatnak tartott magyar piacz elvesztésével sújtaná! Az iparkamara nézete szerint osztrák szomszédunk iparának mellőzésére gazdasági termékeink bojkottjával felelne, de ugyanezt akkor is megteszi, ha kezes bárányként simulunk lábaihoz. Az osztrák malmok ma is, amikor pedig tetőpontján áll ausztriai importunk és ellenkezés nélküli „Ausschussgebiete“ vagyunk az osztrák ipar hulladékainak, ismétlem, ma is egyre nagyobb mértékben bojkotálják a magyar gabonát. Ezzel a fegyverrel tehát provokálás nélkül is adnak. Mi egyébtől tarthatunk tehát? Bienerth gyalázatos perfidiával az osztrák vonalak tarifájának emelését emlegeti, de annyira soha meg nem drágíthatja a közlekedést, hogy még igy is ne juthassunk olcsóbban a távolabbi külföld iparának jobb termékeihez. Hogy mindezek ellenére meg sem hirdethetjük az osztrák ipari czikkek tel-1 jes és általános bojkottját, annak okát sanyarú hitelviszonyainkban kell keresnünk. Az osztrák tőke oly régóta és oly széles mederben zudul országunkra, hogy szinte áthidalhatatlan árral veszi körül a hitelre szorultak nagy részét. Ezek nem segíthetnek önmagukon, tétlenül kell várniok az államhatalom akczióját, mely a gazdasági önállóság felé vezető legelső lépésével, az önálló jegybank megteremtésével uj hitelforrást nyújthat nekik. De ott vannak a távolabbi külföld hitelében is könnyen részesülő, vagy hitelre egyáltalában nem szoruló erős és nagy ipari vállalataink, akik csak megszokásból, léhaságból fedezik Ausztriában szükségleteiket és ott van a kis ember a legapróbb fogyasztó, aki szegényes függetlenségében igénytelen napi szükségletének beszerzésénél is tekintettel lehet annak eredetére, hazai, vagy idegen voltára. Ha szégyenletes gazdasági függésünk nyomorúságos szegénységünk egyelőre meg is gátol abban, hogy minden irányban kiterjedő gyors lefolyású és általános bojkott utján az osztrák ipartermékeit kivétel nélkül és rendszeresen visszavessük, — ez még nem ok arra, hogy teljesen tétlenül, fásultan, közönynyel nézzük Ausztria iparának fullasztó invázióját. Ha minden polgár csak a maga kis körében és csak a lehetőség határain belől is bojkottálja az osztrák árut úgy e mozgalomnak egységes szervezés és irányítás nélkül is sikerrel kell járnia. S mennél mélyebbre hatja át a társadalom minden rétegét e meggyőződés, mennél öntudatosabbá, mennél következetesebbé válik e mozgalom — annál nagyobb, annál maradandóbb lesz sikere. 1 /. FRANK TESTVÉREK I * * *: újonnan berendezett kalap és úridivat különlegességek üzletében $ kalapok, férfi fehérnemüek nyak- £ $ ^ kendők, utazó bőröndök ^ £ *; legszebb választékban kaphatók * *: Debreczen, Piacz-u. 50. szám alatt * * a vármegyeháza mellett. Uj üzlet! Uj üzlet! Van szerencsém a mélyen tisztelt vevő közönség szives tudomására hozni, hogy Nagykárolyban, a Deák-téren egy a í-í mai kor igényeinek megfelelő *> úri és női-divat üzletet nyitottam, sgs — s azt a legújabb és legjobb árukkal rendeztem be és igy a legkényesebb ízlésnek . • . is eleget tudok tenni. . • . Ezen árukat szigorúan szabott és olcsó árak mellett a mélyen tisztelt vevő közönség rendelkezésére bocsájtom és minden igyekezetem oda irányul, hogy a mélyen tisztelt vevő közönség szives bizalmát és : : : pártfogását elnyerjem. : : : Magamagat jóindulatú pártfogásukba ajánlva vagyok, szolgálatra készen: GÓZNER KÁLMÁN Mit hagyott a Tuta emlékül. Soha visszataszitóbb, ízléstelenebb, igazán cigányos, de semmikép magyarnak nem mondható, tarkabarka, virágos vállkendőket nem produkáltak Ausztriában, mint a milyeneket mostanában még a tisztességes magyar asszonyok és leányokra is rá akarnának oktrojálni „magyar divatujdon- ságul“ a magyar (?) kereskedők. Minden boltajtóban kettőhárom lóg, elég drága és valódi jungbunzlaui gyártmányok. Balog Tuta odaliszkjának rongyaiból veszi a mintát az osztrák és felteszi a magyar asz- szonyokról, hogy feltétlenül Ízléstelenül öltözködnek, hubikék virágokkal tarkított vállkendő után esengenek, mezítláb járnak, gyöngysor fogaik pedig szotyorgó makrapipát szoritnak. Hát ilyen vállkendőt magyar asszony és leány nem akaszt magára, mert nem Balog Tuta imádója egy sem, mert nem félvilágiak, mert nem műveletlenek, nem ízléstelenek és mert nem ma- jomtermészetüek, hogy bármely Ízléstelen, rikító rongyot magukra akgatnának csak azért, mert osztrák vigéc hozta és a hires magyar kereskedő kínálja „magyar“ különlegesség címén. Nincsen női divatüzlet, melyben a virágos Balog Tuta kendőket ne kínálnák. Van a kendők között sok olyan, a mit a török bolykott nem eresztett a keletre — hát akkor úgy vélték, jó lesz újdonságnak a magyar asszony vállára az őszre, majd a magyar kereskedő talál számára piaczot Magyarországban, csak rá kell fogni, hogy magyar különlegesség ; ezt pedig megteszik szívesen egy kis üzletért. jól viseld magadat — és meg ne feledkezzél ő róla. Mig a masinádra szükséged volt, addig engedelmeskedtél is kérésének, csakhogy arra nem sokáig volt szükséged. Az ilyen fitosorru, babaarczu kisleányoknak itt Pesten nem kell éppen reggeltől estig a varrógép előtt görnyedniük, he nem akarnak és neked nagyon gyönge volt az akaratod. Igen jókor is jöttél: tavaly májusban nagy volt a kelete itt az élővirágnak. S te Erzsi, mi tagadás, gyönyörű virágszál voltál tizenhat éved érintetlen üdeségével. Ha úgy alkonyaikor meglátom a körúton sudár termetedet, most is azt tartom, — ami a külsődet illeti — különb vagy akárhány ünnepelt nagyságánál és méltóságánál és becsületére válsz a virágos Balatonpartnak, amely termett. És ha nem ismernélek, bizony én se mondanám, hogy a döbrösi harangozó volt az apád. Szegény vén harangozó, elnéztem sokszor, milyen türelmesen robotolt odahaza egész nyáron át, mig te itt ugyancsak vig napokat j éltél. Reggeltől estig künn dolgozott napszám-! ban, akkor, mig a többiek elpihentek, beszaladt, elhúzta a delet, estharangszóig megint túrta a rögöt. Ha biztatták, még bele is melegedett néha-néha, hogy — mint is volt negyvennyolcz- ban, meg Taliánországban Pádova meg Máj- land között, abban a bizonyos pomaráncsfa- erdőben . . . Csak akkor borult el, ha valaki rólad ejtett szót, Erzsi. — Hallom, Gergő bácsi, nagy módban van az Örzse ott fönn Pesten. — Segítse az Isten még nagyobbra, megérdemli a lelkem. — Az ám, hanem a Gyergye Pál pallér fia, a Gyuri, azt irta, hogy afféle . . . — No, no, no, hm ! . . . köhintett ilyenkor közbe az édesapád és még egy történet jutott eszébe a májlándi templomtorony aranygombjáról, vagy miről ... De azt még sem hitte ám el az ő becsületes, tiszta lelke, amit Gyergye Gyuri irt rólad. Mikor az estvéli három verset is elhúzta, amint dukált — Atyának, Fiúnak és Szentlélek Istennek — hát akkor szépen hazaballagott, kiült a nagy körtefatuskóra, még enyhék voltak az esték, rágyújtott és ott várta, rossz leány a leveledet, amelyben szinte látta, hogy az lesz majd megirva: bocsásson meg édes apám, nagyon beteg voltam, azért késett ily sokáig az írásom. Ahogy az idő télre fordult, akkor meg már egy kis pénzt is várt, mert nagyon hideg volt a szobája és jót tett volna a heptikás mellének egy-egy darabka friss szalonna reggel, a sült krumpli mellé ... A minap aztán megunta a várakozást. * Tudom a szándékodat, Török Erzsi. Úgy tervezted, hogy majd amikor szépen kitavaszodik és virágba borul a kis döbrösi temető: ellátogatsz haza és koszorút teszel arra az elhagyott sírra, talán szép márvány-emléket is emeltetsz fölibe, amilyen nincs a szegény döbrösi temetőben. Ne tedd! A zöldelő határ tiszta fuvalma haragosan bele talál kapni a selyemruhád fodrába és suhogását meghallja odalent a vén harangozó . . . Legolcsóbb beszerzési forrás! ELSŐ NAGYKÁROLYI SIRKÖRAKTÁR ÉS TEMETKEZÉSI INTÉZET. Alapittatott 1873. évben. Állandóan raktáron tartok I-ső rendű salgótarjáni és porosz TÜZELŐ KŐSZENET, továbbá meszet, I-ső rendű portland és román Á 7V* 1VÍFT czementet, valamint többször mosott porosz OZrLliL 1 Szives megrendelést kér MAKAY JÓZSEF FIA. Nagykároly, Széchenyi-utcza 26. sz. (Saját ház.)
