Közérdek, 1909. január-június (2. évfolyam, 1-26. szám)

1909-02-20 / 8. szám

4-ik oldal. Adomány. Dr. Szunyogh Mihály orsz. képviselő a Mátészalkán felállítandó Kossuth- szobor alap javára 100 koronát adományozott. Emlékeztető. A „Kereskedő Ifjak Köré“- nek ma este a Polgári Olvasókörben tartandó „Vig Estélyére“ és a „Kölcsey-Egyesület“ által holnap rendezendő „Művész estélyre“ felhívjuk olvasóink figyelmét. Kitüntetés. A pozsonyi nemzetközi mű­főző-, népélelmezési és háztartási kiállítás által 1908. december hóban rendezett sorversenyen a Herculessör egyhangúlag az első díjjal: az „oklevéllel az aranyéremkereszthez a koronával és a kiállítási zománcéremmel“ lett kitüntetve. Ezen kiváló gyártmány városunkban Kerekes Ödön cégnél kapható. Közgyűlés. A nagykárolyi Polgári Olva­sókör harminckilencedik évi rendes közgyűlését 1909. február hó 21-én délután 3 órakor tartja meg saját helyiségében. A közgyűlés tárgyai: 1. Az igazgató-választmány évi jelentése s az egyleti pénztárosnak a felmentvény megadása. 2. Az évi költségvetés megállapítása. 3. Alap­szabályok 15. §. 6. pontja szerint beadott in­dítványok tárgyalása. 4. Az összes tisztikar vá­lasztása és az alapszabályok 16. §-a értelmé­ben az igazgató-választmány 73-ad részbeni megválasztása. Ünnepély. A Nagykárolyi Kegyes tanitó- rendi róm. kath. főgimnázium 1909. évi. már­cius hó 6-án esti 7 órai kezdettel a városi szín­házban az ifjúsági segitő-egyesűlet javára jóté­konycélú ünnepséget rendez. A jegyek ára : Alsó páholy 12 kor. Emeleti páholy 10 kor. Erkély­szék 1—2 sor 1 kor. 60 fillér, jegyek előre válthatók Eigner Simon könyvkereskedésében, este pedig a pénztárnál. Műsor 1. Nyitrány, a Cigánynők c. operából Báliétól. Előadja a ‘ő- gimn. zenekar. 2. Dalra fel ! Abt Ferenctől. Énekli a főgimn. vegyeskar. 3, A legboldogabb. Legenda Váradi Antaltól. Szavalja Jenser Dezső I. o. t. 4. Largo Haendeltől. Előadja a főgimn. zenekar. 5. Állatkvartett jelmezben, Éneklik: Nonn Gyula, Kertész József Vili., Jenser Mihály VII. és Harász István VI. o. tanulók. Zongorán kiséri: Huszthy Zoltán V. o. t. Dirigens: Nagy József Vili. o. tanuló. 6. Az ezüstfátyol legendája. Szövege Váradi Antaltól, zenéje Révfy Gézától. Szavalja: Boross István Vili. o. t. Harmoniumon kiséri Dragoner Lajos ur, zon­gorán : Huszthy Zoltán V. o. t. 7. Magyar népdalegyveleg. Énekli a főgimn. vegyeskar. 8. a) Ase halála Griegtől. Trio. Játszák: Nagy József (hegedűn), Ilosvay Gyógy Vili. o. (gor­donkán) és Huszthy Zoltán V. o. t. (zongorán) b) Anitza tánca Griegtől. Trio. Játszák ugyan­azok. 9. Inkogito. Bohózat 1 felvonásban Ney K.-tóI. 10. Rákóci-induló Szent-Gály Gyulától. Énekli a főgimn. vegyeskar. Zongorán kiséri: Csetényi Sándor VI. o. t. Felolvasó estély. A kálmándi „Népszö­vetség“ folyó hó 21-én este 6 órakor a meg­alakítandó „Katholikus kör“ javára az iskola helyiségében táncmulatsággal egybekötött fel­olvasó estélyt rendez a következő programmal: 1. Hymnus. Énekli az ifjúság. 2. Megnyitó be­széd. Tartja az igazgató. 3. Felolvasás Lourdes- ről. Tartja Patay Jenő káplán. 4. Monolog. Előadja Hart Mihály népszöv. tag. 5. Szabad előadás az alkoholról. Tartja Srek Márton tanító. 6. Dialog. Mondják: Szolomájer János és Keszenheimer Pál. 7. Szózat. Énekli az ifjúság. A tánczmulatság a korcsma helyiség feldiszitett nagytermében tartatik, a melyre a belépődíj személyenkint 1 korona, családjegy 3 korona. Felülfizetéseket, tekintettel a nemes czélra kö­szönettel fogadunk. Hervadt virágok felfrissítése. Úgy far­sang idején tenger sok pénzt költ a bálozó emberiség virágokra, amelyek néhány órai vi- rulás után elhervadva lankasztják le szirmaikat. Pedig a hervadást könnyűszerrel meg lehet gá­tolni, jobban mondva a már elhervadt virágo­kat igen egyszerű módon újra felfrissíthetjük. Nem kell hozzá más, csak egy kevés kámfor és egy kevés finom borszesz. E két anyagot jól össze kell keverni, a fonnyadt virágok szá­rát lenyesni és e folyadékba bemártani. Pár perczig benne tartjuk, azután friss vizbe tesz- szük s az imént még fonnyadt virágok frissekké lesznek, mintha csak most szakítottuk volna le tövükről. A tartalékosok behívása. A tartaléko­sok behívására vonatkozó miniszteri rendelet az 1909. évre most jelent meg és erre az évre KÖZÉRDEK is 3 heti aratási fegyverszünet figyelembe vé­telével állapíttatott meg. A behívásokat már március közepén megkezdik és a Boszniában állomásozó zászlóalj tartalékosai oda vonulnak be. A tartalékos tiszthelyettesek és tisztek, akik­nek csak 1910-ben kellene bevonulniok, de már az idén be akarnak vonulni, kérelme tel­jesítendő. A hadgyakorlatok alól való fölmen­tés csakis egész kivételes esetben engedtetik meg. Késmárki szövőiskola. A szövőipari pályára készülőknek különösen figyelembe ajánl­ható a kiváló színvonalú késmárki állami szövő ipariskola, melynek rendes nappali tanfolyama 3 éves; a tanév szeptemberben kezdődik. Be­hatási és tandíj nincs. Késmárkon a megélhe­tés olcsó. Bővebb értesítés az iskola igazgató­ságától szerezhető. A munkásbiztositási novella. Mint ér­tesülünk, a kereskedelmügyi minisztériumban teljesen elkészült a munkásbiztositási novella, mely e napokban még némi bizalmas tárgya­láson megy keresztül és ennek befejezte után hihetőleg még e hó végén a képviselőház elé kerül érdemleges tárgyalás és mielőbbi elintézés czéljából. Ezzel egyidejűleg természetesen a ja­vaslatot nyilvánosságra fogják hozni. A javas­lat kardinális pontjaiban felölelte és megvaló­sította azon kívánalmak túlnyomó részét, melyek az utolsó két esztendőben a munkaadóegyesüle­tek üléseikben és ezekről szóló emlékirataiban kifejezni szükségesnek tartottak. Bikavásár Szatmáron. Szatmárvárme- gyei Gazdasági Egyesület által évenkint ren­dezni szokott tenyészbikavásár folyó évi már­cius hó 10-én fog megtartatni, Szatmáron a Városmajorban. A bikavásáron részt vehetnek az ország bármely vidékének tenyésztői magyar és vöröstarka fajta tenyészbikáikkal. Bejelentési határidő március 3. A bejelentések a Szatmár- megyei Gazdasági Egyesület titkári hivatalához intézendők Szatmárra. Legújabb fizetési mód. Érdekes jelenet játszódott le f. hó 14-én a gencsi utcában. Egyik hitelező felkereste adósát, hogy 14 K 50 fillér tartozását fizesse meg. Az illető épen kálvhatakaritással foglalkozott s nem a legkel­lemesebb szavakkal utasította el hitelezőjét. Szó-szót követett, miközben az adós kormos tenyere többször érintkezésbe jött a hitelező arcával, aki kénytelen volt menekülésre fogni a dolgot s feketére befestett arccal távozni a lakásból az utcagyermekek mulattatására, akik sokáig gyönyörködtek a nem mindennapi lát­ványban. Vettük az alábbi levelet. „ Tekintetes Szerkesztő Ur! Alólirt debreceni lakos a követ­kező panaszt tudatom a szerkesztő úrral, mint olyan emberrel, ki könyörületleniil ostoroz min­den olyan dolgot, ami tiszteletlenségbe ütközik. Az én atyám peéri lakos 70 éves Schvarcz Ig- nácz, beteges, mondhatom, hogy a sir szélén áll. Testvérem, ki egy pár év óta Amerikában él, peéri lakosnő Krausz Péternének tartozik. Krausz Péterné, ki Peérben községi bába, test­vérem tartozását atyámtól követelte, mikor atyám a fizetést megtagadta, a nyílt utcán a nevezett peéri községi bába a magával is te­hetetlen 70 éves öreg atyámat súlyosan meg­verte úgy, hogy atyám most betegen fekszik. Tekintetes Szerkesztő ur! Ez egy községi bá­bától, ki mégis csak számottevő egy községben, olyan tett, mi rászolgált arra, hogy illetékes körök is tudomást szerezenek. Tisztelettel ké­rem a tek. Szerkesztő urat, kegyeskedjék be­cses lapjába ezt a dolgot megszellőztetni, mert az ilyen némber túlkapásait csak igy lehetne redukálni. Kegyes jóindulatait előre köszönve Debrecen, 1909. február 16. Legalázatosabb szolgája : Schvarcz Károly (Simonffy-u. 36. sz.) A kérelemnek helyt adunk s közöljük a panaszt, egyben tanácsoljuk, hogy édes atyja megtáma­dásáért forduljon a főszolgabíróhoz. A „Kölcsey-nyomda részvénytársa­ság“ 1908 évi. zárszámodása 4330 K tiszta nyereményt tüntet fel. A felosztásra nézve az igazgatóság azt javasolja, hogy osztalékul rész­vényenként 10 K összesen 2000 K, a tartalék- alapra 331 K, igazgatóság, felügyelőbizottság és ügyész jutalékára 20% 866 K, üzletvezető fizetéskiegészitésére 433 K, könyvelőnek fize­tésére 300 K, alkalmazottak jutalmazására 300 K, igazgatóság rendelkezésére 100 K fordittassék. Megszürkül a honvédség is. A legú­jabb rendelet szerint a honvédtiszteket és legény­8. szám. séget ugyanolyan szürke egyenruhával fogják ellátni, mint a közös hadsereget. Egy vékony szegélyzsinórt leszámítva, semmi különbség nem lesz többé a honvédek és közös had­seregbeli egyenruha között. Mikor a honvédség megalakult, piros nadrágja és sujtásos attilája volt: ma pedig ugyanolyan a ruhája, mint akármelyik osztrák ezredé. A legfelsőbb ren­delet szerint a csukaszürke tábori egyenruhát a honvéd gyalogság számára is rendszeresítik. Hasonlóan mint a közös hadsereg gyalog- és vadászcsabatainál alkalmazák a csukaszürke sapkát, nyakendőt, zubbonyt, pantallót a tisz­tek, a magyar nadrágot a legénység részére. A hajtóka és szegélyzet, valamint a legénységi nadrág zsinórzatának színe palaszürke. Az uj ruházathoz a tisztek részére barna bőrövet, bőr-lábszárvépőt is rendszeresítettek. A legény­ség szijzata ezentúl szintén barna lesz. Az uj ruházat viselése csak akkor válik kötelezővé, ha a csapatokra nézve is elrendelik. A had­vezetőség ezenkívül még egy újításra szánta el magát. Éddig ugyanis minden meghalt hon­védet felső ruházatától megfosztva temettek el. Ezentúl zubbony, nyakravaló és nadrág is kerül a halottra s aki életében mint katona szolgálta hazáját, halálában sem fog megválni ruhájától, melynek talán — háborúban — di­csőséget szerzett. Nősülhetnek a csendőrök. A honvé­delmi miniszter a napokban kiadott rendeleté­vel megengedte, hogy a csendőrök három évi szolgálat után, mikor már oly fizetésbe jutnakg hogy családot tudnak föntaríani, megnősülhet­nek. Akik az utóbbi két évben kiléptek a csen­dőrség kötelékéből, azok mind visszaléphetnek. A rendelet magyarázata az, hogy eddig igen sok fiatal csendőr lépett ki, mivel nem enged­ték meg a nősülést s igy a csendőrség lét­száma igen megapadt. Az osztálysorsjáték a bukás szélén. Bár még ezren költik pénzüket az osztálysors­játékra, úgy látszik, már nagyon érezhető az érdeklődés megcsappanása. Csak nemrégiben szeptember hóban apasztották a sorsjegyek számát 15,000-rel, most újból arról értesülünk hogy az osztálysorsjáték igazgatósága elha­tározta, miszerint a 24-ik sorsjátéktól kezdve újból 15,000-rel apasztja a sorsjegyek számát. Ha igy haladunk, nemsokára visszaállítják a régi lutrit. Csapásra csapás, ez a világ sora. A vadászati jog megadóztatása. A közigazgatási bíróság legközelebb a következő döntést hozta : A vadászati jog, mint a föld­birtokkal összekötött jognak a jövedelme erede­tileg és alapjában vévé a község birtokos lako­sait illeti — és igy mindaddig, a inig ez a javadalom az egyes lakosok között birtokarány­ban felosztódik, — ez utón a járadék adót kell fizetni. Ezt azonban csakis az egyes lakosok fizetik, nem pedig a község, mint testület. Jön a gyufamonopolium ! A kormány komolyan foglalkozik azzal a gondolattal, hogy a gyufagyártást állami monopóliummá tegye. Úgy a magyar, mint az osztrák pénzügyminisz­tériumban már megindultak az előzetes mun­kálatok a gyufagyárak átvétele tárgyában. Az úgynevezett foszfor-tilalom is sietteti, hogy az állam tegye a kezét a gyufagyártásra, mert a magánipar nem képes a foszfortilalom mellett megállani, Azonkívül a várható jövedelem ke­csegteti a kormányokat a monopóliumnak mi­nél előbb való megvalósítására. Maláta tápsör különlegesség Hercules-sör Főraktár: KEREKES ÖDÖN cégnél Nagykároly. Érmihálfalvai hirek. Esküvő. Vajda Zsigmond birtokos a na­pokban tartja esküvőjét özv. Somogyi Sándorné kedves és bájos leányával Esztikével. Adomány. Az érmihályfalvai Takarékpénz­tár legutóbbi közgyűlésén Bory Béla alapítvány címén 3000 koronát adományozottá felállítandó polgári iskola javára. Az első alapítványt Lovass Sándor tette, aki e célra 2000 koronát adomá­nyozott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom