Közérdek, 1909. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)
1909-12-11 / 50. szám
\^i/' Nagykároly, 1909. deczember 11. 50. szám. II. évfolyam. KÖZÉRDEK ÉRMELLÉK. KERESKEDELEM, IPAR ÉS MEZŐGAZDASÁG ÉRDEKEIT SZOLGÁLÓ TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton reggel. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Gróf Károlyi György-tér 16. szám. Nyilttér sóra 40 fillér. — Kéziratot nem adunk vissza. Főszerkesztő: Dr. BISITZ BÉLA a „Hánya“ és „Közlekedés és Közgazdaság“ szerkesztője. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: SIMKÓ ALADÁR. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva egy évre 6.— kor. félévre 3.— kor. Vidékre postán küldve egy évre 7.— kor. félévre 3.50 kor. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetési és hirdetési dijak felvételére csak a felelős szerkesztő jogosult. Kilátás a télre. Nagykároly. 1909. decz. 10. Az a szomorú kilátás van a télre, hogy a pauperizmus ijesztőbb mérveket fog ölteni. Tudjuk, hogy némely vidéken a búza gyengén adott. Az arató rész nem is igen juttatott a munkás ember kis kamrájába, és eladóra alig jut belőle és ha mindjárt a tél elején neki esett a késznek, míg újra virul a határ bizony sok gondterhes nap virrad a magyar munkásra. Ebben a helyzetben még inkább megkell gondolnunk, hogy a mezei munkásnak a téli J keresetre való alkalmat mindig okvetetlen megadjuk. Mivel adhatjuk ezt meg jobban, mint a gazdasági háziiparra]. Körülbelül 100 ezer már azoknak a száma, kik Magyarországon háziiparral foglalkoznak, vagyis nyírfa- seprűt kötnek, gyeként fonnak, szóval odahaza kis tudománnyal, de nagy igyekezettel és szorgalommal napról-napra az élelmiszert megszerzik. Hogy a mezőgazdasági háziipar nem afféle csipp-esupp dolog, kitűnik abból, boga i/utvzsmán a gyékénfonók szövetkezetében 800,000 kor. volta forgalom. Pedig még itthon csak a kezdet kezdetén vagyunk. Hiszen például Svájczban, a kopár óriási hegyek országában,ahol nem terem búza egy szem se, a nép mégis igen jól él. - - Jólétét kö-; szönbeti a téli iparűzésnek. Az a sok űri gyerek, aki karácsony tájt' babát, lovat kocsit és más efféle játékszert kap a fenyőgalya* karácsonyfa alatt - azt' a háziiparosok eszkábáltak össze. Néhol az órakerekeket csiszolják, másutt a müvirágo-1 kát készítik, vagy a képkereteket vésik, ott mindenütt vastag füst csavarodik fel a házak í kéményén és bizony a tűzhelyen tyukleves fő, pedig Nagy Frigyes, a hires porosz király j nem kívánt egyebet népének jólétére, minthogy minden alattvalójának legalább minden vasárnap tyuk főjjön a fazekában. A nép jólétének ezt a ■ fokát elérték . a háziiparral. Mert hiszen ennek nagyon is sok előnye van. Egyik előnye az, hogy nem kell hozzá tőke, el lehet kezdeni pénz nélkül. A másik, hogy a földmivelésilgyi. minisztérium küld akármely faluba tani1 ó-mestert, ahol aj munkásság sorakozik, hogy ha a télen valamely háziipari akar elsajátítaná A harmadik | nagy előnye pedig az, hogy majdnem min- i den vidéken a természet jóformán ingyen nyújtja a háziiparnak való nyers anyagot. Okos ember a háziiparnak azt a fajtáját választja, amelynek nyers anyaga a keze ügyében van. Ahol erdő van, ott a fafaragás háziiparának kell természetszerűleg elterjedni. Vizöntötte területeken a nád, gyékény, sásfonás ipara fog virágzani. Ahol szalmát kaphatunk vagy kukoricza csuhát, ott ezeket fogjuk feldolgozni. A fő az, hogy amit dolgozunk, azért pénzt ne is adjunk. Most, mikor Magyarországon a szőlőtermés olyan dicsérendő lendületnek örvend, most persze, hogy legjobb lesz gyümölcs és szőlőszállito kosarakat kötni! Es itt a falu érdemes bírójához elöljáróságához is szólunk. A földmi velésügyi minisztérium a községnek ingyen ad annyi nemes fűzfa dugványt, a mennyit a község akar. Azonfelül mindenhol megmunkálásra holdanként száz korona segítséget is ad a földmi velésügyi miniszter. Azért adja ezt, hogy termeltetvén a faluban, valamely eddig értéktelen sovány földön a nemes füzvesszőt, a nép ráadhassa magát a füzvessző fonására, szőlő- és .gyümölcs-szállító, nemkülönben baromfiszállitó-kosarak készité„KOBRÁK“ / f „KOBRÁK“/ f„KOBRÁK ■ cipőkjt cipők .■ Kizárólagos raktár DEBRECENBEN Piac-utca 42-ik szám. L5EJSEJ5LE5Ü5J5L SE! TÁRCA. Karácsonyi vásár. — A „Közérdek“ eredeti tározója. — Minden nagyobb városban a karácsonyi ünnepek alkalmából bizottságok alakulnak, akik katalógusba foglalják az egyes üzletekben található árukat s azt ezer és ezer példányban kinyomatva elosztogatják a közönség körében s igy tájékoztatják őket arról, hogy szükségleteiket hol szerezhetik be. Városunkban ilyesmire gondolni sem lehet. Először mert kicsiny, másodszor ugyancsak reá fizetve, az a szerencsétlen vállalkozó, aki ezen sajtó mániában szenvedő konkurentia közben a catalógust hirdetésre fektetve, megkísértené elkészíteni. Marad tehát az egyes üzletek ismertetésére, mint minden évben, úgy most is ez a szerény kis tárcza, melyben leirom a kereskedők* kirakatában található árukat, a kedves olvasó közönségre bízva azt, hogy kinél szerezze be karácsonyi szükségleteit. Sétával már nem kezdem meg, mert a múlt évi séta miatt az anyósommal még mindig hadilábon állok. Apósom sehogy sem akar kibékülni velem, hogy a múlt évben megírtam a Magyar király a Központiban leélt kalandjait. Életem párja pedig, mióta lapomban a karácsonyi hirdetések megjelentek, szüntelenül sanda szemeket vet reám s ha tudná, hogy most mit irok, bizonyára nem kellene a jövő heti suttogó rovaton törni a fejemet. Az első kirakat legyen a Grósz Józsefé. Azért az első, mert fényes kirakatával a legnagyobb fogyasztója a városi villamos vállalatnak. A kirakat valóban megtekintésre méltó. Láthatunk benne bútorokat, a legdíszesebbtől a legegyszerűbb kivitelig. A tárgyak a legjobb minőségű száraz fából saját műhelyében készülnek. Van ott mindénféle bútordarab, ágy, asztal, mosdó, szekrények, hálószoba és salon berendezés. Ki tudna vele stafirozni akár tíz menyasszonyt is. Egy azonban még mindig nem fér a fejembe. Tudom, hogy rendkívüli vallásos ember, volt egyházi elnök is, mégis egyszer a kis Kohn azt állította róla, hogy hosszunapkor libapecsenyét evett. Igen, a kis Kohn Antal a szomszédja, a „Közérdek“ eredeti reklám alakja, Magyar- ország leghíresebb órása. Itt már csillog, villog a kirakat. Van ott ékszer elég. De legszebb díszei a kirakatnak a honi és a schveiczi gyártmányú arany, ezüst és nickel zsebórák. Árul még különféle ékszereket, szemüveget, tajtékpipát, de üzletében a legnagyobb forgalmat ébresztő óráival érte el, azokkal a hires ébresztő órákkal, a melyek két évi jótállást vállal. A kis kópé a tavasszal portaiét épít jelezve, hogy gyarapodik az anyagiakban s nincsen dalese mint nekem. Nagy baja azonban az, hogy szombaton el kell bújnia, ha füstölni akar, mert másképen nem melegítenek neki vacsorát s a Lipi kosztjára szorul. Külömb legény nála Gölik József kályhás. BLUM ÁRMIN FÉRFI- ÉS NÖIDIVAT-ÜZLETE NAGYKÁROLY, SZECHENYI-UTCA. (A ROM. KATH. ELEMI NÉPISKOLÁVAL SZEMBEN.) Karácsonyi és újévi alkalomra a legversenyképesebb árakon ajánlja az itt felsorolt czikkeket, u. m.: mindenféle játékok, babák franczia és öltöztetett, felhúzható vasutak, önműködő játékok, gyermek-hangszerek, kardok, puskák, katonák, lovak stb. — Ugyanott kaphatók a legújabb divatu téli kalapok, ingek, gallérok, nyakkendők, kézimunkák, sétapálezák, esöernyök s mindenféle férfi és női toilette cikkek. 8£S“ Fegyházban kötött női, férfi és gyermekharisnyák egyedüli nagy raktára. *i^fg Nagy raktár valódi jéger alsó ruhákból, EJ»-» Dús választék mindenféle szabó-kellékekben. riTTiT.tTTTiu i J iiiTJTTnnm JtiJíTTTTTT'..i. í i n;.r:nnii jiiirrTTT Ts •ymrTTT r TTTTT innniiiinm imiiimu tn
