Közérdek, 1909. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)

1909-02-20 / 8. szám

8. szám. KÖZÉRDEK. 3-ik oldal. fejlődésnek indult. Az Onige, és az ennek bár közvetett közreműködése folytán keletkezett számtalan kisebb vidéki gazdasági egyesület ma már tömör szervezetté egyesíti a gazdákat és a legújabb kor eredményei bizonyítják, hogy épen a gazdák ezen céltudatos szer ezkedésé- ben mekkorra erő rejlik. Nem akarjuk egymással szembe állítani a merkantilistákat és agráriusokat. Nincs szán­dékunkban választó falat emelni a két társadalmi csoport közé, mikor mindkettő egyformán ér­demes polgára e honnak. Legalább azzá lehet, ha szándékában van. De épen azért, nem is állítjuk azt, hogy az. a sok előny, melyet a gazdatársadalom úgy társadalmi, mint politikai téren magának kiví­vott, más, mondjuk az ipari vagy kereskedő osztályok kárára lenne. Es egyáltalán nincs okunk jajgatni azon, hogy a reformok még nem fejeződtek be, hanem alighanem újabb és újabb törvényjavaslatok és intézmények fogják a gazdatársadalmat erősíteni. Hogy a nagy és áldásos működés egyik tényezője. Darányi Ignác földmivelésügyi mi­niszter minden lehetőt meg fog tenni, azt ha­tározottan állíthatjuk. Múltja, eddigi nagy al­kotásai, egytől egyig hatalmas rátermettségének bizonyítékai. Dicséretére mondjuk a magyar gazdatár­sadalomnak, hogy a maga részéről is megta­lálta a helyes utat, amikor most választott el­nökének személyében állapodott meg A minisz­ter munkája csak akkor lehet eredményes, ha aluli ól nem csak megértésben, de támogatás­ban is részesül, ez a támogatás, a felsőbb hely - ről jövő intenciók megértése és széles körben való elterjesztése pedig gróf Károlyi Mihály akaratán nem fog mnlni. Azonkívül a nemes gróf személye elég garancia arra is, hogy a gazda társadalom végre nem fogja találni a békés közeledést a kereskedelem és iparhoz, már pedig e három tényező együttes működése vetheti csak meg egy gazdaságilag teljesen független Magyaror­szág alapját. Kezdődjék tehát a munka ideje, az izgága fészkelődésből elég volt. Szives tudomásul! Van s: lencsém a nagyérdemű fo­gyasztó közönség, valamint a helybeli és vidéki vendéglősök szives figyelmét felhívni Nagykárolyban, Fény-utcza 10. szám alatt (volt Torner Bertalan-féle házban) újonnan berendezett sörrafttáramra, a hol a legjobb minőségű márcziusi, király, dupla márcsiusi és maláta sörök hordókban avagy a legtisztább kezelés mellett, légmentes lefejtő gépen parafa patent zárral ellátott üvegekben kaphatók. Úgy raktáram, mint a kezelés nállam bármikor megtekinthető. Jég reggel 6 és este 6 órakor kap­ható, mely kívánatra házhoz is szállittatik. A nagyérdemű közönség szives párt­fogását kérve vagyok kiváló tisztelettel 1 Veinber&er Betűse sörraktár- tulajdonos. Ugyanott egy külön bejáratú, csi­nosan bútorozott udvari szoba kiadó. Ä vasárnapi munkaszünet a korcsmákban. Meg sem tudnék hamarosan mondani, hogy a vasárnapi munkaszünet t irvénye há­nyadszor kerül revízió alá. Minden egyes mó­dosítás alkalmával valami hiányosság marad fenn. Legfőbb hiba volt, hogy sohasem mon­dották ki a teljes vasárnapi munkaszünetet, hanem a helyett, a körülményekhez képest annyi kivételeket tettek, hogy maga a vasár­napi munkaszünet elve illuzóriussá vált. A most készülő revíziónál egy régi, jogos követeléssel állanak elő s ez a vendéglők a korcsmák munkaszünete. Ezt a mi mostani ál­talános fogalmaink szerint radikális újításnak tartják, főként azok, akik a vasárnapi munka­szünet alatt azt érti , hogy egész nap a korcs­mákban és vendéglőkben kell dőzsölni, akik-' nek tehát egyetlen szórakozásuk a korcsma, nemesebb szórakozást nem ismernek. Ezek ne­hezen tudják felfogni, hogy miféle munkaszü­net lehet Angliában, hol vasárnap égetett szeszt egyáltalán nem árulnak, a vendéglők pedig délelőtt tiz órától délután háromig és délután öt órától este tizig vannak nyitva. Ez is csak a nagyobb városokban van igy, mert ott igen sokan a vendéglői étkezésre vannak rászorulva. Nálunk, sajnos, a vasárnapi korcsmái ven­dégek túlnyomó részét azok képezik, kiknek otthon rendes háztartásuk, étkezésük van és csupán mérhetetlen ivás vágyából töltik az egész vasárnapot a vendéglőkben. Ebből is láthatjuk, hogy nálunk nem életszükséglet a korcsmák nyitvatartása vasárnap, hanem az egy rossz, néprontó megrögzött szokás fentartása céljából történik. Ez a szokás pedig veszedel­mes az egészségre és a közerkölcsökre, főleg pedig a szegénység okozója. A vasárnapi ren­dőri krónikák élénken megvilágítják a vasár­napi korcsmázás néprontó hatását. A torkos, iszákos köznép a heti keres­ményének jelentékeny részét hagyja vasárnap a korcsmában. Ahelyett, hogy ezt a napot a testi erő, az idegrendszer pihentetésére, inkább szellemi élvezetek szerzésére fordítaná, a mér­téken felüli ivásokkal a gyomrát rontja, az ide­geit izgatja és mámoros fővel, fáradtan kezdi hétfőn a heti munkát, ha ugyan hétfőn egyál­talán képes dologba állani. Ézen a bajon csak a vasárnapi munkaszünetnek a korcsmákra és vendéglőkre kiterjesztésével lehet segíteni. Meg kell szüntetni az alkalmat, hogy a vasárnapi korcsmázás folytán a köznép erején felül igyék és költekezzék. Majd megtalálja aztán a köz­nép is a nemesebb szórakozás módját és ahelyett, hogy már a kora délelőtti órákban dülöngő részeg embereket látunk, majd inkább a templomok fognak megtelni emberekkel s ez mindenesetre úgy a lelki, mint a testi élet szempontjából is egészségesebb állapot lesz, mint a mostani, mikor a vendéglősök éppen vasárnap csinálják a legnagyobb üzletet. Van­nak olyan vendéglők, melyek tisztán az alsóbb néposztályok ezen alacsony szenvedélyére, a vasárnapi nagy ivásokra spekulálnak, hétköz­nap nincs is forgalom. Az ilyen vasárnapi ven­déglőkre egyáltalán nincs szükség és azok a vasárnapi teljes munkaszünet folytán ki fognak veszni. Örömmel jegyezzük fel, hogy igen tekin­télyes törvényhatóságok, városok, községek kö­vetelik a pálinkamérések és korcsmák teljes szünetelését vasárnap. Ezen követelés elől nem térhet ki, de nem is szabad kitérnie a törvény- hozásnak. Legfinomabb ffiSSwSífe tak, teavaj, cardirozotf gyümölcsök, zöld főzelékek, Oroszi-féle és csemege, legfinomabb likőrök, honi és külföldi ás­ványvizek Q/ihníd] ímnü füszerkereske- kaphatók: aiülloli 111110 désében Nagy­károlyban, Kölcsey-utca 1. : A Tasnádi sajt kizárólagos raktára. : HIRE K. KÉRELEM! Felkérjük vidéki előfize­tőinket, hogy az 1908. évi hátralékaikat mielőbb kiegyenlíteni szíveskedjenek. Küldöttség az alispánnál. Kállay Ödön szinérváraljai szolgabiróf. hó 13-án Bárány Béla s inérváraljai községi birót és Uray Bertalan jegyzőt állásuktól felfüggesztette. Minthogy a felfüggesztés csekélyebb jelentőségű hivatalos mulasztások miatt történt, Szinérváralja község Szerdán délután küldöttségileg tisztelgett az alispánnál és kérte a felfüggesztett tisztviselők­nek állásukba leendő visszahelyezését, mert a felfüggesztés igen kínosan érintette a község lakosságát s különösen a jelenleg folyamatban levő betétszerkesztés miatt a viszonyokkal is­merős községi elüljárók működését nélkülöz­hetetlenné teszi. A küldötség kedvező választ nyert az alispántól, aki válaszában kijelentette, hogy az ügyben a vizsgálatot sürgősen meg­fogja ejteni. Választás. A kereskedő tanonciskolánál dr. Lucz Ignácz halálával megüresedett igazga­tói állásra Klacskó István tanár, a Kölcsey- Egyesület irodalmi szakosztályának eme kiváló tehetségű és szorgalmú elnökét választották meg. Katonai hir. Tanárky Béla alezredes zászlóaljparancsnok áthelyezése folytán Nagy­károlyba Foglár József alezredest helyezik át Szatmárról zászlóaljparancsnoknak. Miniszteri elismerés. Andrássy Gyula gróf belügyminiszter dr. Liptai Béla halmi já­rásorvosnak, ki immár 27 éven át részesítette a csendőrlegénységet díjtalanul és saját elha­tározásából orvosi segélyben, elismerését és köszönetét nyilvánította. Meghívó. A „Nagykárolyi Nőegyesület“ folyó évi márczius hó ^-án, d. e. fél 12 óra­kor Nagykárolyban, a városházán a polgármes­teri hivatalos helyiségében tartja rendkívüli köz­gyűlését, amelyre az egylet igen tisztelt tagjait ezennel tisztelettel meghívom. Az ülés tárgyai: 1. A Melinda árvaházban a jövőben felveendő árvák tárgyábani határozat. 2 A Kossuth Lajos asztaltársaság kérvénye a „Kossuth serlegre“ való adományozás iránt. 3. Esetleges indítvá­nyok. Hazafias üdvözlettel Dr. Serly Gusztávné, Kső alelnök. A kath. legényegyesület kedélyes far­sangi tánczestélyét, mint minden évben, úgy az idén is folyó hó 22-én (hétfőn) este tartja meg — saját helyiségében — a következő műsor­ral : 1. Nagyasszonyunk. Irta: Várady Antal, szavalja: Kurtyán Tériké. 2. Egy fényképész, ki nem fotografál. Jelenet, irta: Mihályi Hugó. Szereplők: Gufárt Tériké, Dobránszky János, Leitli Ferencz és Schindler József. 3. Monológ. Előadja Csanálosi József. Kezdete este pont 8 órakor. A tavasz előfutárjai megjelentek: a magkereskedők széjjel küldik árjegyzékeiket. Határoznunk kell, kitől vegyünk, hol kapunk jó árut ? Bizalom kérdése ez mindenek fölött, mert a mag külsejéről minőséget megítélni nem lehet, már pedig ha ocsut vetsz, gazt aratsz, — tartja a közmondás. A Mauthner udön budapesti udvari magkereskedő cég, mely 35 éves eredménydus fenállása óta minden te­kintetben megbízhatónak bizonyult, megadja a választ a fönti kérdésre : a cég áruja kitűnő, helyes művelés mellett biztos siker, mely min­denkinek örömet szerez. Árjegyzéke, melyet kí­vánatra ingyen és bérmentve küld, kézikönyve a gazdának, kertésznek és a természet minden barátjának. Vasutasok bálja. A máv. hivatalnoki és altiszti kara f. hó 13-án tartotta meg ez évi táncmulatságát a vasúti jelvények, üdvözlő fel­írásokkal gyönyörűen feldiszitett Polgári Olva­sókör helyiségében. A táncmulatságot műked­velői előadás előzte meg. Az első számot Ka- ezovszky Gyula által előadott „Inggomb“ cimü monolog képezte. A műkedvelőtől szokatlan ügyesség és precíz előadás nagy tetszést kel­tett. Másodiknak a „Fogorvos“ című egy fel- vonásos bohózat került színre, amelyben Réthy Mariska, Szombathy Juliska, Sántha Gyula, Ko­vács Nándor és Sessler Róbert szerepeltek, jól kiérdemelt tapsokat aratván kedves játékukért jutalmul a hálás közönségtől. Befejezte a mű­sort Kaczovszky Gyula által ügyes maszkirozás mellett előadott tót kupiék, amelyet többször meg kellett ismételnie. Tiz órakor kezdetét vette a reggelig tartó tánc. Az estély fényét emelték megjelenésükkel a védnökök: Jenei István fel­ügyelő, Aczél Ferencz áll. főnök, Balogh Jakab osztálymérnök, dr. Czukor Lajos és dr. Jékel László orvosok. Dr. Schönpflug Béla védnököt a megjelenéstől elfoglaltatása tartotta vissza. A munkával túlterhelt vasúti kar ez estélylyel a megjelent közönségnek igazán kellemes órákat szerzett. Hangverseny. A Nagykárolyi Dalegyesü­let f. hó 23-án, húshagyó kedden, a „Magyar Király“-ban tombolával egybekötött farsangi hangversenyt tart. Uj ügyvéd városunkban. Dr. Selagián László városunkban ügyvédi irodát nyitott. Eljegyzés. Frenkel Lajos tokaji lakos el­jegyezte Róth Mátyás helybeli bornagykeres­kedő leányát, Rózsát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom