Közérdek, 1909. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)

1909-12-11 / 50. szám

\^i/' Nagykároly, 1909. deczember 11. 50. szám. II. évfolyam. KÖZÉRDEK ÉRMELLÉK. KERESKEDELEM, IPAR ÉS MEZŐGAZDASÁG ÉRDEKEIT SZOLGÁLÓ TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton reggel. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Gróf Károlyi György-tér 16. szám. Nyilttér sóra 40 fillér. — Kéziratot nem adunk vissza. Főszerkesztő: Dr. BISITZ BÉLA a „Hánya“ és „Közlekedés és Közgazdaság“ szerkesztője. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: SIMKÓ ALADÁR. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva egy évre 6.— kor. félévre 3.— kor. Vidékre postán küldve egy évre 7.— kor. félévre 3.50 kor. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetési és hirdetési dijak felvételére csak a felelős szerkesztő jogosult. Kilátás a télre. Nagykároly. 1909. decz. 10. Az a szomorú kilátás van a télre, hogy a pauperizmus ijesztőbb mérveket fog ölteni. Tudjuk, hogy némely vidéken a búza gyen­gén adott. Az arató rész nem is igen jutta­tott a munkás ember kis kamrájába, és eladóra alig jut belőle és ha mindjárt a tél elején neki esett a késznek, míg újra virul a határ bi­zony sok gondterhes nap virrad a magyar munkásra. Ebben a helyzetben még inkább megkell gondolnunk, hogy a mezei munkásnak a téli J keresetre való alkalmat mindig okvetetlen megadjuk. Mivel adhatjuk ezt meg jobban, mint a gazdasági háziiparra]. Körülbelül 100 ezer már azoknak a száma, kik Magyarorszá­gon háziiparral foglalkoznak, vagyis nyírfa- seprűt kötnek, gyeként fonnak, szóval oda­haza kis tudománnyal, de nagy igyekezettel és szorgalommal napról-napra az élelmiszert megszerzik. Hogy a mezőgazdasági háziipar nem afféle csipp-esupp dolog, kitűnik abból, boga i/utvzsmán a gyékénfonók szövetkeze­tében 800,000 kor. volta forgalom. Pedig még itthon csak a kezdet kezdetén vagyunk. Hi­szen például Svájczban, a kopár óriási hegyek országában,ahol nem terem búza egy szem se, a nép mégis igen jól él. - - Jólétét kö-; szönbeti a téli iparűzésnek. Az a sok űri gyerek, aki karácsony tájt' babát, lovat kocsit és más efféle játékszert kap a fenyőgalya* karácsonyfa alatt - azt' a háziiparosok eszkábáltak össze. Néhol az órakerekeket csiszolják, másutt a müvirágo-1 kát készítik, vagy a képkereteket vésik, ott mindenütt vastag füst csavarodik fel a házak í kéményén és bizony a tűzhelyen tyukleves fő, pedig Nagy Frigyes, a hires porosz király j nem kívánt egyebet népének jólétére, mint­hogy minden alattvalójának legalább minden vasárnap tyuk főjjön a fazekában. A nép jólétének ezt a ■ fokát elérték . a háziiparral. Mert hiszen ennek nagyon is sok előnye van. Egyik előnye az, hogy nem kell hozzá tőke, el lehet kezdeni pénz nélkül. A másik, hogy a földmivelésilgyi. minisztérium küld akármely faluba tani1 ó-mestert, ahol aj munkásság sorakozik, hogy ha a télen vala­mely háziipari akar elsajátítaná A harmadik | nagy előnye pedig az, hogy majdnem min- i den vidéken a természet jóformán ingyen nyújtja a háziiparnak való nyers anyagot. Okos ember a háziiparnak azt a fajtáját vá­lasztja, amelynek nyers anyaga a keze ügyé­ben van. Ahol erdő van, ott a fafaragás házi­iparának kell természetszerűleg elterjedni. Vizöntötte területeken a nád, gyékény, sás­fonás ipara fog virágzani. Ahol szalmát kap­hatunk vagy kukoricza csuhát, ott ezeket fog­juk feldolgozni. A fő az, hogy amit dolgo­zunk, azért pénzt ne is adjunk. Most, mikor Magyarországon a szőlőter­més olyan dicsérendő lendületnek örvend, most persze, hogy legjobb lesz gyümölcs és szőlőszállito kosarakat kötni! Es itt a falu érdemes bírójához elöljáróságához is szólunk. A földmi velésügyi minisztérium a községnek ingyen ad annyi nemes fűzfa dugványt, a mennyit a község akar. Azonfelül mindenhol megmunkálásra holdanként száz korona se­gítséget is ad a földmi velésügyi miniszter. Azért adja ezt, hogy termeltetvén a faluban, valamely eddig értéktelen sovány földön a nemes füzvesszőt, a nép ráadhassa magát a füzvessző fonására, szőlő- és .gyümölcs-szállító, nemkülönben baromfiszállitó-kosarak készité­„KOBRÁK“ / f „KOBRÁK“/ f„KOBRÁK ■ cipőkjt cipők .■ Kizárólagos raktár DEBRECENBEN Piac-utca 42-ik szám. L5EJSEJ5LE5Ü5J5L SE! TÁRCA. Karácsonyi vásár. — A „Közérdek“ eredeti tározója. — Minden nagyobb városban a karácsonyi ünnepek alkalmából bizottságok alakulnak, akik katalógusba foglalják az egyes üzletek­ben található árukat s azt ezer és ezer pél­dányban kinyomatva elosztogatják a közönség körében s igy tájékoztatják őket arról, hogy szükségleteiket hol szerezhetik be. Városunkban ilyesmire gondolni sem lehet. Először mert kicsiny, másodszor ugyancsak reá fizetve, az a szerencsétlen vállalkozó, aki ezen sajtó mániában szenvedő konkurentia közben a catalógust hirdetésre fektetve, meg­kísértené elkészíteni. Marad tehát az egyes üzletek ismerteté­sére, mint minden évben, úgy most is ez a szerény kis tárcza, melyben leirom a keres­kedők* kirakatában található árukat, a kedves olvasó közönségre bízva azt, hogy kinél sze­rezze be karácsonyi szükségleteit. Sétával már nem kezdem meg, mert a múlt évi séta miatt az anyósommal még min­dig hadilábon állok. Apósom sehogy sem akar kibékülni velem, hogy a múlt évben megírtam a Magyar király a Központiban le­élt kalandjait. Életem párja pedig, mióta la­pomban a karácsonyi hirdetések megjelentek, szüntelenül sanda szemeket vet reám s ha tudná, hogy most mit irok, bizonyára nem kellene a jövő heti suttogó rovaton törni a fejemet. Az első kirakat legyen a Grósz Józsefé. Azért az első, mert fényes kirakatával a leg­nagyobb fogyasztója a városi villamos válla­latnak. A kirakat valóban megtekintésre méltó. Láthatunk benne bútorokat, a legdíszesebbtől a legegyszerűbb kivitelig. A tárgyak a leg­jobb minőségű száraz fából saját műhelyében készülnek. Van ott mindénféle bútordarab, ágy, asztal, mosdó, szekrények, hálószoba és salon berendezés. Ki tudna vele stafirozni akár tíz menyasszonyt is. Egy azonban még mindig nem fér a fejembe. Tudom, hogy rendkívüli vallásos ember, volt egyházi elnök is, mégis egyszer a kis Kohn azt állította róla, hogy hosszunapkor libapecsenyét evett. Igen, a kis Kohn Antal a szomszédja, a „Közérdek“ eredeti reklám alakja, Magyar- ország leghíresebb órása. Itt már csillog, villog a kirakat. Van ott ékszer elég. De leg­szebb díszei a kirakatnak a honi és a schveiczi gyártmányú arany, ezüst és nickel zsebórák. Árul még különféle ékszereket, szemüveget, tajtékpipát, de üzletében a legnagyobb for­galmat ébresztő óráival érte el, azokkal a hires ébresztő órákkal, a melyek két évi jót­állást vállal. A kis kópé a tavasszal portaiét épít jelezve, hogy gyarapodik az anyagiakban s nincsen dalese mint nekem. Nagy baja azonban az, hogy szombaton el kell bújnia, ha füstölni akar, mert másképen nem mele­gítenek neki vacsorát s a Lipi kosztjára szorul. Külömb legény nála Gölik József kályhás. BLUM ÁRMIN FÉRFI- ÉS NÖIDIVAT-ÜZLETE NAGYKÁROLY, SZECHENYI-UTCA. (A ROM. KATH. ELEMI NÉPISKOLÁVAL SZEMBEN.) Karácsonyi és újévi alkalomra a legversenyképesebb árakon ajánlja az itt felsorolt czikkeket, u. m.: mindenféle játékok, babák franczia és öltöztetett, felhúzható vasutak, önműködő játékok, gyermek-hangszerek, kardok, puskák, katonák, lovak stb. — Ugyanott kaphatók a legújabb divatu téli kalapok, ingek, gallérok, nyakkendők, kézimunkák, sétapálezák, esö­ernyök s mindenféle férfi és női toilette cikkek. 8£S“ Fegyházban kötött női, férfi és gyermekharisnyák egyedüli nagy raktára. *i^fg Nagy raktár valódi jéger alsó ruhákból, EJ»-» Dús választék mindenféle szabó-kellékekben. riTTiT.tTTTiu i J iiiTJTTnnm JtiJíTTTTTT'..i. í i n;.r:nnii jiiirrTTT Ts •ymrTTT r TTTTT innniiiinm imiiimu tn

Next

/
Oldalképek
Tartalom