Közérdek, 1909. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)
1909-08-28 / 35. szám
Nagykároly, 1909. augusztus 28. 35. szám. II. évfolyam. KÖZÉRDEK KERESKEDELEM, IPAR ÉS MEZŐGAZDASÁG ÉRDEKEIT SZOLGALÓ TÁRSADALMI HETI LAP. A Nagykárolyi Építő iparosok szövetsége és az Érmihályfalvai Ipartestület hivatalos közlönye. Főszerkesztő : |! Előfizetési árak : Megjelenik minden szombaton. DR. BISITZ BÉLA Helyben házhoz hordva egy évre .... 6—korona. „ , , „ , a „Bánya“ és „Közlekedés és Közgazdaság“ . ..." ~vre .... 3' „ Szerkesztoseg: Kiadóhivatal : szerkesztője. ' Vidékre postán küldve egy evre . . . i.— fel évre 3'50 Gr. Károlyi György-tér 16. Hétsastoll-utcza 12. SZ. Felelős szerkesztó^^a^donos korlátlan 1 ” ” Egyes szám ára'20 fillér. Nyilttér sora 40 fillér. — Kéziratot nem adunk vissza. SIMKÓ ALADÁR Előfizetési és szerkesztö Szatmárvármegye és a szekularizáció. Nem tudjuk, hogy és miképp gondolják a szekularizációt Hajduvármegye bizottsági tagjai ? Valahogy olyanformán-e, hogy barátságos megegyezéssel szépen felosztjuk az egyház birtokait, vagy hajbakapunk afölött, hogy kié lesz ez, vagy amaz a birtok, erdő, kaszáló, legelő ? Félő, hogy a barátságos megegyezésből semmi sem lesz. Ki fog osztozni és ami a fő, ki fogja szétosztani? Mert nagy tévedés ám azt hinni, hogy semmi sem könnyebb, mint osztozni és jóllakni a másokéból. As erdők mélyén osztozó zsiványbandákban sem oly simán mennek a dolgok, amint azt a szekularizáló urak hiszik. Egy-egy felvillanó késpenge és eldurranó fegyvercső tehet tanúságot róla. Ha szabad parlagi kifejezést használnunk, a szekularizációból — nem esznek. Még sokáig nem. Hála a józan magyar észnek, mely nem veszti el azonnal a helyes ítéletét, mihelyest félreverik a harangokat és hála a nemzet lelkében mélyen gyökerező történelmi keresztény érzületnek, melyet évszázadok nemes hagyományai érleltek és gyökereztettek meg, ma még nem lehet rabolni. Holnap? Teszünk róla, hogy akkor se lehessen. / zsiványok ököljoga nem kerülhet uralomra Magyarországon. A rabláshoz nem lesz erény s az erőszakból nem lesz igazság, bármennyire megfürösztik is azt az álhazafiaskodás és hazug liberalizmus vizében. Semmiféle megtévesztés, semmiféle szociológia és modernkedés nem irtja ki a nemzet Ielkü- letéböl a hagyományokat, a jognak és a tulajdonnak tiszteletét. Egy uj nemzedéknek kellene jönnie, melynek nincsenek gyökérszálai a múltakban, mely íesíében-lelkében elszakadna nemzetétől és annak gondolatvilágától, hogy az erőszakot és a rablást joggá emelhesse. Ez a nemzedék pedig nem fog megszületni. Botor erőlködés, a közvélemény jóhiszemű nyugtalanitása tehát az az akció, melyet Hajdú- vármegye közgyűlési terméből indítottak. Gonosz célzatú zavarkeltés volt ez, mely nem sze- kuralizálni, csupán az egymásra uszitott magyarság zavarosában halászni akart. Jól tudták és tudják Debrecenben, hogy a szekularizáció ma lehetetlen. De nekik nem is ez kellett. Az ő céljuk ráuszítani a felekezeteket az egyházra, szembeállítani magyart a magyarral. Ezt akarták. Kést akart adni nemzetünk kezébe, hogy az önmagával való meghasonlás pillanatában, elborult elmével halálos sebet ejtsen önmagán. S amig egy pusztító belső harcban elvérzik a nemzet, megfogyatkozik az erő, a bizalom, az együttérzés, az alatt a nemzetköziség fegyverhordozói, belső ellenség Jnk végleg diadalt arathassanak a pusztuló magyarság romjai fölött. Most, Szatmárvármegye határozatában előttünk fekszik a példa, hogy a nemzet életösztöne eleven erővel utasítja el magától a kuruzsló kísérleteket. Hajduvármegye próbálkozása sikertelenül tört meg a vármegyék merev elutasításán s mikor leszögezzük azt a tényt, hogy Szatmárvármegye határozatával vereséget szenvedett a politikai kuruzslás kísérletezése, azzal a megnyugvással tesszük ezt, amelyet nyújt nekünk a nemzet egészséges és meg nem fertőzött felfogásának megnyilvánulása. Szatmárvármegye csak kötelességet teljesített, midőn rámutatott a hajdurnegyei átiratban rejlő veszélyekre, de ezeréves történelmünk bizonyítja, hogy nemzeti létünknek az ilyen nemes kötelességteijesitések szakadatlan sorozata vetette meg alapját. Vegye tudomásul Hajduvármegye, hogy sem dr. Falussy Árpád főispán, sem Uosvay Aladár alispán, sem a vármegye hazafias tisztikara, sem pedig Szatmárvármegye bizottsági tagjai és közönsége felekezetre való tekintet nélkül nem fog megfeledkezni a magánjog szentségéről s ezt, valamint minden olyan támadást vissza fog utasítani, amely a mai társadalmi viszonyok felforgatását célozza. Végre... vaiahára! Végre vaiahára Nagykároly is egyszer elmondhatja magáról, hogy — kap. Igen kap. Még pedig nem is szidást, soha nem jövedelmező vasúti részvényeket, utasítást a váios polgársága keserves fillérjeiből vasúti hozzájárulás i" Hírneves „KOBRÁK“ cipők kizárólagos raktár SZÁM LAJOSNÁL Debrecen, Piac-u. 42. sz. "j Telefon 654. szám. Iskolai czipők a legjobb minőségben. US® Telefon 654. szám. Séták a nagyvilágban. Irta: Kozmutza Kornélné. — „Közérdek“ eredeti tárczája. — Rangoon. Hívtak bátor, világjáró amerikai nők bejárni a Bengál-öblöt. Calcuttából indultunk útnak. Karcsú, könnyüjárásu angol yaehton. Még sötét volt. A hajnal pirkadását csak sejteni lehetett. Égő nádbél vörös világánál, fekete macskamozgásu kulik, Abbdul szolgám kommandója mellett, rakosgatták álmos tika- gerrie-re podgyászomat. Magam is beültem egy bérkocsiba. Szaporán döczögtiink a kikötőhöz. Át az alvó városon, át nagy sétakertjén. Uj vágyakkal bucsuzkodtam Calcuttától. Fehéredéit, ritkult a sürü köd. Íme látszottak elmosódott körvonalai a tova siető ben- szülöttek sötét foltjainak. Házak ablakaiból kipislogtak a vidám kicsi fények. De hamar elhalványultak a derengésben. Integettek, bólint- gattak a pálmák. Jött a friss szellő, hozta a trópusok bő harmatozását. Ébredeztek a piros akáczok is. Hosszú fürtös, tüzes szirmú virágain borzongás futott át. Megzizegtek a füvek. Szomjas kelyhü, buja exotikus virágok várták a hajnal csókját. Illatban szállt el sóhajuk. Csicseregtek, énekeltek bolond, tarka kis madarak. Belenéztem az „Edénkért“ lilapárás, zöldmohos fái és virágos bokrai közé. Nagy kenyérfák mellett az édesvizii tó mosolygott. Visszaneyetett a halvány hajnali égre, piruló keletre. Ébresztő csókok bizseregtek a föld melegétől párás légben. Mily más itt most, mint esti konczertek idején ! Nincs hivalkodó európaiak és vánnyadt bennszülötteknek hiuságversenye ! Nincs semmi czifra hazugság! Itt az Ébredés muzsikája, az Élet, az Igazság! Miért is szeretjük jobban a czifra hazugságot, az egyszerű igazságnál ? .. . A kikötőbe érkeztünk. Tánczoltak már a Ganges fakó sárga vizén az első aranyos napsugarak. És siklottak jobbra-balra bengáli halászok piringó bárkái. Ringatta őket szeretettel, lágyan a szent folyó. Várt a yacht, készen indulásra. Bontogatta fehérszárnyu vitorláit. Remegett a nagy ismeretlen utáni vágytól. Fedélzetén matrózok jöttek-mentek. Behúzták, összegöngyölgették az erős, vastag köteleket és fölszedték a horgonyt. Örült a csinos, vidám yacht. Indult, mint tánczába a leány. Ripacsos arczu, vén pilóta óvatos ügyességgel kivezetett a kikötőből. Rákönyököltem a korlátra. Néztem, mint távolodunk Calcuttától. Előbb az emberek és más egyéb apróságok tiinedeztek. Majd a házak, az utczák látképe olvadt egybe. Később csak a templomok tornyait és a magasabb parti pálmák koronáit láttam. Végre ezek is bele vesztek a távolság nagy kékségébe. És mi libbentünk előre, kaezagva, sok várakozással. E őre ! Éhesen uj látásokra, uj csodák megérzésére. Gyönyörű szent vágyakkal .. . * Három csodás éjjelen — óriás, színes csillagok közt (az ég'en, a vizen) és három forró napon át — sziporkázó égi tűznek szikrái közt: suhantunk Rangoon-ig „Birma nagy kapu“- jához. Naplemente tájban, az lrawaddy folyó balpartján, bűvös színekben lefátyolozva, pillantottuk meg először. Bájos volt, félénk és igéző, mint egy mátka. Éreztük mosolyát, ölelésre tárult a karunk és siettünk feléje: megismerni, szeretni. Zöld part lapályán kezdődik házainak sora. Fehér faluk, vörös téglafedelük belekandikál a sötét, mély vízbe. Ä viczkándoló halakhoz, az imbolygó hosszú füvekhez. De keskeny a lapály a viz mentén, fölszaladnak dombra a házak. És ott a legtetején áll gőgösen a nagy aranykupolás pagoda, a hires Shaw-Dagon. Messze néz. Széles folyóról ki a ringó öbölre. Felhőtlen napokon, tornyának fénye átvillan az Előre üaladoit idény miatt mélyen leszállított árban árusütatnak a következő áruk: Selyem batisztok 30, 32, 34. Mosó delainok, szép mintákban 22, 24 kr. Szerb vászon 16, 17 kr. 23 mtr. B. Rumburgi vászon 5-25 jobb 5’45, tulipánt 5-95. Erős szálú 5’45, szélesebb 5"95. Dupla széles lepedőre 54, jobb 58 kr. Nyári takarók L25, 1*35, l-50. Sefírek ingekre, biousokra 24—27 kr. 0_|| 1^^ női és férfi divatáru-kereskedésében ÜWS" 1 vég siffon 4 frt 90 kr. ”SP® 1 líilFw Nagykároly, Deák-tér 12.
