Közérdek, 1909. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)

1909-12-05 / 49. szám

Nagykároly, 1909. deczember 5. 49. szám. II. évfolyam. KÖZÉRDEK 'JU ERMELLEK. KERESKEDELEM, IPAR ÉS MEZŐGAZDASÁG ÉRDEKEIT SZOLGÁLÓ TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton reggel. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Gróf Károlyi György-tér 16. szám. Nyilttér sora 40 fillér. — Kéziratot nem adunk vissza. Főszerkesztő: Dr. BISITZ BÉLA a „Bánya“ és „Közlekedés és Közgazdaság“ szerkesztője. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: SIMKÓ ALADÁR. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva egy évre 6.— kor. félévre 3.— kor. Vidékre postán küldve egy évre 7.— kor. félévre 3.50 kor. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetési és hirdetési dijak felvételére csak a felelős szerkesztő jogosult. Közgazdasági törekvések* Szívesen foglalkozom Magyarországgal. Érdekel az a szívós kitartás, amellyel láncra- kötött jogait érvényesíteni törekszik ; de ne­künk, a külfödön, néha úgy tetszik, mintha a puskapor füstje eltakarná a küzdőteret. Sokakat nem érdekel, de én mindig szívesen megkérdezem ilyenkor: Hungária, quo vadis ? Most is tudok róla. Ismerem a célt, ismerem a hadjárat fegyvereit és féltő rokonszenwel várom a küzdelem kimenetelét. Nem feladatom azonban e helyen, hogy bírálatot mondjak a fegyverekről; egy nem­zet hazafiui törekvését megérteni és méltá­nyolni még a rokonszenv sem tudja kellő­képen. Ehhez a haza hü fiának, a nemzet müveit tagjának kell lenni. Én tehát csak arról kívánok szólani néhány szót, milyen hatással vannak a magyaror­szági politikai zavarok a külföldre, gazdasági szempontból. Két szóval felelhetek erre : rossz hatással, j A tőke általában a csendes, zavartalan küz­* Ezt a cikket Jules Barré, a kiváló francia köz- j gazdasági iró irtn. Aktualitásánál fogva közöljük. dőteret kívánja, ahol rendezett viszonyok között gyarapodhat. Magyarországról pedig házastársa: Ausztria azt igyekszik elhitetni a külfölddel, hogy a forradalmi törekvések állandóak határai között. Érthető tehát, hogy a külföldi tőke nem szívesen építkezik a puskaporos hordó között. Szerencséje azonban Magyarországnak, hogy vagyunk már elegen a külföldön, akik tisztán látják a helyzetet. Akik jól tudjuk, hogy éppen Ausztria érdeke az, hogy a kül­földi tőkét, lehetőleg távol tartsa Magyaror­szágtól, hogy igy azt egyedüli piacként tart­hassa meg a maga részére. Ez az oka annak, hogy a nagytőke, mely közvetve és közvet­lenül kinyújtja csápjait a világ minden tája felé, nem ignorálja teljesen Magyarországot. Egy fejlődő iparú és iparfejlesztésre még erősen rászoruló országnak azonban nem csupán a nagy tőkére van szüksége, hanem a kisebb kereskedő, hánya- és kistüköré is. Ezeknek összessége ad gazdasági erőt az iparos és kereskedő államoknak és ennek a tőkének vállalkozó kedvé adna fellendülést Magyarország közgazdaságának is. Kétségtelen ugyanis hogy a több szem­mel vigyázott, egymástól független és külön­böző esétyektől függő kis tőkéket közgazda- sági szempontból stabilisabbnak kell tekin­tenünk, mint az ugyanilyen összegű, egy vállalkozásba fektetett és egy esélytől függő nagytőkét. Ez a kis- és középtőke pedig itt a kül­földön, amely szívesen vállalkozna kevésbé kihasznált ipari- és kereskedelmi piacon, igen óvatos és érzékeny, mint a legfinomabb légsulymérő. Ennek a tőkének részére tehát Magyarország jelenlegi helyzete meg nem felelő, legalább is e tőkék tulajdonosai erről vannak meggyőződve. Mit kellene tehát tenni Magyarországnak ? Ha a közgazdasági megerősödését a kül­földi tőkék segítségével óhajtja keresztül vinni, úgy először is meg kellene kísérelnie, hogy a politikai kérdéseket —- melyek a fejlődésére zavarólag hatnak, — rendbe hozza. A másik feladat Magyarország részére: a maga erejéből igyekezni gazdasági meg­erősödésre. Jól tudom, hogy ez sem könnyű feladat. De kis kövekből készült a hatalmas gúla és futó homokból képződött sok magas hegy. !¥«=■ „KOBRÁK“ /g„KOBRÁK“#,,KOBRÁK m . cipők .,./f cipők. Kizárólagos raktár DEBRECENBEN Piac-utca 42-ik szám. a TÁRCA. A vén kecske meg a só. Irta : Tóth Béla. Hetek óta egyébről sem beszél a fürdő közönsége, mint az öreg tanácsosról, meg Komlósynéról a szomszéd vármegye alispán­jának elvált feleségéről. Voltak, akik a leg- authentikusabb forrásból vett értesülés alap­ján állították, persze csak titokban, de azért mindenki meghallhatta, hogy nemsokára meg­tartják az eljegyzést is s a régi szerelmesek végre egymáséi lehetnek. Mert nyílt titok volt, hogy a tanácsos már leány korában is udvarolt az alispánnénak, de hát csak egyre halogatta, hogy megke­resse, igy történt aztán, hogy Komlósi Bandi, az egyik legmeghittebb barátja csípte el az orra elől. Mondják, hogy hosszú időbe tellett, mire meg tudott vigasztalódni, de aztán las­sanként csak beletörődik az ember, ha elszáll felette az idő, mely a legfájdalmasabban és sajgó sebet is behegeszti. Azóta kerek huszonkét esztendő telt el ■ épen. Mindenki azt gondolta, hogy az alis­pánék a legboldogabb családi életet élik, 1 melyben jelentékeny szerepe jutott az igaz szerelem tündérének is, mikor egyszerre hire futott, hogy Komlósyné válni akar az urától. Es elis váltak rövidesen, pedig már lett volna kinek az érdekében egy kis időre még el kellett volna titkolniok a családi békétlenke- dést. Egyetlen gyermekük a szép Rózsika, már idestova tizenkét esztendős volt, akit bizonyára hamarabb férjhez vettek volna, ha az apai háznál marad. Dehát a törvény az anyjának Ítélte. Együtt is laktak azóta, hogy a vármegyeházából ki- költözködlek és ami az életmódjukat illeti azon nem találhat senki sem bárminemű ki­fogásolni valót is. Jómódban nrasan élnek, hisz telik az asszonynak az apai örökségből, de azért nem költekeznek mértéken felül, szórakozni is csak egy pár régi ismerős csa­ládhoz járnak és nyári üdülőhelyül is ezt a meglehetősen egyszerű fürdőhelyeket válasz­tották, hogy megne szólják őket az ismerősök. Dehát mikor az elvált asszonyok rendesen mind annyira érdekesek, hogy szinte lehetet­len figyelmen kivid hagyni őket. Különösen ha annyi mindenfélét beszélnek róluk mint Komlósynéról. Valóságos regényhőst csinál­nak belőle. Hire ment, hogy tegnap kora reggel kikocsizott, aztán csak jó későre, hold­világnál került haza. Máskor meg azt beszél­ték, hogy díszes libériába öltözött szolga le­velet vitt neki s nemsokára egy igen előkelő államférfin tett nála látogatást. Voltak akik csak egyszerű híreknek vették ezeket, de akadtak akárhányan olyanok is, akik mindenféle következtetéseket vontak le a kósza hir suttogásaiból, sőt boldog volt, aki maga is megtódithatta azt valamivel. Legki­vált az asszonyok szerettek foglalkozni az eseteivel, hogy szembeötlővé tegyék a kü- lömbséget, mely közte és közöttük van. Ez BLUM ÁRMIN FÉRFI- ÉS NŐIDIVAT-ÜZLETE NAGYKÁROLY, SZECHENYI-UTCA. (A ROM. KATH. ELEMI NÉPISKOLÁVAL SZEMBEN.) Karácsonyi és újévi alkalomra a legversenyképesebb árakon ajánlja az itt felsorolt c-zikkeket, u. m.: mindenféle játékok, babák franczia és öltöztetett, felhúzható vasutak, önműködő játékok, gyermek-hangszerek, kardok, puskák, katonák, lovak stb. — Ugyanott kaphatók a legújabb divatu téli kalapok, ingek, gallérok, nyakkendők, kézimunkák, sétapálczák, eső­ernyök s mindenféle férfi és női toilette cikkek. Fegyházban kötött női, férfi és gyermekharisnyák egyedüli nagy raktára, Nagy raktár valódi jéger alsó ruhákból. ||Kf* Dús választék mindenféle szabó-kellékekben. rrtrre rrrrrr rrrrTr.trrTmrmm7TTr:.TirrnryriT7TTrrTTirimrrririíj:rrrnT:riTrrmTmn,inmrmT!.YTm'i

Next

/
Oldalképek
Tartalom