Közérdek, 1909. július-december (2. évfolyam, 27-52. szám)
1909-12-05 / 49. szám
2-ik oldal. KÖZÉRDEK 49. szám. Ruhát fest és ■ vegyileg1 tisztit r 1AU FI FI El L SÁ M u Ld . Kölcsey-utca 1. sz. Nagykároly, Alapittatott 1902. Az legyen tehát Magyarország törekvése, hogy minden apróságot megragadjon gazdasági életének fejlesztésére. Hozzon a törvény- hozás olyan rendelkezéseket, melyek a polgári kötelességek teljesitésénél kedvezményben részesitik főkép az ipari téren jeles eredménnyel működőket és ezekkel valósággal csáhitsa polgárait az ipari élet fejlesztésére. Hathatós eszköz lenne ehhez csakugyan egy olyan törvény, melyet az 1889. évi julius hó 15-én kelt francia véderőtörvény mintájára kellene megalkotni. Manapság, midőn a megnehezült életviszonyok közepette mind nagyobb súllyal nehezedik az állam polgáraira a véradó, kell-e kecsegtetőbb valami, mint az ipari jelességért — katonai kedvezmény. Hány, a középiskolai végbizo- nyitványra, csupán az önkéntes! egyéves szolgálat kedvezményéért törekvő ifjú tódulna az ipari pályára, ha a törvény biztosítaná azt a jogot, hogy a kiváló tehetségű és szorgalmas iparos ifjak, akik iparukban feltűnő előmenetelt tanúsítanak s fejlesztésére különös hivatást árulnak, katonai kedvezményt élvezzenek. Kedvezményként, három esztendő helyett csak egy évet szolgáljanak ténylegesen és a következő két évre, mely után a rendes tartalékba lépnek, állandóan szabadságoltassanak. Kétségtelen, hogy a katonaság nem vészit a kedvezménnyel. A három évi szolgálatra kötelezett újoncok félszázaléka, vagyis százezer emberből csupán ötszáz, könnyen nélkülözhető, illetőleg pótolható két éven át a póttartalékból. De akárhogyan lenne is, még ha áldozatot kell is hoznia a véderőnek, meg kell ezt tennie az ipar érdekében, melynek fejlesztése elsőrendű nemzetgazdasági feladat. Ilyen és ehhez hasonló intézkedések foglalkoztassák tehát azokat a tényezőket, akiknek kötelessége Magyarország gazdasági érdekeinek szemmeltartása és előmozdítása. A biztos alapokon mozgó gazdasági élet megteremtése önerejéből is sikerülni fog Magyar- országnak, annál is inkább, mert a szilárd és cél felé biztosan haladó törekvések bizalmat keltenek majd a külföldi tőkének is, amely — biztosíthatok felőle mindenkit — szívesen megy akárhová, ahol komolyahb kockázat* nélkül a hasznát látja. Villamos főzőedények Wolfram-lámpák Tantal-lámpák (70 "/o áramtakaritás). Csengőberendezések Villanybevezetések legolcsóbban eszközöltetnek. Csillárok kaphatók SINGER MÁRTON ES TÁRSA cégnél Nagykárolyban (Deák-tér.) Szociáldemokratizmus. Közli: Széli Mihály földbirtokos. Érkőrök, 1909. dec. 1. A mai ember kétkedő. Nem a saját természete teszi^ azzá, hanem a világ amelyben él, amelyben élünk. Nem hisz senkinek és nem hisz semmiben, mert a mai világ hazugságokon épült fel, a mai világot hazugságok tartják össze. A vallás ma már csak azért van, hogy ne tartsuk meg. A törvény azért van, hogy megkerüljük. A haza . . . ? Szegény haza, azért van, hogy sefteljünk a hazafiság czégére alatt! A politika hazug, a leghazugabb! .Alig várja egy-egy politikai érdekcsoport vezére, hogy hatalomra juthasson, már is eladja magát, elvét, egész táborát az ellensége érdekének, ha az megveszi őt a jelen csábeszközeivel: pénzzel, ranggal. Tárgyam, mint a két előző czikkemben kifejtettem egy világra szóló eszme, melyről csevegni szabad csak. Ha becsületes, emberi kötelességből szellőztetem e tárgyat, akkor rálépek embertársaim, ismerőseim, jóbarátaim mindnyájunk gyengéjére. Kiteszem magam alaptalan, méltánytalan meggyanusitásoknak. Mert azt csak el nem hiheti ma senki, a másiknak, hogy pusztán elmélkedésből, pláne emherszeretetből foglalkozik közérdekű kérdéssel?! Dehogy hiszünk egymásnak! „Stréber, akarnok vagy, magadra akarod vonni a közfigyelmet, s lesed a prédát, mert éhes vagy, szomjas vagy, kell egy kis képviselőség vagy eféle, ugy-e hunczut, ne tagadd, mert ismerjük az ilyen nyilvános ténykedések mögött rejtőző titkos vágyakat! sth. stb.L‘ Én mindezek tudatában folytatom az írást. Immunis vagyok az ilyen vádak és előilétekkel szemben, mert beoltatom magam az élet egy nagyszerű szérumával — önkezűleg, úgy, hogy kibékültem az emberek 99 százalékával, mielőtt megharagudtam volna rájuk és egy perczentet pedig kitörültem az élet — köröm világából; s ez az egy perczent épen elég nekem arra, hogy künn a vásáron, portékái közt, engem is áruljon . . . Most pedig térjünk a tárgyra. A szociáldemokratizmus előbb, mint már mutatkozik, csak az egyeseknek fog tetszeni, később csoportoknak, majd vidékeknek, utóbb az egész országnak. De addig nem ér el eredményt, czélt mig legalább is egy világrészt meg nem hódit. Tudni illik a szociáldemokratizmus első czélja és útja a világbéke fölállítása. Ez a konkrét programúi pontja nem titok. Ez van felírva zászlónkra, ez legyen szivünkben és ajunkon, ez legyen beoltva a levegő atmosférájába s ott ragyogjon, mint vezércsillag a szemünk előtt a nappali világosságban, az éjsötét válságban és e jelben győzni fogunk. VI. A hol azonban győzelem vivatott ki, ott leigázás is történt. Éhez nem fér kétség. És, lám-lám, csodák csodája a szociáldemokratizmus úgy indul, hogy senkit meg ne bántson, csodálatos, hogy a szép Rózsikéról nem beszélt senki, pedighát akárhány mama büszke lehetett volna, ha olyan lett volna a leánya, mint ő volt. Vagy talán épen azért feledkeztek meg róla olyan szánt-szándékos következetességgel, hogy fel ne keltsék iránta a fiatalság érdeklődését. Ez pedig annyival is könnyebb volt, mert a szép leány csak nagy ritkán jelent meg a nyilvánosság előtt, a nap legnagyobb részét otthon töltötte el a kertben, az édes anyja oldala mellett, aki szintén nem szolgált rá arra a sokféle híresztelésre, amelyet sokan olyan nagy előszeretettel költögettek felőle. Úgyszólván alig járt hozzájuk valaki is. Csak az utóbbi időben kereste fel néhányszor őket Kovács Gyurka bácsi, az öreg tanácsos és máris szárnyra kelt a hir, hogy komoly dolgokra készülnek a Komlósyné házánál. Dehát Kovács Gyurka nem sokat törődött az egész mende-mondával. Ha barátai tréfálkozva valamelyes célzást tettek, hogy miért jár oly gyakran a szép Komlósynéhoz, egész hidegvérrel válaszolt: Tudhatnátok, hogy minden gavallérnak kötelessége a szép asszonyokat mulattatni. És meglehet, hogy maga sem gondolt másra mikor úgy délutánonként át-átment hozzájuk, m int hogy néhány barátságos órát eltölt majd a két nő társaságában. Igaz, hogy néha belenézett a tükörbe is, mielőtt útnak indult, de hát azt inkább csak azért tette, hogy szemlét tartson a toiletteje felett, semmint tetszeni vágyásból. Pedig mindössze negyvenhat esztendős volt és csak megszokásból hívták öregnek, nem pedig a kora miatt. De hát már letett arról, hogy valaha mégis nősüljön. Pedig a múltkor Komlósvné- nál is szőnyegre került ez a téma. A fürdőorvos hozta szóba, aki szintén ellátogatott néha a szép asszonyhoz. Hagyd el pajtás, kinőttem én már abból régen, válaszolt röviden Kovács Gyurka, s hirtelen áttért más tárgyra, mint aki nem tulajdonit semmi fontosabb jelentőséget a hozzá intézett kérdésnek. Máskor meg mikor kettesbe voltak az asszony kérdezte tőle félig tréfálkozva:- Aztán tudnak-e az ilyen agglegények mint maga igazán szeretni ? ? A férfi szív csak húsz évig öregszik, azontúl mindig egyformán dobog. — Azt mondják, hogy a nőknek is mindig tizenhat éves marad a szivük. — Igen, tudom, úgy mondják — felelt szinte gépiesen Gyurka s magában azon tűnődött, hogy többet érne ha a női szépséget oltalmazta volna igy meg az alkotó hatalma. De jó hogy éppen jött a szép Rózsiba, mert Gyurka már félt, hogy nagyon beletalálja keverni az asszony a szerelmi vallomásokba, aztán meg valami meggondolatlanságot követhetne el. A leány előtt hát más beszélgetésbe kezdtek. Olyan mindennapi téma akad más is, mint a szerelem, vagy a sziv- dobogás katheoriája. Csakhogy mi tagadás, minél többször járt át Gyurka bácsi a szép asszonyhoz, annál unalmasabbnak találta az ő Ízlésesen bebuto- rozott egyhangú legényotthonát. A szép asz- szony is, mintha napról-napra szívesebben látta volna olyképen tűnt fel neki. Néha meg kérdezősködött utána a fürdőorvosnál: Elég komoly embernek tartja doktor ur a Gyurkát ? ! Kifogástalan az minden tekintetben nagyságos asszonyom! Ilyenkor aztán másról sem beszélt Komlósyné, mint Kovács Gyurkáról. Az orvos meg már alig várta, hogy szabadulhasson, sietett egyenesen a tanácsoshoz, mert megértette hogy mire céloz az asszony. — Gyurka te — kezdte ahogy belépett — rosszul teszed, ha nem nősülsz meg. Mégis c-sak nagyobb boldogság az, ha van egy édesen csicsergő menyecske a háznál. Kovács Gyurka egy darabig szótlanul bámult maga elé, aztán hirtelen elhatározással szólott: — Isten neki, liát a te kedvedért megteszem ! Légy olyan kegyes, kérd meg a számomra a szép Komlósy Rózsiba kezét... CSAKIS A HŐKET ÉRDEKLI, hZf KATZ SÁMUEL nöi-divattermében ízléses őszi és téli felöltőket akar vásárolni olcsó árban, úgy tessék a raktárt megtekinteni. A berlini és párisi modellek már megérkeztek. A vétel nem kötelező. Ugyanott mérték szerinti ruhák legdivatosabb kivitelben készíttetnek.
