Közérdek, 1909. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)

1909-12-11 / 50. szám

2-ik oldal. KÖZÉRDEK 50. szám. vegyileg tisztit HAUFFEL SAMUEL Kölcsey-utca 1. sz. Nagykároly, - . Alapittatott 1902. sére, a melyekből elég furcsa, hogy Galicziá- ból millió darabokra valót hozunk minden esztendőben Magyarországba. Pedig készít­hetné ezt a nép csak akarat kell hozzá. De hogyan fogjuk meg a dolgot? Igen egyszerűen. Aki ezt a magyar néphez való igaz hajlandósággal írott sorokat elolvasta, írjon egy pár kérő szót a földmivelési minisz­térium háziipari megbízottjának Budapestre és ebben kérje meg a megbízott urat, hogy tanitó-mester, háziipari előmunkás küldessék ki. Minél többen kívánják a faluban a tanító­mestert, annál bizonyosabban ingyen meg­kapják. Akkor aztán a télen is lesz a nép­nek keresete és ha szorgalom, igyekezet pá­rosul a jószándékkal, rövid időn belül meg­alakulhat az értékesítő és termelő háziipari szövetkezet mely ötven vidéki falun és város­ban egyszerre véget vetett a munkások téli Ínségének. Wolfram-lámpák j (70°/o Tantal-lámpák I áramtakaritás). Villamos főzőedények Csengőberendezések Villanybevezetések legolcsóbban eszközöltetnek. Csillárok kaphatók SINGER MÁRTON ES TÁRSA cégnél Nagykárolyban (Deák-tér.) Szocziáldemokatizmus. Közli: Széli Mihály földbirtokos. Érkőrös, 1909. dec. 10. A szocziáldemokratizmus nem kér kivált­ságos jogokat híveinek és Isten ments azt hinni, mintha tán oly módon akarna üdvös, hasznos előnyöket nyújtani követőinek, hogy a nem követők ezt megszenvedjék. A szo­cziáldemokratizmus előnyeit mindenki egy­formán fogja élvezni, aki az előirt tanokat követi. Hogy melyek azok a tanok, amelyek biztos módot nyújtanak a zavartalan élet, a boldogulás utjának megismerésére, azt nem ; elég kimutatnunk, hanem azt ki is kell nekünk magyarázni. Ezért tehát kijelentem itt mindjárt, hogy az enyém, tied, övé fogal­mának kiélezése, kipallérozása, kifényezése, a sötétbeni felismerése: az ábécéje a szoczi­áldemokratizmus czéltudatos elemi könyvének. Nem kell nekünk a más vagyona, a más tnlajdona, földi java, nem kell nekünk rang, czimer, vagy egyébb ilyen sallang! Elég gazdagok és elég hívők és büszkék lehetünk és vagynnk mi arra a nagy tényre magára, hogy : embereit vagy unit! Követelésünk csupán : emberi mivoltunk elismerése, egymásbani megbecsülése. Ezen követelésünket értik félre. Azt hiszik, hogy midőn a földnélküli, az éhes, de mun­kás ember, aki egész napi keresményéből sem képes enyhíteni családja Ínségét, -— mig ugyanakkor az automobilban robogó fényes czilinderü elvtársnak galléros szivarra, friss virágra is jut, azt hiszik, hogy ilyenkor a i szocziálista el akarja venni a gazdag, a pazar elvtárs vagyonát, mert annak sok van és felakarja osztani maguk közt, mert nekik egy csepp sincs. Dehogy akarja! Nem akarja! Csak fáj neki, hogy az ilyen gazdag, pazar elvtárs füstbe vesző, drága szivarra és nem munkát adó gyárak és ipartelepek létesítésére költi felesleges vagyonát. Az fáj neki, hogy itt kell hagynia családját, hazáját, ha meg akar élni két keze munkája után, ki kell neki menni Amerikába, a munka, a szocziáldemok­ratizmus honába; az fáj neki, hogy itthon azok boldogulnak, akik nem dolgoznak és azok pusztulnak el, akik dolgoznak. Es ezek az emberek igy gondolkoznak, ahogy én leirom, ezt tessék elhinni! Ezek csak munkát köve­telnek. És tessék elhinni, hogy követelésük jogos, mert ha ők nem dolgoznak, megáll a gépezet, mely az ország szivét hajtja, megáll a vérkeringés, megáll minden, mert az ország vére: az ország népe!!! Munkát tehát a népnek! Ez volt az első jelszó, de most, mielőtt ez a kívánságuk tel- I jesült volna, újabb kívánságok nyomultak már előtérbe: jogot a népnek! Hát foglalkozzunk most már e két kérdéssel együtt: Akinek jo­gai vannak, annak kötelességei is kell, hogy legyenek. E népnek eddig csak az utóbbiból jutott. Úgyis mint rabszolgának, úgyis mint jobbágynak, sőt mint proletárnak is van kö­Ez a felvidékről idekerült tót születésű, de mivel lélekkel magyar ember, elárasztja kály­háival nemcsak Szatmár, de a szomszédos vármegyéket is. Érdemes megtekinteni rak­tárát. A legszebb porczelán kályhák kapha­tók nála, a hires eperjesi gyárból. Van azon­ban más gyártmány is, kinek, amilyen tetszik. Rendkívüli előszeretettel viseltetik a babák iránt, sőt közreműködésükért nyílttéri kö­szönetét is mond. A tavasszal azt hisszük újból olvasni fogják olvasóink. Kerekes Ödön a kereskedőosztály veteránja, aki most töltötte be 60-ik évét, egy minden tekintetben figyelemre méltó kirakatot mutat be a közönségnek. Bent a boltban Jakab egy szuszra ajánl a vevőknek kínai teát hozzá különféle zamatu rum és a legjobbnak elis­mert győri teasüteményt, ostya és piskóta, finom csokoládé és czukorkákat, amelyhez minden vevő eaeaót ingyen kap és egy angol gyártmányú finom csészét aljával. Kávékat. Különféle hidegfelvágott és kassai főtt sonka, virsli és szalvaládét. Sajtokat, Beszterczebá- nyai világhírű Hercules, maláta, gyógy- és tápsört, lótakarót és pokróczot, abrak-fűszert, asphalt és kátrány fedőlemezeket stbit. A mikor mindezt ledarálta, újból elölről kezdi, a melyhez a legbiztosabb ajánlólevél a tulajdonos tiszteletre méltó alakja. Katz Sámuel kirakatát ecsetelni rendkívüli nehéz feladatnak tartom, mert azokat a gyö­nyörű és ízléses női felöltőket, melyek nála kaphatók, csak szakavatott egyén tudná kellő­kép körülvonalozni. Szebbnél szebb szövetek, báli kelmék gyönyörködtetik a szemet s azok berlini és párisi modelek, melyeket ő muto­gat, rendkívüli kecsegtető a hölgy közönség előtt. Grünwald Izidor kirakata dús a karácsonyi és újévi ajándékul igen alkalmas tárgytól. A legújabb női divatszövetek, selymek és díszek, selyem-, cachemir-, berliner- és télikendők, rumburgi, hollandi és creas-vásznak, hires szepességi vásznak, chiffon és inletek, fehér és színes abroszok, asztalkendők, vászon- és pamut-zsebkendők, csipke és gyapjú-függö­nyök, szőnyeg és pokróczok, honi cosmanosi és franczia creton és barhetek, valamint bé­lések és mindennemű más czikkek nagy vá- ilasztékban. Teljes mennyasszonyi kelengyék! Állandó partie-áruk, nagy választékban talál- I hatók nála. (Folytatjuk.) telessége elég! Először is szolgál három erős esztendőt egy nagy hadseregben, ahol nem tanul meg egyebet, mint — Uram bocsa . . hazagyülöletet. Reglamát nem tanulhat, mert nem ismeri a nyelvet. Bátorságot nem tanul­hat, mert kiölik belőle az önérzetet. Hisz’ csak nem rég itatták ki egy közbakával a köpőcsésze tartalmát, mert nem elég puczczo- san végezte a kaszárnyában a — szobaleányi teendőket! Mire való az a három éves szol­gálat'?? Nem elég három hónap??! Legyen mindenki három hónapig katona és háború esetén kívánjanak be benőnket! Be is me­gyünk. Mind egy szálig! Kivéve azokat a hü­lyéket, akiket a köpőcsésze kiivására használ az - ármádia. Hát kérem a három éves szol­gálatra nincs szükség. Ez egy abszurd dolog! Milliók maradnának cultur és közhasznú czé- lokra, ha három év helyett három havi cur- zusokra osztanák be a katonai abrichtok isko­láinak tanfolyamait — köpőcsészék nélkül!! Azok a sok egészséges, munkabíró fiuk, a bakák, ha mind otthon kapálnának, kaszál­nának; ha azok a sok munkát nem ismerő tunya Mátyások és Hofrichterek pokolgép és ciánkáli pirulák készítése helyett az ország analfabétáit oktatnák az irás és olvasás elemi tudására, sokkal többet érne ezzel nemzetünk és közvetve ezáltal a világ, melynek nem ka­tonaságra, hanem gondolkozó, nemes, fejlődött emberekre van szüksége! Munkát és jogot a népnek, nem pedig a köpőcsésze tartalmát! Ez a szoeziáldemokratizmus szerény óhaja! De hol a munka? Parlagon hever a föld, ki­használatlan, munkálatiam S ezt a földel, mely igy henyél magyarul, vagy ha úgy tet­szik szoeziáldemokrata nyelven — holt kéz­nek hívjuk. Úgy hívják ezt ma már minden nyelven. Fogadni merek, hogy az esparanták sem fogják e földeket papi birtokoknak ne­vezni. Mert a birtok nem azé aki bitorolja, hanem azé aki megmunkálja. A pap pedig nem földművelő! A pap, ha a földet műveli, akkor elhanyagolja nagy munkáját; az emhe- heriség erkölcse fölötti őrködését. Ez a pap hi­vatása. Az erkölcsök őrzése! Mert minden val­lás alapja az erkölcs és minden erkölcstelen­ség folyománya a pogányság. Tehát amint a vallás bástyája az erkölcs, hű marad hivatá­sához, épen úgy a lélek ápolója, a pap, ma­radjon hü kötelességéhez. A pap megbízatása oly földi tisztség, mely felér minden anyagi vagyonnal annak, aki ezt Istentől - ember­től kiérdemli, aki életét önmegtagadással és lemondással, sok felebaráti szeretettel, mint Isten szolgája tengeti, hogy bennünk a val­lás tiszteletét és szeretetét folyton ébren tartsa. Tisztelet az ilyeneknek, mert ilyen papok, Isten szolgái! De akik visszatartják a saját maguk perversus gyönyörűségére azt a ren­geteg földet, melylyel kiéheztetik az emberek százezreit, — ezek nem papok, ezek herék a jámbor emberiségen, ezek zsarnokok, akik törvények által még eltűrt kinpadokon sa­nyargatják a jobb sorsra érdemes elvtársain­kat! Hát kérem ez megint egy abszurdum. Ez megint egy köpőcsésze. Ne tessék hinni, hogy én itt minden rosszat összeakarok hor­dani. Tessék vissza emlékezni: Hajduvárme- gye közgyűlésén egy nyugalmazott táblabiró, Lengyel Imre és egy nagyműveltségü elvtár­sam, Dr. Balthazár Dezső mint szóltak: Ok fújták meg a riadót ez ellen a vész ellen, mely régóta pusztít az emberiségen s melyet nem fog soká tűrni a szoeziáldemokratizmus. Államosítani kell a papi birtokokat. Szekula­rizálni. Mert nem csak munka és jog, de föld is kell a népnek. És higyjék el kérem, hogy jobban fogjuk tisztelni a papokat, sőt a val­lást is, ha megszűnik a holt kéz. Több tekin­télye lesz a papságnak, ha kevesebb lesz is Játékszerek és díszműáruk teljes kiárusítása folytán a raktáron le­vőket mélyen leszállított árban árusítom. Ezen árak azonban csak e hó 10-töl 31-ig érvényesek. uridivat- és műiparáru csarnoka Nagykároly. — Szőr csizmák, valódi angol hó- és sárczipők. Sarg Calodont 48 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom